• In English
    • Contents
    • Weather and climate
  • Tartalom
    • Általános környezetvédelem >
      • Életmód, zöld napok, tanácsadás
      • Környezet és Társadalom
      • Épített környezet
      • Környezetvédelmi technológiák
      • Kutatás-fejlesztés
    • Éghajlat, megújuló energia, fenntarthatóság
    • Környezetpolitika, Környezetjog és Menedzsment
    • Természet- és tájvédelem
    • MAGYARORSZÁG >
      • A magyar környezetvédelem
      • Interjúk tudósokkal
      • Mennyire zöld város Veszprém? (cikksorozat)
    • VILÁG >
      • Zöld Hét//Green Week
      • Német környezetvédelem (cikksorozat)
      • Talaj Világhét // Global Soil Week
  • Szakmai Blogok
    • Friss Cikkek
    • Adam
    • Adrienn
    • Andras
    • Attila [(An)Dante]
    • Banga Szilvi
    • Gyula
    • Ildi
    • Kata Hahn
    • Saso Hétköznapjai
    • Szilvi
    • Zoli
    • Archiv
  • Jó képet vágunk
    • Természetfotóink
    • Védett növény- és állatfajok
    • Pillanatképek a budafoki Barlanglakások kármentesítéséről
    • Évszakok / Ősz_2013
    • Évszakok / Tél_2013_2014
    • Évszakok / Tavasz_2014
    • Berkenye tanösvény >
      • December végi virágzás
      • Berkenye 2017.05.16.
    • Városliget
    • Hegyestű
    • Gulya-domb >
      • Gulya-dombi kilátó
    • Belváros-felújítás, Veszprém
    • December?
    • Tihanytól Örvényesig
  • Facebook
  • Álláshirdetések
  • Csatlakozz hozzánk
  • Kapcsolat
  • Impresszum
    • Szerzők
    • Interjúk
    • Jogi nyilatkozat
  • Szabályzat
  • Természet- és tájvédelem
  • Szerzők
  • Adatvédelmi tájékoztató
  Környezet Blogok:Szakmai blogok környezetvédelmi szakemberektől

B, mint befőzés

19/8/2014

0 Comments

 
Picture
Hamarosan búcsúzik a nyár. Hogyan őrizhetjük meg legalább az ízeit télre? És hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a saját kertünkből származó (vagy ha nincs, akkor lehetőleg helyi) alapanyagokból egész évben egészséges táplálékhoz juthatunk? Csak a tartósítószer és a bolti készétel a megoldás? Vagy van valamilyen hagyományos módszer, amivel elkerülhetjük a környezetünket és egészségünket is károsító vegyszereket? A megoldás: B, mint befőzés! Ez csak természetes.
A Csalán Egyesület 2013-ban felújított B, mint befőzés című kiadványa ingyen elvihető az egyesület irodájából (új cím: Veszprém, Kossuth utca 1. - a kiadványban még a régi cím szerepel), vagy letölthető az alábbi linken: http://www.csalan.hu/kiadvanyaink/b-mint-befozes-atdolgozott-kiadas-2013
0 Comments

A magyar környezetvédelem - Kutatás-fejlesztés

14/8/2014

1 Comment

 
Picture
Kép forrása: http://www.itbusiness.hu/data/cms191695/16_pxleyescom.jpg
Magyarországon a kutatás-fejlesztés helyzete érdekes kettősséget mutat. Egyrészt tudjuk magunkról (és a világ is tudja rólunk), hogy ezen a területen a világ élvonalába tartozunk, sok tudományos elmélet, felfedezés és találmány, sok új tudományterület megalapítása és sok méltán elnyert díj kapcsolódik a magyar tudományhoz. Másrészt mégsem tudunk itthon kibontakozni ezen a téren, a magyarok nagy része külföldön lesz sikeres, mert nem becsüljük meg eléggé a magyar kutatókat, se erkölcsileg, sem anyagilag. Az anyagiaknál nem csak a kutatók nem túl magas jövedelmére gondolok, hanem arra is, hogy a kutatásokra sincs pénz. Márpedig kutatás nélkül nincs fejlődés, nincs előrelépés.

