Hamarosan búcsúzik a nyár. Hogyan őrizhetjük meg legalább az ízeit télre? És hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a saját kertünkből származó (vagy ha nincs, akkor lehetőleg helyi) alapanyagokból egész évben egészséges táplálékhoz juthatunk? Csak a tartósítószer és a bolti készétel a megoldás? Vagy van valamilyen hagyományos módszer, amivel elkerülhetjük a környezetünket és egészségünket is károsító vegyszereket? A megoldás: B, mint befőzés! Ez csak természetes. |
A Csalán Egyesület 2013-ban felújított B, mint befőzés című kiadványa ingyen elvihető az egyesület irodájából (új cím: Veszprém, Kossuth utca 1. - a kiadványban még a régi cím szerepel), vagy letölthető az alábbi linken: http://www.csalan.hu/kiadvanyaink/b-mint-befozes-atdolgozott-kiadas-2013
0 Comments
Magyarországon a kutatás-fejlesztés helyzete érdekes kettősséget mutat. Egyrészt tudjuk magunkról (és a világ is tudja rólunk), hogy ezen a területen a világ élvonalába tartozunk, sok tudományos elmélet, felfedezés és találmány, sok új tudományterület megalapítása és sok méltán elnyert díj kapcsolódik a magyar tudományhoz. Másrészt mégsem tudunk itthon kibontakozni ezen a téren, a magyarok nagy része külföldön lesz sikeres, mert nem becsüljük meg eléggé a magyar kutatókat, se erkölcsileg, sem anyagilag. Az anyagiaknál nem csak a kutatók nem túl magas jövedelmére gondolok, hanem arra is, hogy a kutatásokra sincs pénz. Márpedig kutatás nélkül nincs fejlődés, nincs előrelépés.
Különösen igaz ez a környezetvédelmi, környezettudományi kutatás-fejlesztésre. Szavakban mindenkinek nagyon fontos a környezetvédelem. Tettekben már kevésbé. Mindig nagy hangon indulnak az egyre újabb környezetvédelmi kezdeményezések, aztán pénz hiányában elhalnak. A környezetvédelem és a kutatás is olyan ágazat, ami csak hosszú távon jár anyagi haszonnal, ezért gyakran másodrendűként kezelik a közvetlen pénztermelő tevékenységekkel szemben. Pedig a környezetvédelemnek is, és a kutatásoknak is sok más, nem anyagi jellegű haszna van, ezért lennének fontosak ezek a területek. És ezért fontos a két terület közös része, a környezetvédelmi és környezettudományi kutatás-fejlesztés is. Nem tartozik közvetlenül a témához, de a teljesség kedvéért leírom. 5 olyan szakterület van, amelyeknek mindig biztosítani kellene a számukra szükséges pénzforrásokat (és általában mindennemű anyagi és erkölcsi támogatást), mert ezek határozzák meg az életminőségünket. Ez az 5 szakterület a következő (nem fontossági sorrend, mert olyan nincs köztük):
Nem könnyű erről a témáról írni, mert a "kutatás" szó számomra mindig nagyon misztikusan hangzott. Persze tudom, hogy nem az, sőt, éppen azért kutatnak a tudomány emberei, hogy ne misztikus, hanem érthető legyen a világ, de a kutatás általában zártkörű tevékenység, amit a kutatók végeznek. Átlagember legfeljebb tesztalanyként vehet részt benne (pl. kérdőív kitöltésével társadalomtudományi kutatásokban, vagy vizsgálatok elszenvedőjeként orvosi kutatásokban, stb.). Ez alól csak nagyon kevés kivétel van. (Kép: http://us.123rf.com/450wm/Krisdog/Krisdog1209/Krisdog120900059/15345701-brain-fa-illusztr%C3%A1ci%C3%B3,-tud%C3%A1s-f%C3%A1ja,-eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi,-k%C3%B6rnyezeti-%C3%A9s-pszichol%C3%B3giai-fogalom.jpg) A legtöbb kutató úgy kezdi, hogy részt vesz valamilyen kutatók által kiírt konferencián, versenyben, mozgalomban. Ilyen pl. egyetemen, főiskolán a TDK (tudományos diákkör, amelyről néhány év azt hallottam, hogy már középiskolás változata is van, amikor én érettségiztem, akkor még nem volt), vagy ilyen a középiskolásokból szervezett Kutató Diákok Mozgalma, amelynek a létéről én Lenner Ádám cikkéből értesültem, még akkor, amikor először jelent meg ez a cikk, egy másik honlapon (pedig 1996-ban indult a mozgalom, én meg 1995-től 1999-ig jártam a megyénk legjobb gimnáziumába, a veszprémi Lovassy László Gimnáziumba, mégsem hallottam ott róla). Ez után a kutatóvá válás "rendes", megszokott útja: TDK, egyetemi diploma, doktori képzés (ahol volt szerencsém 3 évet eltölteni, de különböző bonyolult okok miatt nem sikerült a PhD doktori címet megszerezni), majd a leendő kutatónak nagyjából 3-féle lehetősége van.
|
A szerzőrőlKörnyezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál. Témák
All
Archívum
November 2016
|