- Két és fél hete volt pünkösd,
- vasárnap volt gyereknap (minden május utolsó vasárnapja),
- szombaton (holnapután) lesz június 4. (Trianon évfordulója, a nemzeti összetartozás napja, néhány éve már ez is kb. olyan szintű és jellegű nem piros betűs állami ünnep, mint pl. az október 6-ai nemzeti gyásznap, amiről pl. az iskolákban és a média hírműsoraiban mindig megemlékeznek, de mégsem közismert ünnepnap),
- és vasárnap lesz június 5., a környezetvédelmi világnap.
Sok ember legyinthet erre a témára: "Ez csak felfújt lufi!" Mint amiket a rendezvényeken elengednek. Pedig nem az. Mostanában elég sok ünnep, emléknap volt és lesz.
A veszprémi erdőgazdaság új kilátót épített a Gulya-dombon. Már régebben is állt ott kilátó, fából. De néhány évtized alatt elkorhadt, veszélyessé vált. Ezért lebontották és újat építettek. Fémből. 7 emelet magas acélváz. A Gulya-dombi erdőben.
Mint az a nyomtatott sajtóban és az interneten is megjelent, ezen a héten ítéletet hirdetett a vörösiszap-ügyben a Veszprémi Törvényszék. Az ítélt meglepő, és senki számára nem kielégítő: minden vádlottat felmentettek! A Törvényszéknek az ítéletről kiadott sajtóközleménye alapján próbálom megfejteni az ügyet. Miért mentettek fel mindenkit? Tényleg nem hibás senki?
Ekkora katasztrófa nyilván nem fér bele egy jól megépített tározó normális, üzemszerű működésébe. Több négyzetkilométeres területet elöntött az iszap, élőlények pusztultak el, élőhelyek semmisültek meg, nagy mértékű talaj- és vízszennyezés történt, a száradó vörösiszap pora a levegőt is szennyezte, jelentős anyagi kár keletkezett, házakat tett lakhatatlanná az iszap, családok élete változott meg végleg, és emberek is meghaltak a vörösiszap-ömlés következtében... Egyértelmű tehát, hogy ez nem a tározó normális működése. Vagyis valaki hibázott. De ki? Ha a vádlottak, akkor miért mentették fel őket? Ha mások, akkor miért nem ők kerültek a vádlottak padjára? Az is a rendszer tehetetlenségét mutatja, hogy az eset óta 5 és fél év telt el, de még mindig csak elsőfokú ítélet született az ügyben, és még mindig zajlik a tározót üzemeltető MAL Zrt. felszámolása és több kártérítési per. De az, hogy ebben az ügyben felmentő ítélet született, azt jelzi, hogy ebben az országban még egy ilyen katasztrófának sincs jogi következménye. Persze mondhatjuk, hogy egy árvíz vagy földrengés is okozhat ekkora vagy még nagyobb természeti vagy anyagi kárt, és ugyanennyi halálesetet. De az árvíz és a földrengés természeti jelenségek, az emberek nem felelősek értük. Legfeljebb azért felelünk mi, emberek, hogy ilyenkor minél kisebb legyen a természeti és anyagi kár, és minél több ember meneküljön meg. De a vörösiszap-tározó falának 2010. október 4-ei átszakadása nem pusztán természeti katasztrófa. A tározót emberek tervezték, emberek engedélyezték, emberek építették, emberek működtették, a működését emberek ellenőrizték. Mégsem vett észre senki semmit? Ez hogy lehet? Lássuk az ítélet indoklását a Veszprémi Törvényszék honlapján! Kép forrása: http://orientpress.hu/portals/orientpress.hu/keptar/nagy/123064_kidobott_karacsonyfa_2.jpg Január 6-a van, Vízkereszt napja. Eredetileg egyházi ünnep (Jézus megkeresztelésének évfordulója), de még a hozzám hasonló hitetlen, vallástalan, megkereszteletlen embereknek is fontos ez a nap, mert ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát. De mi legyen a fával az ünnep után?
