A kezdő mondatokban besegített az ide Oscar gála. Di Caprió szavait már hónapok óta olvashatjuk most befejezte a „mondatot: "Ez a film az ember és a természet viszonyáról szól egy olyan évben, ami hivatalosan is a legmelegebb volt. A forgatás alatt a bolygó déli csúcsáig kellett mennünk, hogy havat találjunk A klímaváltozás létezik, éppen most történik. Ez a legnagyobb fenyegetés, amivel az egész emberi faj szembenéz, nekünk pedig össze kell fognunk és véget kell vetni az odázgatásnak. Olyan vezetőket kell támogatnunk az egész világon, akik nem a nagy szennyezőket és a nagyvállalatokat képviselik, hanem az egész emberiséget, azokat a hátrányos helyzetű milliárdokat, akiket a legjobban érint az éghajlatváltozás, a gyermekeink gyermekeit és azokat az embereket, akiknek hangját a kapzsi politika elfojtja.”
És egy másik film, aminek a jelmeztervezője: Jenny Beavan a gálán is az ironikus kormánykereket viselte a bőrdzsekijén, és ő egy olyan világ mozivászonra való megálmodásában működött közre, amelyről így nyilatkozott: ha nem vigyázunk, a Mad Max világa könnyen valósággá válhat.
A felmelegedés és a klímaváltozás, amelyet még csak az egyre szeszélyesebbé váló időjárásként érzékelünk és örülünk az enyheségnek és rettegünk a nyári forróságtól, a tetőszaggató viharoktól. Rácsodálkozunk újabb és újabb nálunk is áttelelő és termést is érlelő növényekre. Az egyre korábban kezdődő és tovább is elhúzódó allergia szezonokra. A testükben életveszélyes vírusokat, nyavalyákat behurcoló rovarokra is számítanunk kell, de a hazaiak is korábban kelnek. Már ebben az évben találtak kullancsot a Pilisben. A régi évszázados megfigyeléseken alapuló időjós, napok, mikhez az emberek éves munkaciklusa is igazodott már csak, mint néprajzi emlékek élnek tovább, és vesznek ki a köztudatból. Helyükre pontosabb megfigyelések és előrejelzések, szuper számítógépeken futtatott szimulációk lépnek, de még mindig csak epizódokat ismerünk meg a napjaink változásaiból. A csodálatos módon feltámadó korall zátonyról is lehetett hallani évekkel ezelőtt Ausztrália mellett, ami emberi beavatkozás nélkül regenerálódott a megmaradt élőlényekből.(1.)
És egy másik film, aminek a jelmeztervezője: Jenny Beavan a gálán is az ironikus kormánykereket viselte a bőrdzsekijén, és ő egy olyan világ mozivászonra való megálmodásában működött közre, amelyről így nyilatkozott: ha nem vigyázunk, a Mad Max világa könnyen valósággá válhat.
A felmelegedés és a klímaváltozás, amelyet még csak az egyre szeszélyesebbé váló időjárásként érzékelünk és örülünk az enyheségnek és rettegünk a nyári forróságtól, a tetőszaggató viharoktól. Rácsodálkozunk újabb és újabb nálunk is áttelelő és termést is érlelő növényekre. Az egyre korábban kezdődő és tovább is elhúzódó allergia szezonokra. A testükben életveszélyes vírusokat, nyavalyákat behurcoló rovarokra is számítanunk kell, de a hazaiak is korábban kelnek. Már ebben az évben találtak kullancsot a Pilisben. A régi évszázados megfigyeléseken alapuló időjós, napok, mikhez az emberek éves munkaciklusa is igazodott már csak, mint néprajzi emlékek élnek tovább, és vesznek ki a köztudatból. Helyükre pontosabb megfigyelések és előrejelzések, szuper számítógépeken futtatott szimulációk lépnek, de még mindig csak epizódokat ismerünk meg a napjaink változásaiból. A csodálatos módon feltámadó korall zátonyról is lehetett hallani évekkel ezelőtt Ausztrália mellett, ami emberi beavatkozás nélkül regenerálódott a megmaradt élőlényekből.(1.)
