Ekkora katasztrófa nyilván nem fér bele egy jól megépített tározó normális, üzemszerű működésébe. Több négyzetkilométeres területet elöntött az iszap, élőlények pusztultak el, élőhelyek semmisültek meg, nagy mértékű talaj- és vízszennyezés történt, a száradó vörösiszap pora a levegőt is szennyezte, jelentős anyagi kár keletkezett, házakat tett lakhatatlanná az iszap, családok élete változott meg végleg, és emberek is meghaltak a vörösiszap-ömlés következtében... Egyértelmű tehát, hogy ez nem a tározó normális működése. Vagyis valaki hibázott. De ki?
Ha a vádlottak, akkor miért mentették fel őket? Ha mások, akkor miért nem ők kerültek a vádlottak padjára? Az is a rendszer tehetetlenségét mutatja, hogy az eset óta 5 és fél év telt el, de még mindig csak elsőfokú ítélet született az ügyben, és még mindig zajlik a tározót üzemeltető MAL Zrt. felszámolása és több kártérítési per. De az, hogy ebben az ügyben felmentő ítélet született, azt jelzi, hogy ebben az országban még egy ilyen katasztrófának sincs jogi következménye.
Persze mondhatjuk, hogy egy árvíz vagy földrengés is okozhat ekkora vagy még nagyobb természeti vagy anyagi kárt, és ugyanennyi halálesetet. De az árvíz és a földrengés természeti jelenségek, az emberek nem felelősek értük. Legfeljebb azért felelünk mi, emberek, hogy ilyenkor minél kisebb legyen a természeti és anyagi kár, és minél több ember meneküljön meg. De a vörösiszap-tározó falának 2010. október 4-ei átszakadása nem pusztán természeti katasztrófa. A tározót emberek tervezték, emberek engedélyezték, emberek építették, emberek működtették, a működését emberek ellenőrizték. Mégsem vett észre senki semmit? Ez hogy lehet?
Lássuk az ítélet indoklását a Veszprémi Törvényszék honlapján!