Sokféle karácsonyfa létezik, de csak az egyik fajtájuk okozhat gondot. Lássuk fajtánként a karácsonyfák sorsát!
Kedves Olvasók! Igaz a hír! Január 1-jétől kötelező a szelektív hulladékgyűjtés! Miért kötelező? Azért, mert a hulladékokat jobb hasznosítani, mint lerakni. A hasznosítás módja pedig a hulladék anyagától függ, ezért kell hasznosítás előtt szétválogatni. Eddig ezt a munkát a hulladékudvarokban, hulladéklerakókban végezték (ha egyáltalán végezték valahol), ezentúl a nagy részét a lakosság végzi. Ha már eleve szétválogatjuk a hulladékot, akkor a hasznosítható része nem szennyeződik másfajta hulladékal, és így tisztább marad, ezért könnyebb felhasználni. A szelektív gyűjtéssel tehát könnyebb a hulladékokat hasznosítani, kevesebb kerül a lerakóba. Ezért érdemes szelektíven gyűjteni a hulladékot. Mi van, ha nem válogatom szét? Attól még elviszik? Kapok büntetést? A hulladékot továbbra is mindenkitől elviszi a szolgáltató, a büntetés pedig egyfajta pénzbüntetés. Aki nem válogatta szét a hulladékát, annak drágábban viszik el, hiszen neki a szállítási költségen felül még a válogatást is meg kell fizetnie. Ahol egy-egy háztartás van egy ingatlanban, ott a tulajdonos fizeti a megnövelt szállítási költséget, de ahol több lakó van, és nem állapítható meg, hogy ki nem válogatta szét, ott az egész lakóközösség fizet. (Tehát ha egy tízemeletes panelházban az első emeleti lakók ömlesztve dobják ki a hulladékaikat, akkor a szolgáltató csak azt látja, hogy a társasházban nem válogatnak, ezért a 2-10. emeleti lakók is többet fizetnek!) Kidobnám én szelektíven, de egyesével futkossak vele? Kis lakásban hol fér el a szelektív gyűjtő? A műanyag flakont, tejesdobozt, szörpös vagy befőttes üveget addig is tároljuk valahol, amíg tele van. Miért ne lehetne ugyanott tárolni az üreset is, ha nem vettük még meg az újabb flakont, üveget, stb? Ha pedig megvesszük az újat, kidobjuk szelektíven a régit. Nem kell egyesével futkosni vele, mert ilyenkor már biztosan van más szelektíven gyűjtendő hulladékunk is, és egyszerre is elmehetünk vele a gyűjtőhöz. Vagy amikor amúgy is levinnénk a nem szelektív hulladékunkat, akkor vihetjük vele a szelektívet is. A szórólapok, reklámújságok ellen védekezhetünk a postaládára elhelyezett "Nem kérek reklámot!" felirattal, így kevesebb papírhulladékunk lesz, és a többi hulladékfajta keletkezését is megelőzhetjük, vagy mérsékelhetjük, ha pl. csak egy rétegben csomagolt termékeket vásárolunk, nem veszünk dobozos üdítőt, stb., és amit lehet, többször használunk. Így biztosan nem okoz gondot a lakásban a szelektív gyűjtés. (Arról már nem is beszélve, hogy válogatás nélkül is elfér a hulladék a lakásban, tehát szétválogatva is el kell férnie, mert válogatástól nem nő a térfogata...) Miért kell mindent tisztára mosni? Úgyis kidobjuk! Az a sok mosogatószer nem szennyez? Azért fontos tisztára mosni pl. a vajasdobozt, a műanyag palackot, üres üvegeket, stb. mert a szennyeződések nem hasznosíthatók. Ha tisztára mossuk, akkor hasznosítható. A mosogatószer pedig azért nem okozhat gondot, mert az legtöbbször nem közvetlenül a természetbe kerül, hanem a csatornába, majd a szennyvíztisztítóba, ahol megtisztítják. (Ahol még nem csatornáztak, ott