A környezet és társadalom békés egymás mellett élése fontos téma, de hogy állunk ezzel Magyarországon? Hogyan viszonyul a magyar társadalom a környezethez? Mit teszünk és mit nem teszünk a környezetért? Csak szavakban fontos, vagy tettekben is? Másoktól várjuk a cselekvést, vagy teszünk is valamit? Betartjuk-e a környezetvédelmi illemszabályokat, amit másoktól is elvárunk? Erről szól ez a cikk.
1 Comment
Környezet és társadalom... Ez nem egyszerű téma! Miért is? Mert a környezet és társadalom kapcsolata elég sokrétű. Ide tartozik az, hogy mit gondolnak az emberek a környezetről, foglalkoznak-e vele egyáltalán, vannak-e társadalmi elvárások a környezettel kapcsolatban, és betartják-e ezeket az emberek, szavakban fontos a környezet vagy tettekben is, csak másoktól várnak valamit az emberek, vagy saját maguk is tesznek-e valamit, stb. És az is ide tartozik, hogy a környezet állapota hogyan hat a társadalomra. Ezekről fogok írni most annak fényében, hogy mit tehet egy hétköznapi ember a környezet és társadalom békés egymás mellett éléséért, a környezet és a társadalom megmaradásáért.
Milyen hatásai vannak, lesznek hazánkban a klímaváltozásnak? Hogyan lehetne ezeket megelőzni? Hogyan lehetne alkalmazkodni? És mit tesz az ország a klímaváltozás ellen? Erről szól ez a cikk.
A klímaváltozást mindennap érezhetjük, tapasztalhatjuk. Fő oka a különböző üvegházhatású gázok (főleg a szén-dioxid) légkörbe juttatása, legfontosabb hatása pedig (némi melegedés mellett) az időjárás szélsőségesebbé válása.
Lássuk, milyen a nagy magyar hulladékhelyzet! Jó-e a magyar hulladékgazdálkodás? Alapvetően az első megfigyelésünk az lehet (egy hétköznapi ember szemével, józan ésszel), hogy nem jó, hiszen túl sok hulladékot termelünk feleslegesen, a hulladékok nagy része pedig a lerakóban köt ki, nem hasznosul. Ráadásul sok az út szélén eldobált hulladék is. De nézzük meg ezt részletesebben, a közismert hulladékgazdálkodási piramis alapján is! (Hasonló lesz a kép így is...) Az előző fejezetben a fenntarthatósággal foglalkoztam. Következő témánk a "Hírek a világból és Európából" címet viseli, de ebben a témában a "Mit tehetünk?" kérdés nehezen értelmezhető, és ez a téma a magyar környezetvédelemről szóló cikksorozatomba sem illik bele, ezért átugrom, és a hulladékgazdálkodással folytatom. A hulladékgazdálkodás alapelveit szinte mindenki ismeri, de kevesen alkalmazzák, ezért ebben a cikkben ezek szerint az elvek szerint adok néhány gyakorlati tanácsot, a teljesség igénye nélkül. A lista most is szabadon bővíthető. Kép: http://www.infoszfera.hu/wp-content/uploads/2014/02/szem%C3%A9t900-640x360.jpg Bár az időjárás még nem túl nyárias, vasárnap beköszöntött végre az első nyári hónap, a június. Ilyenkor mindenki a nyári szabadságát tervezgeti, senkinek sem jut eszébe a környezetvédelem. Pedig a természet nyáron is zöld, a gondolkodásunk is lehetne az... Persze a legjobb a strandon, a vízben. Csak lebegünk a vízben, vagy fekszünk a parton, aktívabbak akár úszhatnak, vízibiciklizhetnek, vitorlázhatnak is, a bátrabbak kipróbálhatják a vízicsúszdát, a többieknek meg marad a napfény, a víz, a lángos és a fagylalt. Hogy is gondolhatnánk ilyenkor a környezetvédelmi világnapokra? Kép: http://3.bp.blogspot.com/_GNg3kIpX-HY/S_t9mmB7PcI/AAAAAAAAAGE/3Xmo6C6onMo/s1600/P1030420.JPG
Aki mégsem vágyna a strandra, annak főleg a szabadtéri rendezvényeket (pl. a minden júliusban megrendezett Veszprémi Utcazene Fesztivált, vagy még mindig a megyében maradva a július végén - augusztus elején szokásos Művészetek Völgyét) és a kirándulásokat ajánlom. És természetesen a környezetvédelmi világnapokat! (A világnapok listája az előzőhöz hasonlóan most is főleg a Wikipédiából van, de az egyes napokról szóló leírás teljes mértékben saját gondolat.) |
A szerzőrőlKörnyezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál. Témák
All
Archívum
November 2016
|