Mennyi gondot fordítanak sokan, akik egy csepp tengert varázsolnak otthonukba, ahol egy szekrénynyi berendezés és vegyszerek sokasága gondoskodik: a vízminőségről, a lehabzásról, az áramoltatásáról és a fénycsövek, a megfelelő időben és erősségben sugárzott fényről. Mert azok az alacsonyabb rendű virágállatok, amelyek még önálló helyváltoztatásra is képtelenek, a Földünk egyik legbonyolultabb szimbiózis közösségét alkotják. A legkisebb változás rájuk nézve halálos kimenetelű, ha csak a leglényegesebb mutatókat nézzük: sótartalom, oxigén, szén-dioxid, kálium, kalcium, magnézium, foszfát, nitrát stb és ez egy töredék lista. A kis polipok éjszaka bújnak elő és táplálkoznak, ehhez kell a világítórendszereket időzíteni. A fotoszintetizálni képes algákkal együtt élő rózsáknak a nappali fény kel. Valamint a vízhőmérséklet, amit vagy beszerelt fűtő- és hűtőrendszer, vagy klímaberendezés tart megfelelő hőfokon, mert a melegedő nyarainkon ezek a rendszerek néhány nap alatt halottak lennének. Az akvárium halak nélkül nem az igazi. Tegyünk bele egy pár mindenki által ismert bohóchalat. Jó, ha még ivarérettség előtt kerülnek hozzánk, mert ivarváltók, nőstény dominanciával és ezt a hierarchiát könyörtelenül betartják itt is, a mesterséges élőhelyükön, a kedvenc tengeri rózsájuk csalánozó karjai közt, amit tisztogatnak és táplálnak is ennek fejében a rózsa tapogatói védik őket. Egyesek úgy vélik, hogy a virágállatok igazából ki sem nyílnak teljesen ezek nélkül és fordítva a halak sem találják meg helyüket az akváriumban.
Földünk felszínét kétharmad részben tengerek uralják és valamennyi éghajlati övben megtalálhatók. Élőviláguk változatos, a mindent éltető mikroszkopikus planktontól az óriásokig, akik szintén ebben a bonyolult, természet vezérelte ökoszisztémában élnek az „idők kezdete óta”. Helyzetük az elmúlt száz évben komoly változáson ment át és ez a tempó napjainkban csak gyorsul, amihez sokuk alkalmazkodni képtelen. Az emelkedő hőmérséklet világszerte károsan befolyásolja a tengerben feloldódó szén-dioxid mennyiségét, amely szénsavvá alakul, és, ha csak 0,1%-kal is csökkenti a tengervíz lúgosságát, az ennek a kényes rendszernek már sokk. Ezt a gázt teszik leginkább felelőssé a felmelegedés és a természeti károkért, de vannak még társai: kén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, hogy csak párat említsek még. A tengervíz szintjének az emelkedése miatt néhány évtized alatt tengerparti metropolisok, felkapott üdülőhelyek és termőföldek tűnhetnek el örökre a víz alatt.
Földünk felszínét kétharmad részben tengerek uralják és valamennyi éghajlati övben megtalálhatók. Élőviláguk változatos, a mindent éltető mikroszkopikus planktontól az óriásokig, akik szintén ebben a bonyolult, természet vezérelte ökoszisztémában élnek az „idők kezdete óta”. Helyzetük az elmúlt száz évben komoly változáson ment át és ez a tempó napjainkban csak gyorsul, amihez sokuk alkalmazkodni képtelen. Az emelkedő hőmérséklet világszerte károsan befolyásolja a tengerben feloldódó szén-dioxid mennyiségét, amely szénsavvá alakul, és, ha csak 0,1%-kal is csökkenti a tengervíz lúgosságát, az ennek a kényes rendszernek már sokk. Ezt a gázt teszik leginkább felelőssé a felmelegedés és a természeti károkért, de vannak még társai: kén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, hogy csak párat említsek még. A tengervíz szintjének az emelkedése miatt néhány évtized alatt tengerparti metropolisok, felkapott üdülőhelyek és termőföldek tűnhetnek el örökre a víz alatt.
A közlekedés, amely globálisan a legnagyobb fosszilis energiafogyasztó és biztosítja az emberiség töredékének a mindennapi kényelmét. Amely kíméletlen az önzésével és nemtörődöm a maradékokkal szemben, amik végül is a tengerekbe kerülnek és a tengeráramlatok szállítószalagjai az egész bolygón szétterítik őket, akár szilárd, akár folyékony. Olyan tömeget alkotnak már, hogy szigetek formálódnak belőlük, és az ott összegyűlt tárgyakat még az ükunokáink is látni fogják. Halálos táplálékul szolgál tengeri halaknak, madaraknak. Évtizedekkel ezelőtt ijesztő fotók járták be a világsajtót, tankerek, fúrótornyok katasztrófáiról, ma ilyen tragikus képek láthatók, műanyag zsinegtől fojtogatott, szeméttel bezabált állatokról. Akkor miért nem halásszák ki, – mert nemzetközi vizekre kisodródva már egyetlen ország sem tekinti sajátjának és sürgetőnek.