meg amúgy is a természetbe kerülhet a szennyeződés, ott nem ezen a kis adag mosogatószeren múlik a környezeti hatás.) Ráadásul ez nem is jelentős mennyiség a mosogatnivaló és a hozzá felhasznált mosogatószer napi mennyiségéhez képest. És hasonlítsuk össze! Mi bomlik le hamarabb a természetben? Az a néhány csepp mosogatószer, vagy az enyhén vajas (és a szennyeződés miatt nem hasznosítható) műanyag doboz? Aki még ezek után is aggódik, annak (és mindenki másnak is) ajánlom a zöld boltokban kapható, lebomló, környezetbarát mosogatószereket. Mit hova dobjak? A papírt, műanyagot, üveget az átlagember is képes egymástól megkülönböztetni. A sárga gyűjtő a műanyag, a kék a papír, a zöld az üveg helye. Általános szabály az, hogy a papírt a kékbe, a műanyagot a sárgába, az üveget a zöldbe dobjuk. Csak néhány tiltást kell megjegyezni. A papírgyűjtőbe nem mehet bele a zsebkendő (ha nagyon szigorúan vesszük, akkor az még veszélyes hulladéknak is minősíthető, hiszen fertőzésveszélyes), az indigó (a festék miatt), az öntapadós papírok (mert ezekben nem csak papír van, hanem ragasztó is, ami nem hasznosítható). A műanyaggyűjtőbe nem dobhatunk habosított műanyagokat, pl. hungarocelt, nikecelt (más az összetételük, nem hasznosíthatók). Az üveggyűjtőbe nem mehet a tükör (ezüst is van rajta, nem csak üveg), a nagyító, a villanykörte (fém részei is vannak). Külön gyűjthető még az alumínium doboz (ha van külön ilyen gyűjtő a lakóhelyünkön, akkor oda dobjuk, ha nincs, akkor a műanyagosba), és a tetrapak többrétegű tejes vagy üdítős doboz, amit településtől függően a papírgyűjtőben vagy a műanyaggyűjtőben kell elhelyezni (Veszprémben pl. a műanyagosban). Ahol házhoz menő gyűjtés van, ott is fontos, hogy papír, fém, műanyag, vagy üveg a hulladékunk, mert ott is külön-külön kell odaadni a begyűjtőknek. Hogyan szabadulhatok meg a veszélyes hulladéktól és a lomoktól? A nagyobb településeken vannak hulladékudvarok. Ott évente egyszer, 1 köbméterig ingyen átveszik mindenkitől a hulladékot. A szolgáltatók lomtalanítást is szerveznek minden településen évente egyszer vagy kétszer, ahol kitehetjük a hulladékainkat. Ahol nem szerveznek, ott pedig egy adott időszakban (általában tavasztól őszig) házhoz menő lomtalanítás van, amit évente egyszer bárki ingyen igénybe vehet. A családi házas övezetekből a zöldhulladékot is elszállítják, bár azt inkább érdemes komposztálni... Szép dolog a szelektív gyűjtés, de működhet ez? Igen, több országban is működik. Németországban pl. olyan jól működik, hogy egyáltalán nem kerül lakossági hulladék a lerakóra! Az meg, hogy nálunk is működhet-e, csak rajtunk múlik. Tegyünk érte! Lássuk, milyen a nagy magyar hulladékhelyzet! Jó-e a magyar hulladékgazdálkodás? Alapvetően az első megfigyelésünk az lehet (egy hétköznapi ember szemével, józan ésszel), hogy nem jó, hiszen túl sok hulladékot termelünk feleslegesen, a hulladékok nagy része pedig a lerakóban köt ki, nem hasznosul. Ráadásul sok az út szélén eldobált hulladék is. De nézzük meg ezt részletesebben, a közismert hulladékgazdálkodási piramis alapján is! (Hasonló lesz a kép így is...) Az előző fejezetben a fenntarthatósággal foglalkoztam. Következő témánk a "Hírek a világból és Európából" címet