Különösen igaz ez a környezetvédelmi, környezettudományi kutatás-fejlesztésre. Szavakban mindenkinek nagyon fontos a környezetvédelem. Tettekben már kevésbé. Mindig nagy hangon indulnak az egyre újabb környezetvédelmi kezdeményezések, aztán pénz hiányában elhalnak. A környezetvédelem és a kutatás is olyan ágazat, ami csak hosszú távon jár anyagi haszonnal, ezért gyakran másodrendűként kezelik a közvetlen pénztermelő tevékenységekkel szemben. Pedig a környezetvédelemnek is, és a kutatásoknak is sok más, nem anyagi jellegű haszna van, ezért lennének fontosak ezek a területek. És ezért fontos a két terület közös része, a környezetvédelmi és környezettudományi kutatás-fejlesztés is.
Nem tartozik közvetlenül a témához, de a teljesség kedvéért leírom. 5 olyan szakterület van, amelyeknek mindig biztosítani kellene a számukra szükséges pénzforrásokat (és általában mindennemű anyagi és erkölcsi támogatást), mert ezek határozzák meg az életminőségünket. Ez az 5 szakterület a következő (nem fontossági sorrend, mert olyan nincs köztük):
- Mezőgazdaság - hogy ne haljunk éhen, és változatos, tápláló, természetes, ízletes és egészséges növényi és állati termékeket fogyaszthassunk.
- Egészségügy - hogy ne haljunk ki, és hosszú, egészséges életet élhessünk, tevékenyen és boldogan.
- Környezetvédelem, különös tekintettel a megelőzésre - hogy mindig legyen tiszta levegő, tiszta víz, és változatos természeti környezet. Röviden: azért, hogy ne haljunk ki sem mi, sem más fajok és tiszta, szép és egészséges környezetben élhessünk.
- Kultúra, beleértve a tudományokat, a művészeteket és a sportot is - mert ettől vagyunk emberek. Testünket a sport, gondolkodásunkat a tudomány, lelkünket, személyiségünket a művészet fejleszti. A kultúra ezen kívül kapcsolatokat teremt az emberek között, és segít eligazodni a világban.
- Oktatás - hogy megismerjük a kultúrát, és megkapjuk az életben szükséges ismereteket.
Az egyetemek ugyan fenntartják a környezetvédelmi szakokat, képzéseket, az ezekhez kapcsolódó tanszékeket, és anyagilag támogatják az ott folyó kutatásokat, de a magyar felsőoktatásra (és általában az oktatásra) egyre kevesebb pénz jut. A képzések magas színvonalúak, de a mindennapos anyagi gondok folyamatosan bizonytalanná teszik a jövőt.
A kutatóintézetek sincsenek sokkal jobb helyzetben. Folyamatosan keresnek kutatókat (itt is voltak már ilyen álláshirdetések, legutóbb pl. tudományos segédmunkatársat keresett a Balatoni Limnológiai Intézet), szakember-utánpótlásban és kutatási témában tehát nincs hiány, de a pénzutánpótlás itt is mindig bizonytalan.
Maradnak a céges kutatások, kutatás-fejlesztési részlegek. De a legtöbb cégnél külön részleg a kutatás-fejlesztés, ahol a cég profiljába illő szakterületen kutatnak, fejlesztenek, és egy másik, különálló (de sokszor a minőségbiztosítással vagy a munka- és tűzvédelemmel összevont) részleg a környezetvédelem. A cégek főleg a saját szakterületükön fejlesztenek (esetleg a környezetvédelmi munkatársak megvizsgálják a fejlesztések várható környezeti hatásait), de környezetvédelmi kutatás-fejlesztéssel általában nem foglalkoznak. Talán csak a környezetvédelmi cégek végeznek ilyen jellegű tevékenységet, de náluk sem ez a legfontosabb, hanem az aktuális ügyfél konkrét környezetvédelmi problémájának megoldása (amiből melléktermékként lehet környezetvédelmi kutatási eredmény, módszer vagy találmány, ha az ügyfél problémája a már meglévő eszközökkel, módszerekkel nem oldható meg).
Környezetvédelmi területen talán a civil szervezetek tesznek a legtöbbet, de ők nem foglalkoznak kutatással. Tanácsadással igen, de általában a már bevált környezetvédelmi eljárások helyes alkalmazásában segítenek, nem találnak ki új környezetvédelmi eszközöket, módszereket. És nekik is kevés a pénzük. Újabban egyre kevesebb...
Mindezek ellenére születnek még magyar környezetvédelmi eredmények, vannak még új magyar környezetvédelmi kutatások, és hasznos találmányok is. A feltaláló nem is mindig cég, vagy kutatóintézet, hanem akár magánszemély is lehet. Az egyik legújabb magyar találmány pl. egy olyan eszköz, amely háztartási hulladékot és műanyagot is képes feldolgozni, hasznosítani, és értékes építőanyagot állít elő belőle.
A helyzet tehát rossz, főleg anyagilag, de mégsem reménytelen, mert a magyar kreativitás határtalan. Remélhetőleg ezek az emberek (akár a kutatók, akár a környezetvédelmi szakemberek) megkapják majd valamikor a hozzájuk méltó anyagi és erkölcsi megbecsülést.
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés
2. rész: A magyar környezetvédelem - Általános környezetvédelem
3. rész: A magyar környezetvédelem - Bányászat és rekultiváció
4. rész: A magyar környezetvédelem - Energetika és megújuló energia
5. rész: A magyar környezetvédelem - Fenntartható fejlődés
6. rész: A magyar környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás
7. rész: A magyar környezetvédelem - Klímaváltozás
8. rész: A magyar környezetvédelem - Környezet és társadalom
9. rész: A magyar környezetvédelem - Környezetpolitika és menedzsment
Kapcsolódó cikk:
10. rész: Mit tehetünk? - Kutatás-fejlesztés