Sokszor egy bánya bezárása önmagában is elég, a természet helyrehozza a károkat. (Pl. itt a Dunántúlon, ahol élek, a bakonyi bauxitbányák számának csökkenése automatikusan a karsztvízszint emelkedésével és a Tapolcai tavasbarlang feltelítődésével járt.) Máskor viszont maradandó tájsebet okoz a bányászat, pl. a Balaton északi partján több hegyet is megcsonkítottak bazaltbányászat miatt, de a legtöbb kő-, homok-, murva-, és kavicsbányának is látható nyoma marad a felhagyás után is. Ez történt volna Zircen is, ha nem akadályozta volna meg az önkormányzat képviselő-testülete.
De nem mindig egyértelmű a helyzet. Ezek a gödrök, tájsebek minden negatív hatásuk ellenére néha jót is hozhatnak magukkal. Ilyen kellemes következmény lehet pl. bányatavak kialakulása (ahol legtöbbször tilos fürödni, mert bizonytalan a mélység és a tisztasága, de megtelepedhet bennük a vízi élővilág), vagy a Szent György hegyi bazaltorgonák láthatóvá válása. De említhetném még pl. az öcsi kőfejtőt is, ahol ugyan elég nagy méretű, látható, maradandó nyoma van a felhagyott bányának, de éppen a méretei (és az ebből adódó kitűnő akusztikája) miatt kiválóan alkalmas rendezvényhelyszínnek pl. július-augusztusban a Művészetek Völgye alkalmával. (Mindenkitől elnézést kérek a sok Veszprém megyei példáért, de a saját megyémet ismerem a legjobban, és itt, helyben is mindenre lehet példát találni.)
A rekultiváció és általában a környezeti kármentesítés nem csak bányák esetében fontos. Néha a bányászat máshol is kárt okoz, nem csak a bánya területén, máskor viszont nem bányát, hanem pl. hulladéklerakót vagy más, erősen szennyezett területet kell kármentesíteni.
A bányászati károkozásra jó példa a 2001-es tiszai cianid- és nehézfém-szennyezés, amikor egy romániai aranybányában alkalmazott cianidos technológia (a zagytározó átszakadása miatt) Magyarországon is komoly károkat okozott, a Tisza élővilágának nagy részét kiirtotta. A románok persze nem tanultak az esetből, újra cianidos bányát terveznek Verespatakon (ráadásul a falu helyén nyílna a bánya, értékes természeti környezetben), ami ellen természetesen tiltakozik a helyi lakosság és a zöld szervezetek. A bányanyitás még függőben van.
De hazai példát is lehet hozni, sajnos ezt is Veszprém megyéből. 2010. október 4. Átszakadt a kolontári vörösiszap-tározó. Már a tervezéskor sem volt minden tökéletes, az üzemeltetéskor is elkövettek néhány hibát, és a veszélyre utaló jeleket sem észlelték (vagy ha észlelték, figyelmen kívül hagyták). A baleset egyértelműen emberi hiba volt, bár nem egy, hanem több ember hibázott, több kisebb-nagyobb hiba adódott össze egy nagy katasztrófává. A legnagyobb hiba talán az volt, hogy nedvesen rakták le az iszapot. Ha szárazon rakják le, akkor csak porzik, ami szintén veszélyes, de az ellen könnyen lehet védekezni, ha letakarják, és nem öntött volna el egy egész falut és még egy fél várost a vörösiszap.
Ezt a két szennyezést már túlélte a természet is, az ember is, a kármentesítés már megtörtént. Sok magyar bánya rekultivációja van már folyamatban, de talán még több, ami el sem kezdődött és csak kevés van kész. A folyamat lassan, de biztosan halad.
Szintén lassan, de biztosan (inkább lassan) halad a régi, az EU-nak már nem megfelelő hulladéklerakók bezárása, és az új regionális hulladék-feldolgozók kiépítése (a Veszprém megyei üzem Királyszentistvánon már elkészült, és a működését nagyban megkönnyíti majd az, hogy 2015-től kötelező lesz az országban a szelektív gyűjtés).
Még lassabb folyamat, ami talán be sem fejeződik, a 90-es években elhagyott volt szovjet katonai létesítmények szennyezéseinek felszámolása.
De még számtalan, különböző eredetű tájseb van az országban, amelyeknek egy részét már rekultiválták, más részét még nem, vagy talán nem is fogják.
A téma iránt érdeklődőknek ajánlom még a következő cikkeket is:
- BÁNYÁSZAT és REKULTIVÁCIÓ
- Egy mecseki tájsebbe kicsit jobban belenézve
- Borbála napra, csak úgy
- Gondolatok egy külfejtésről
- A túl jó, és ezért eladhatatlan mecseki szénről.
- CIKKAJÁNLÓ: A hazai bányászat valós képe 2012. vége felé
- Bányászhírek Baranyából
- "Savanyú vizek" nyomában, avagy imhol a föld alá megyünk...
- A vasgálic...
- Recsk érceiről - Recsk aranya
- Recsk érceiről még_A rézérc
- Bányászati emlékek - Mónosbél ( Észak - Magyarország)...
- Bányászati emlékek - Pécsi uránbányászat I.üzeme
- Bányászati emlékek Pécsett_Gróf Széchenyi István akna
- Bányásszunk ritkaföldfémeket - megéri...
- Zollverein, avagy újrahasznosítás magasfokon!
- Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció
- "Atomtemető" Bátaapátiban
- Közérthetően a környezeti kármentesítésről
- A környezeti kármentesítés tervezése, technológiák
- Hatósági engedélyek, határozatok, utómonitoring
- Felelősségi körök a kármentesítésekben
- Tényfeltárás a kármentesítésekben
- A mennyiségi kockázat-elemzés
- Az országos környezeti kármentesítési programról