A képen egy izzó látható, mint az energetika jelképe, piros-fehér-zöld címkével, Magyarország színeivel. Saját alkotás.
Azt is mondhatjuk, amire annak idején pl. Oroszország hivatkozott, hogy miért nem írják alá a kiotói egyezményt. Ők azt mondták, hogy Oroszország hideg, északi ország, nekik csak jó, ha melegszik a légkör. (Azóta már aláírták.) Más országok, vagy akár magánszemélyek is mondhatják, hogy egy is melegedés nem árt, legalább kevesebbet kell fűteni télen. De ez hibás, szűk látókörű gondolkodás. A melegedésnek ugyanis vannak káros következményei.
Ha csak önmagában a melegedésre gondolunk, akkor is vannak hátrányai: a sarki jégsapkák megolvadnak, a tengere szintje nő, a partvidékek és a mélyföldek víz alá kerülhetnek. És ha egy olyan sok milliós nagyváros kerül a víz alá, mint New York, vagy egy egész ország, mint pl. Hollandia, az nem a legkellemesebb következmény... Nem is beszélve a természetben bekövetkező változásokról, pl. a fajok elvándorlásáról vagy kipusztulásáról. A vándorlásnak is lehetnek az emberre veszélyes következményei, pl. ha így folytatódik a felmelegedés, akkor Magyarországon is megjelenhet a maláriaszúnyog. A hagyományos szúnyogcsípés sem kellemes, de a maláriaszúnyog csípése maláriát okoz, ami több hetes kórházi kezelést jelent. Megéri-e elsüllyeszteni New Yorkot vagy Hollandiát, kipusztítani sok állat- és növényfajt, és végül maláriát kapni csak azért, hogy télen kicsit kevesebbet kelljen fűteni? Így már nem is olyan jó a felmelegedés...
De nem csak a hőmérséklet növekedése okozhat gondot, hanem a szokatlan, szélsőséges időjárási jelenségek szaporodása is. Minél jobban melegítjük a légkört, annál nagyobb szélviharokra, hőingásokra, árvizekre, szárazságra lehet számítani. Ezek a szélsőséges jelenségek az élővilágot is pusztítják, és súlyos anyagi károkat is okozhatnak. (Kinek jó, ha pl. a jégeső leveri a fákról a gyümölcsöt és bezúzza az ablakot? Vagy ha a szél elviszi a háztetőt?)
Ilyen és ehhez hasonló okokból kellene Magyarországon is áttérni a csaknem kizárólagos égetés alapú hőtermelésről a nap- és geotermikus energia használatára. Évi 2000 órát süt nálunk a nap, ami lényegesen több, mint a szomszédos országokban. De ott (főleg tőlünk nyugatra) mégis több napkollektor működik, mint nálunk. Európában talán csak a Földközi-tenger partján süt többet a nap, mint Magyarországon. Ki kellene használni az adottságainkat!
A geotermikus energiában is jók vagyunk, Európában talán csak Izlandon jobb a helyzet, mint nálunk, és világviszonylatban is közel vagyunk az élmezőnyhöz. Nem csak a termálvizekre gondolok (persze ezeket is érdemes kihasználni: attól, hogy megfürdött benne már valaki, még lehet a fűtési rendszerben keringetni). Ahol nincs termálvíz, ott is gyorsan melegszik a hőmérséklet a felszín alatt. Lehetne geotermikus energiát használni fűtésre.
Még egy érv az égetés kiváltása mellett, hogy egyre kevesebb égetnivalónk van. Van ugyan földgáz- és kőolajtermelés az országban, főleg Zala megyében és az Alföld egyes részein, de behozatalra szorulunk, főleg Oroszország felől. Hegységeinkben van némi szén a föld alatt, de az sem tart örökké, és nem véletlenül zárták be a legtöbb szénbányát, mert már nem volt gazdaságos kitermelni. És az erdősültségünk is kevesebb az ideálisnál, ezért a fatüzeléssel sem érdemes ipari méretekben próbálkozni. Inkább a napenergiát és a Föld hőjét érdemes kihasználni.
Az elektromosság terén sem megnyugtató a helyzet. Jellemzően hőerőműben és atomerőműben termeljük meg az áramot. A hőerőműben elégetnek valamit (amiből klímaváltozást okozó szén-dioxid keletkezik, és fogyasztjuk a kevés égetnivalónkat), ezzel vizet forralnak, vízgőzt termelnek, majd a gőz meghajtja a turbinát, a turbina forgatja a generátort, és a generátor forgása termeli az elektromos áramot. Az atomerőműben pedig sugárzó anyag (hazánkban, a paksi atomerőműben urán) atomjainak hasadása termeli azt a hőt, amivel gőzt fejlesztenek. A többi ugyanaz, mint a hőerőműben.