Különösen igaz ez a környezetvédelmi, környezettudományi kutatás-fejlesztésre. Szavakban mindenkinek nagyon fontos a környezetvédelem. Tettekben már kevésbé. Mindig nagy hangon indulnak az egyre újabb környezetvédelmi kezdeményezések, aztán pénz hiányában elhalnak. A környezetvédelem és a kutatás is olyan ágazat, ami csak hosszú távon jár anyagi haszonnal, ezért gyakran másodrendűként kezelik a közvetlen pénztermelő tevékenységekkel szemben. Pedig a környezetvédelemnek is, és a kutatásoknak is sok más, nem anyagi jellegű haszna van, ezért lennének fontosak ezek a területek. És ezért fontos a két terület közös része, a környezetvédelmi és környezettudományi kutatás-fejlesztés is.

Nem tartozik közvetlenül a témához, de a teljesség kedvéért leírom. 5 olyan szakterület van, amelyeknek mindig biztosítani kellene a számukra szükséges pénzforrásokat (és általában mindennemű anyagi és erkölcsi támogatást), mert ezek határozzák meg az életminőségünket. Ez az 5 szakterület a következő (nem fontossági sorrend, mert olyan nincs köztük):
  • Mezőgazdaság - hogy ne haljunk éhen, és változatos, tápláló, természetes, ízletes és egészséges növényi és állati termékeket fogyaszthassunk.
  • Egészségügy - hogy ne haljunk ki, és hosszú, egészséges életet élhessünk, tevékenyen és boldogan.
  • Környezetvédelem, különös tekintettel a megelőzésre - hogy mindig legyen tiszta levegő, tiszta víz, és változatos természeti környezet. Röviden: azért, hogy ne haljunk ki sem mi, sem más fajok és tiszta, szép és egészséges környezetben élhessünk.
  • Kultúra, beleértve a tudományokat, a művészeteket és a sportot is - mert ettől vagyunk emberek. Testünket a sport, gondolkodásunkat a tudomány, lelkünket, személyiségünket a művészet fejleszti. A kultúra ezen kívül kapcsolatokat teremt az emberek között, és segít eligazodni a világban.
  • Oktatás - hogy megismerjük a kultúrát, és megkapjuk az életben szükséges ismereteket.
Ebből is látszik, hogy a tudomány (mint a kultúra része) és a környezetvédelem is alapvető része az életnek, ezért minden anyagi és erkölcsi támogatást megérdemelnek.

Read More
1 Comment

Mit tehetünk? - Kutatás-fejlesztés

7/8/2014

1 Comment

 
Picture
Nem könnyű erről a témáról írni, mert a "kutatás" szó számomra mindig nagyon misztikusan hangzott. Persze tudom, hogy nem az, sőt, éppen azért kutatnak a tudomány emberei, hogy ne misztikus, hanem érthető legyen a világ, de a kutatás általában zártkörű tevékenység, amit a kutatók végeznek. Átlagember legfeljebb tesztalanyként vehet részt benne (pl. kérdőív kitöltésével társadalomtudományi kutatásokban, vagy vizsgálatok elszenvedőjeként orvosi kutatásokban, stb.). Ez alól csak nagyon kevés kivétel van. (Kép: http://us.123rf.com/450wm/Krisdog/Krisdog1209/Krisdog120900059/15345701-brain-fa-illusztr%C3%A1ci%C3%B3,-tud%C3%A1s-f%C3%A1ja,-eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi,-k%C3%B6rnyezeti-%C3%A9s-pszichol%C3%B3giai-fogalom.jpg)

A legtöbb kutató úgy kezdi, hogy részt vesz valamilyen kutatók által kiírt konferencián, versenyben, mozgalomban. Ilyen pl. egyetemen, főiskolán a TDK (tudományos diákkör, amelyről néhány év azt hallottam, hogy már középiskolás változata is van, amikor én érettségiztem, akkor még nem volt), vagy ilyen a középiskolásokból szervezett Kutató Diákok Mozgalma, amelynek a létéről én Lenner Ádám cikkéből értesültem, még akkor, amikor először jelent meg ez a cikk, egy másik honlapon (pedig 1996-ban indult a mozgalom, én meg 1995-től 1999-ig jártam a megyénk legjobb gimnáziumába, a veszprémi Lovassy László Gimnáziumba, mégsem hallottam ott róla).

