Blog Archives

Megújul a veszprémi húszemeletes

25/2/2015

Forrás: http://egykor.hu/images/2010/original/veszprem-huszemeletes-toronyhaz-_2.jpg

Folytatom a korábban elkezdett veszprémi cikksorozatomat, de a cikkemnek még régebbi előzménye is van, viszont mégis aktuális. Már korábban, egy régebbi szakmai blogomban írtam a veszprémi húszemeletesről, mint tájképi elemről és városunk nevezetességéről. A legújabb hír az, hogy megújul. A veol.hu cikke szerint a veszprémi húszemeletes egy mintaprojektben újul meg, ami érinti a külső szigetelést, a fűtést-hűtést, a vízellátást és az elektromos rendszert is. Így a társasház akár 70%-os energiamegtakarítást is elérhet. A 62 méter magas, 160 lakásos épület felújítása jövő tavasszal kezdődik és 2016. második felében zárul.

Úgy látszik, ez végre egy olyan beruházás, ami mindenkinek jó. A lakóknak is, mert kevesebbet fizetnek a fűtésért, vízért, áramért és hatásosabban fűthetik a lakásukat. Ha a szigetelés lezárja majd a réseket, ahol kiszökhet a meleg, akkor azonos hőmérséklet mellett is melegebbet éreznek a lakók, nem kell olyan magas hőfokra fűteni a lakást. De még ha ugyanannyi fokra fűtik fel, mint eddig, akkor is energiát takarítanak meg, mert nem szivárog ki a hő a lakásból. Az elektromos rendszer korszerűsítése csökkenti az áramütés veszélyét, a vízellátás javítása (egy esetleges vízvezeték-csere) pedig segít elkerülni a csőtörést. A külső szigetelés a beázások ellen is védi majd az épületet. A lakók tehát nagyon jól járnak:

kevesebbet fizetnek a fűtésért,
melegebb lesz a lakásban,
elkerülik a beázást,
csökken az áramütések veszélye,
csökken a csőtörések esélye,
stb.

De jól jár a környezet is, mivel kevesebb energiát használnak fel a lakók, így kevesebb fosszilis tüzelőanyagot kell felhasználni, kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, így ez is egy újabb kis lépés az éghajlat-változás elleni küzdelemben és a káros kibocsátások csökkentésében.

További előny, hogy mivel a húszemeletes már messziről látszik (a város legtöbb pontjáról látható, sőt, egyes helyeken a városhatáron túlról is), a felújított külső szigetelést sokan észreveszik, és ez minden reklámnál és kampánynál egyértelműbben hirdeti majd, hogy érdemes felújítani, szigetelni a régi épületeket, legyen szó akár kis családi házakról, akár nagyvárosi, sokemeletes panelházakról (vagy akár közintézményekről).

Az energiatakarékosság a fogyasztók és a környezet közös érdeke. Örülök, hogy Veszprém egyik jelképe az energiatakarékosság jelképe is lehet.

Kampányok környezetvédő szemmel

23/2/2015

Forrás: http://szolnokinaplo.hu/ckfinder/userfiles/images/szavazz-300x300.jpg

Már elég régóta élek Veszprémben, és mindig követem a helyi eseményeket. Tegnap éppen időközi országgyűlési választás volt a városban (egy lemondott képviselő helyére választottunk új embert), ez adta az ötletet a mai cikkhez. A jelöltekkel és az eredménnyel most nem foglalkozom, az nem szakmai kérdés. Engem most csak a kampány, mint jelenség érdekel, környezetvédő szemmel.

Mivel jár egy ilyen kampány? Kiírják a választást, meghirdetik, feláll a választási bizottság, értesítik lakosságot a szavazás helyéről és idejéről, aztán a választáson induló személyek (ekkor még nem hivatalos jelöltek) elkezdik gyűjteni az ajánlásokat, majd a kellő számú ajánlás összegyűjtése után leadják az ajánlásokat a választási irodában és hivatalos jelöltté válnak. Ekkor kisorsolják a sorrendet a szavazólapon, kinyomtatják a szavazólapokat és a nyomdából a szavazás helyére szállítják. Közben folyik a kampány óriásplakátokon és a jelöltek személyes megjelenésével, majd szavaznak az emberek, a bizottság összeszámlálja a szavazatokat, kihirdetik az eredményt, aztán lekaparják az óriásplakátokat és megsemmisítik a szavazólapokat.

Mi okozhat ebből valamilyen környezeti hatást?