Az égetés hátrányairól már volt szó. De az atomerőmű sem jobb. Az uránt bányászni kell, ami nem tesz jót a tájnak (meddőhányó és tájsebek keletkeznek), és egyre kevesebb urán van a föld alatt. Ez után a dúsítás sem egyszerű, és ha az is sikerült, akkor az erőműben az urán folyamatosan sugárzást bocsát ki. Ezt a sugárzást persze elnyeletik, de így is folyamatosan keletkeznek kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok (pl. sugárzó anyaggal érintkező eszközök, védőruhák, stb.), amelyeket évszázadokra, évezredekre el kell zárni a környezettől, de ez még csak a kisebb baj. A nagyobb probléma a kiégett fűtőelemek kérdése, erre még nincs igazi, végleges megoldás. Ezeket még hosszabb időre el kellene zárni, hogy csökkenjen a sugárzás, vagy átalakítani valamilyen nem sugárzó anyaggá, amire még csak kísérleti módszerek vannak. És ha baleset történik, akkor még nagyobb a baj, mert ellenőrizetlenül kerül sugárzó anyag a környezetbe, ami mennyiségtől függően akár a környéken élők megbetegedését vagy halálát is okozhatja.
Ezt a két áramtermelő módszert: az égetést és az atomenergiát a fentiek miatt el kellene felejteni. De a megújuló energiából nem keletkezne sem szén-dioxid, sem sugárzás. És napenergiával (amiben jók vagyunk) nem csak hőt, hanem áramot is lehet termelni, napelemmel. De termelhet elektromosságot (az erőművi turbinához hasonló elven, forgó mozgásra alapozva, csak éppen szén-dioxid és sugárzás kibocsátása nélkül) a szél és a víz is. Egy vízerőmű persze nagy beavatkozást jelent a vizek életébe, ezért ezek telepítése alapos megfontolást igényel, de néhány szélerőmű, vagy a lehető legtöbb épület tetejére felszerelt napelem nem okozna gondot, csak termelné az energiát.
Megújuló energiából tehát elvben jók vagyunk, van belőle elég, mégis ragaszkodunk fűtés terén az égetéshez, elektromosság terén pedig részben az égetéshez, részben a sugárzó uránhoz, miközben ezek súlyos környezeti és egészségügyi károkat okozhatnak, ráadásul egyre kevesebb égetnivalónk és uránunk van, ezért behozatalra szorulunk belőlük, ami függővé tesz minket (főleg Oroszországtól). De szemléletbeli hiányosságok miatt (amelyek az egyének és az állami szintjén is megtalálhatók) mégsem terjed a megújuló energia. Pedig ha a paksi bővítésre szánt pénzt pl. napenergiára költöttük volna (amivel hőt és elektromosságot is termelhetünk), akkor csökkent volna az energiafüggőségünk és a környezetszennyezésünk is. Energetikai korszerűsítés címén már néhány állami intézményben használnak megújuló energiaforrásokat (főleg napenergiát), de a magánszemélyek hasonló törekvéseit (napelem, napkollektor, vagy esetleg egy kisebb szélkerék házilagos felszerelését, hőszivattyú beszerzését) több uniós országgal ellentétben még mindig nem támogatja az állam.
Energiatakarékosság terén is vegyes a kép: terjednek az energiatakarékos háztartási eszközök, lassan, de biztosan halad a lakótelepi házak utólagos szigetelése, de még mindig sok lakásban van 23-26 fok, még mindig sok helyen vannak készenléti üzemmódban az elektromos berendezések kikapcsolás helyett, még mindig kevesen hallottak az energiatakarékosságról, és még mindig a hagyományos izzó a világítás leggyakoribb eszköze. Energiatakarékosság terén tehát még bőven van hova fejlődni, de már elindult valami, főleg a lakosság szintjén. Az állam még csak a panelházak utólagos szigetelését támogatja, de az is lassabban halad, mint kellene.
Tehát energetikában még bőven van mit tenni (több a tennivaló, mint az eredmény), de a magánszemélyek szintjén már jó úton haladunk, csak állami támogatás hiányában lassabban, mint kellene. Az állam viszont a paksi bővítéssel inkább visszafelé halad, tovább húzza-halasztja a megújuló energiára áttérést (ami előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz!), és kiszolgáltatottá teszi az országot. Vajon kinek jó ez?
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés
2. rész: A magyar környezetvédelem - Általános környezetvédelem
3. rész: A magyar környezetvédelem - Bányászat és rekultiváció
Kapcsolódó cikkek:
4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia
Mennyire zöld város Veszprém? - 2. rész: a városi hősziget
Mennyire zöld város Veszprém? - 5. rész: Energia