A folyók hordalékában található vegyi anyagok és termőföld, amely a rendeltetési helyéről lassan eltűnik a megváltozott időjárásának köszönhetően, egyre fogy és minősége romlik. Mostani számítások szerint: 60 év múlva már termőtalajból is hiány lesz. A szárazföldeken a fagyott jeget is beszámítva a fogyasztásra alkalmas vízkészlet csak 2-3% található, és aminek a segítségével az emberi fogyasztás 95%-a teljesül. Ezek a vizek éltetik és pusztítják is a szárazulatot. A jégtakarókban tartalékolt vízre a mezőgazdaságnak és iparágak sokaságának egész évben szüksége van, de nem mindegy milyen formában és eloszlásban érkezik és pótlódik: ezáltal kimosódást, vagy a kiszáradás miatt, szikesedést okoz. Világviszonylatban is mostohagyerekként kezelik az országok és régiók a szennyvíztisztítást és a szürke vízzel való gazdálkodást. Az így kialakult anomáliákat fokozott műtrágyázással, gátrendszerekkel, magasabb hő- és sótűrő növények termesztésével és vegyszerezéssel próbálják orvosolni vagy elodázni. A párolgó víz, mindegy, hogy a tenger felett vagy a szárazföldek felett kerül, a légkörben visszahull. Ezt egy régi könyvben találtam: fél órás záporban lehullott 5,4 mm csapadékból 1,9mm, azaz 35% ivódott be a talajba. Csendes 6 órás 6,1 mm-s mennyiség esetében a felszívódott víz 5,7 mm, azaz 93%-s a hasznosulás.(3.)
A folyók hordalékában található vegyi anyagok és termőföld, amely a rendeltetési helyéről lassan eltűnik a megváltozott időjárásának köszönhetően, egyre fogy és minősége romlik. Mostani számítások szerint: 60 év múlva már termőtalajból is hiány lesz. A szárazföldeken a fagyott jeget is beszámítva a fogyasztásra alkalmas vízkészlet csak 2-3% található, és aminek a segítségével az emberi fogyasztás 95%-a teljesül. Ezek a vizek éltetik és pusztítják is a szárazulatot. A jégtakarókban tartalékolt vízre a mezőgazdaságnak és iparágak sokaságának egész évben szüksége van, de nem mindegy milyen formában és eloszlásban érkezik és pótlódik: ezáltal kimosódást, vagy a kiszáradás miatt, szikesedést okoz. Világviszonylatban is mostohagyerekként kezelik az országok és régiók a szennyvíztisztítást és a szürke vízzel való gazdálkodást. Az így kialakult anomáliákat fokozott műtrágyázással, gátrendszerekkel, magasabb hő- és sótűrő növények termesztésével és vegyszerezéssel próbálják orvosolni vagy elodázni. A párolgó víz, mindegy, hogy a tenger felett vagy a szárazföldek felett kerül, a légkörben visszahull. Ezt egy régi könyvben találtam: fél órás záporban lehullott 5,4 mm csapadékból 1,9mm, azaz 35% ivódott be a talajba. Csendes 6 órás 6,1 mm-s mennyiség esetében a felszívódott víz 5,7 mm, azaz 93%-s a hasznosulás.(3.)
Rövid vizes körúton a teljesség igénye nélkül próbáltam bejárni a Földet. Megmutatni pár helyet a végtelen sokból, ahol már erodáló folyamatok zajlanak, vagy olyan változások mennek végben, aminek a hatása közel és távol, ismeretlen. Ennek a kibontakozó, világméretű összefogásnak hatása vagy hatástalansága a Föld megmentésére csak évtizedek múlva lesz mérhető majd. Talán az unokáink fellégezhetnek, ha addig nem fogy el a föld és a víz, amelynek kíméletlen ki- és felhasználása napjainkban zavartalanul folyik. A legkevesebb szót az emberiség számának alakulásáról és a fogyasztásról hallani, amely rendkívül egyenlőtlenül oszlik el a bolygón. Ameddig a világunk boldogabb részén csak a nyári villanyszámla emelkedését érzékeli a lakosság, addig egyre több és több helyen a napi lét válik elviselhetetlenné és ezek a tömegek előbb vagy utóbb útra kelnek. A vízért, az élelemért folytatott küzdelemben, vagy mint agresszorok, vagy mint menekülők.
Fábián Ildikó
Irodalom:
1. NG Feltámadt egy korallzátony. 2009. évf.
2. NG Alacsonyabban járnak a felhők . 2012.
3. Sennyikov: A növények ökológiája. Bp. Akad.K. 1953.
Fábián Ildikó
Irodalom:
1. NG Feltámadt egy korallzátony. 2009. évf.
2. NG Alacsonyabban járnak a felhők . 2012.
3. Sennyikov: A növények ökológiája. Bp. Akad.K. 1953.