A sok papír. A választóknak küldött értesítések, az ajánlóívek, a szavazólapok, és a jelöltek kampányához felhasznált óriásplakátok, szórólapok (amiket természetesen igyekeznek minden postaládába bedobni). Ez a papír a szavazás után csak részben hasznosul. Az utcai plakátok nagy részét lekaparják, de ezekből sem megy minden a szelektív gyűjtőszigetre, és olyat is gyakran lehet látni, hogy fél évvel a választás után még ott van a plakát a villanyoszlopon és csak az eső mossa le róla, vagy éppen a szél fújja le. A szavazólapokat és az ajánlószelvényeket megsemmisítik ugyan, de ennek a sorsa is bizonytalan. A lakossághoz került anyagoknak (választási értesítőnek, jelöltek szórólapjainak) egyre nagyobb része kerül a szelektív gyűjtőkbe, de még mindig nem hasznosul az egész. A szelektív gyűjtés ugyan már január 1-jétől kötelező, de még mindig lassan terjed az országban... Ha a szelektív gyűjtőbe kerül a papír, az még többé-kevésbé rendben van. Ilyenkor legalább hasznosul. De ha az eső áztatja le a villanyoszlopról a plakátot, akkor közvetlenül a környezetbe kerül. A papír gyártásához fa kell, amit a természettől veszünk el, energia kell, ami ha nem megújuló forrásból származik, akkor sok szennyezéssel jár, és különböző vegyszerek kellenek, amik papírrá alakítják a fát, és ezek sem tesznek jót a környezetnek, ahogy a nyomdafesték sem.
A gépkocsihasználat. A jelöltek gyakran négy keréken jutnak el a körzet egyik végétől a másikig. Ráadásul kifejezetten kampánycélú járművek is járják ilyenkor az utcákat. Ezek szinte egész nap mennek, rajtuk van a jelölt neve és arcképe, és legtöbbször hangszóró is van rajtuk, amiből folyamatosan a "Mindenki szavazzon XY-ra, a Z párt jelöltjére, mert ő a legjobb és csak ő oldhatja meg a problémáinkat!" típusú kampányszöveg szól. Ezzel a kampánystábok sok üzemanyagot égetnek el, és szennyezik a levegőt.
A zajártalom. A már említett hangszórók nem csak mozgó járműveken fordulnak elő. Ilyenkor szinte minden utcasarkon belebotlunk valamelyik jelölt stábjába, akik hangszóróval, vagy akár anélkül, de jó hangosan buzdítanak, hogy csakis az ő jelöltjükre szavazzunk. Ez zajártalmat okozhat.
A kampányajándékok előállítása. Egyes jelöltek a szórólapjuk mellé kisebb-nagyobb ajándéktárgyakat osztogatnak a leendő szavazóknak. Ezeket is le kell gyártani, és előbb-utóbb hulladékká válnak. Jobb, ha valamilyen használati tárgy az ajándék, mert akkor legalább használják a szavazók, nem megy egyből a hulladéklerakóba. De még jobb olyan ajándékot adni, amit nem kell gyártani, hanem pl. megterem valahol. Ilyen ajándékok is vannak.

A kampányok tehát a hétköznapi életünkhöz képest fokozottabban igénybe veszik a környezetet. Főleg a papírpazarlás miatt, de a gépkocsihasználat, a zaj és az ajándékok miatt is. De nem csak politikai kampányok vannak, hanem kereskedelmi célú reklámkampányok, és néha más jellegű hirdetmények is.

A reklámkampányok mindennapjaink részei. Mindennap tapasztalhatjuk, hogy szép, színes, fényes papíron, néha füzetnyi vastagságban, máskor lepedőnyi méretben kapjuk a híreket arról, hogy mikor, hol, mit áraznak le, hány % kedvezménnyel árulnak egyes termékeket, melyik termék hány darabos kiszerelésben a legolcsóbb, és milyen pontgyűjtő akcióval mit lehet szerezni...

Egy-egy üzletlánc egyszeri akciója majdnem akkora papírpazarlással jár, mint egy választási kampány. Ezeket a reklámújságokat is mindig, minden postaládába bedobják. Éppen úgy, mint a választási értesítőt. Csak az a különbség, hogy ezek a reklámújságok nem négyévente jönnek, hanem minden héten. És nem 1 helyről, hanem minden bolthálózattól, amelyiknek van egy üzlete valahol a településen.

Egyes üzletek óriásplakáton is hirdetnek. Ez még kevésbé elterjedt, de mivel minden héten cserélik a plakátot, összeadódva ez is nagyon igénybe veszi a környezetet.

És a televízióban, rádióban, újságokban, interneten lépen-nyomon felbukkanó reklámokról, hirdetésekről még nem is volt szó. Ha egy ember megnéz egy tévéműsort, az még nem okoz nagy áramfogyasztást és környezetszennyezés. De ha figyelembe vesszük, hogy a reklámok és a műsorajánlók (beleértve nem csak a műsorok közti, vagy azokat megszakító reklámokat, hanem pl. a tehetségkutatókban, valóságshow-kban és más szavazós műsorokban gyakran előforduló "a szavazók között kisorsolunk egy utazást" típusú hirdetményeket is) gyakran másfélszeresére vagy akár kétszeresére növelik a műsoridőt, akkor a több millió néző egész éves reklámfogyasztása már elég nagy áramfogyasztással jár. Ez igaz minden elektronikus médiára, akár televízióra, akár rádióra, de talán még az internetre is. És az újságok is sokkal kisebb terjedelemben, sokkal kevesebb papírfelhasználással jelennének meg reklám nélkül.

De nem csak a politikában vagy a kereskedelemben fontos a reklám. Sokszor jó ügyeket is szolgálhat egy-egy kampány, akár a környezetvédelmet is. A környezetvédelmi kampányok helyzete elég érdekes. Papírt kell használni, járművel kell utazni, zajártalmat kell okozni, stb. azért, hogy egy-egy környezetvédelmi célt elérjünk. Ilyenkor mindig mérlegelni kell, hogy csak annyira terheljük a környezetet, amennyire szükséges.

Lehet pl. újrahasznosított papírt használni, szórólap-osztogatás helyet messziről látszó molinót kifeszíteni, gyalog, vagy tömegközlekedéssel felkeresni az érintetteket, stb. És az internetes kampány is fontos, mert az még mindig kevésbé szennyező, mint a papír alapú. Így a kampány is hatásos, de mégis jó példát mutatunk, és nem terheljük jobban a környezetet, mint amennyire feltétlenül szükséges.

Úgy gondolom, ezeket a környezetkímélőbb módszereket minden más kampány esetében (akár kereskedelmi reklámkampányok, akár választási kampány céljából) is érdemes lenne alkalmazni.

Megújul a veszprémi húszemeletes

Kampányok környezetvédő szemmel

A szerzőről

Témák

Archívum