Ez után a kutatóvá válás "rendes", megszokott útja: TDK, egyetemi diploma, doktori képzés (ahol volt szerencsém 3 évet eltölteni, de különböző bonyolult okok miatt nem sikerült a PhD doktori címet megszerezni), majd a leendő kutatónak nagyjából 3-féle lehetősége van.
  • Ott maradni az egyetemen (akár kutatóként, akár oktatóként),
  • vagy jelentkezni egy kutatóintézetbe (ezek legtöbbször az MTA-hoz tartoznak),
  • vagy elhelyezkedni egy nagy cég kutatás-fejlesztési részlegén, ahol gyakran a diploma is elég, még doktori iskolát sem kell végezni hozzá (de hazánkban csak a legnagyobbaknak van pénzük ilyen részleget fenntartani).
Melyik jobb? Attól függ, mi a cél.
  • Elismertséget mindhárom úton lehet szerezni. Főleg szakmai körökben.
  • Ismertséget viszont már kevésbé. (Egyetemen akkor, ha dékán, rektor vagy akadémikus lesz az illető. Kutatóintézetben akkor, ha a kutató akadémikussá küzdi fel magát. Cégnél pedig szinte egyáltalán nem, mert a kifejlesztett terméket, technológiát, a különböző felfedezéseket és találmányokat automatikusan a cég termékként mutatják be, nem a munkatársuk eredményeként. Csak akkor szerezhet valaki hírnevet céges kutatás-fejlesztéssel, ha cégvezető vagy cégalapító az illető.)
  • Tudományos eredményekre, publikációra, tudományos kitüntetésekre és tudományos fokozatokra főleg egyetemen és akadémiai kutatóintézetekben lehet szert tenni, bár a cégek K+F részlegén sem lehetetlen.
  • Gyakorlatban is felhasználható eredményre jutni (pl. egy mindennapjainkat érintő felfedezés, vagy gyakorlatban is működő találmány formájában) viszont a nagy cégek K+F részlegeiben könnyebb (de néha kutatóintézetben is előfordulhat ilyesmi).
  • Pénzkereset szempontjából viszont egyértelműen a nagy cégeknél jár jobban a leendő kutató.
De ha csak egyetemen, akadémiai kutatóintézetekben és nagy cégek K+F részlegeiben folynak kutatások, akkor hogyan vehet részt benne egy hétköznapi ember? Főleg egy dolgozó ember, aki már nem tanul sem középiskolában (ahol részt vehetne a Kutató Diákok mozgalmában), sem a felsőoktatásban (ahol lehet TDK-zni, majd diploma után PhD doktori képzésre jelentkezni). És (akár részt veszünk kutatásban, akár nem) mit tehet egy hétköznapi ember a környezetvédelem és a környezettudomány fejlődéséért? Hogyan fedezhetünk fel új dolgokat, és hogyan fejleszthetünk ki új környezetvédelmi megoldásokat?


Read More
1 Comment

    A szerzőről

    Környezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál.

    Picture

    Témák

    All
    Állatvédelem
    Általános Környezetvédelem
    Általános Környezetvédelem
    Bányászat és Rekultiváció
    Ember és Természet
    Energetika és Megújuló Energia
    Fenntartható Fejlődés
    Fenntartható Fejlődés
    Hulladékgazdálkodás
    Klímaváltozás
    Környezet és Társadalom
    Környezet és Társadalom
    Környezetpolitika és Menedzsment
    Kutatás Fejlesztés
    Kutatás-fejlesztés
    Légszennyezés és Levegőtisztítás
    Légszennyezés és Levegőtisztítás
    Pályázatok
    Szennyvíztisztítás és Vízgazdálkodás
    Szerzők
    Szerzők
    Táj és Természetvédelem
    Táj- és Természetvédelem
    Talajvédelem és Talajtisztítás
    Vörösiszap

    RSS Feed

    Archívum

    November 2016
    October 2016
    September 2016
    June 2016
    April 2016
    February 2016
    January 2016
    July 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    October 2013

Powered by Create your own unique website with customizable templates.