viseli, de ebben a témában a "Mit tehetünk?" kérdés nehezen értelmezhető, és ez a téma a magyar környezetvédelemről szóló cikksorozatomba sem illik bele, ezért átugrom, és a hulladékgazdálkodással folytatom. A hulladékgazdálkodás alapelveit szinte mindenki ismeri, de kevesen alkalmazzák, ezért ebben a cikkben ezek szerint az elvek szerint adok néhány gyakorlati tanácsot, a teljesség igénye nélkül. A lista most is szabadon bővíthető. Kép: http://www.infoszfera.hu/wp-content/uploads/2014/02/szem%C3%A9t900-640x360.jpg A szakterületek ábécésorrendjében az Általános környezetvédelem után a Bányászat és rekultiváció következik. Bevallom, ehhez értek a legkevésbé mind közül, de van egy komoly bányászati szakemberünk ebben a blogban, és van még egy szakmai szerzőnk, aki kiválóan ért a rekultivációhoz. De talán nem is baj, hogy nem vagyok ebben szakember, hiszen most úgyis a hétköznapi ember szemszögéből mutatom be a teendőket. A bányászat és a rekultiváció pedig nem egy hétköznapi átlagember feladata, arra ott vannak a hozzáértők (a bányászathoz a bányászok, a rekultivációhoz a környezetvédelmi szakemberek), és még ők sem egyedül, hanem csapatban dolgoznak. A bányászatnak egy hétköznapi ember legtöbbször csak az előnyeivel találkozik: a kibányászott nyersanyagokból készült termékeket fogyasztja, vagy hőenergiát és elektromos áramot használ, amihez szintén bányászni kell az energiahordozókat. De a bányászatnak komoly környezeti hatásai vannak, éppen ezért szükséges a rekultiváció, ami a felhagyott bányák és egyéb (nem feltétlenül bányászati eredetű) tájsebek rendbe tételét, a természetes, vagy ahhoz minél közelebbi állapot helyreállítását jelenti. Főbb részei: az állapotfelmérés, a szennyezésmentesítés, a növények telepítése (a táj helyreállításának érdekében), és az utólagos, folyamatos ellenőrzés. És mégis mit tehet egy hétköznapi ember ebben a témában? A kulcsszó a megelőzés! Első itteni, máshol nem megjelent cikkemet Veszprém hulladékairól írom. A vezérkép azt mutatja, hogy néz ki a belváros főutcája, a Kossuth utca Veszprém legnagyobb ingyenes rendezvénye, a minden nyáron megrendezett Veszprémi Utcazene Fesztivál után. Ezzel természetesen nem az Utcazene Fesztivált szeretném lejáratni, én is szívesen látogatom meg minden évben ezt a rendezvényt, és talán leginkább ezért a 4 napért érdemes Veszprémben élni. A rendezvény nem hibás semmiben. Legfeljebb némi zajkeltésben. (Panaszkodnak is minden évben a környéken élő nyugdíjasok... Talán érdemes lenne nekik ingyen füldugót osztani a fesztivál előtt, így a fiatalok is szórakozhatnak, és a nyugdíjasokat sem zavarja a zaj.) A szervezők sem hibásak, ők összeszedik a hulladékot a fesztivál után. Ki a hibás? Az emberek, akik mindent eldobnak. PET palackot, sörös dobozt, szalvétát, műanyag poharat, nejlonzacskót, papír zsebkendőt, cigarettás dobozt és csikket, rágógumit, stb. (Nem néztem meg tüzetesebben a képet, de személyes élményeim alapján sejtem, hogy mindezek megtalálhatók rajta...) De vajon tényleg ilyenek az emberek? Vagy mondhatunk valami jót is? Milyen a város valós hulladékhelyzete? |
A szerzőrőlKörnyezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál. Témák
All
Archívum
November 2016
|