A képen egy izzó látható, mint az energetika jelképe, piros-fehér-zöld címkével, Magyarország színeivel. Saját alkotás.
Az energetika és a megújuló energia kérdésköre Magyarországon is fontos. A klímaváltozás minket is érint, és az energiatakarékosság itt is fontos, de nálunk van még egy speciális probléma, amivel meg kell küzdenünk. Az energiafüggőség, ami a rossz energetikai szerkezet következménye. Megújuló energia használatával ez is elkerülhető, vagy legalább csökkenthető lenne. A hazai helyzetet, a problémákat és a lehetséges megoldásokat mutatom be ebben a cikkben.
A képen egy izzó látható, mint az energetika jelképe, piros-fehér-zöld címkével, Magyarország színeivel. Saját alkotás.
2 Comments
Napjainkban fontos kérdés az energia és a megújuló energia. Az emberiség energiaigénye folyamatosan növekszik, részben a növekvő létszám, részben az egyéni energiaigények növekedése miatt. A hagyományos energiaforrások pedig csak fogynak, és még szennyezik is a környezetet. Az energiaforrások fogyásának lassítása, új energiaforrások keresése és az energiapazarlásból származó károk megelőzése és felszámolása, a klímaváltozás lassítása és visszafordítása egyre sürgősebb és fontosabb feladat. De mint minden világméretű problémát, ezeket sok kis egyéni, vállalati és állami döntés összeadódása okozta. Ezért fontos megvizsgálni, hogy mit tehet az egyén az energiaforrások fogyásának lassításáért, és a klímaváltozás mérsékléséért. A kulcsszavak: energiatakarékosság és megújuló energia. Lássuk ezt részletesebben is! Kép: http://www.megujuloenergia.multiapro.com/images/2010/logo/wind%20energy.jpg Ha már írtam, mit tehet egy hétköznapi ember a bányászat és rekultiváció terén, akkor arról is írok, mi történik ebben a témában ma Magyarországon. Elég vegyes a helyzet, kezdenek jó felé haladni a dolgok, de nem tökéletes még minden. A teljesség igénye nélkül megpróbálom szemléletes példákkal körüljárni a témát. A szakterületek ábécésorrendjében az Általános környezetvédelem után a Bányászat és rekultiváció következik. Bevallom, ehhez értek a legkevésbé mind közül, de van egy komoly bányászati szakemberünk ebben a blogban, és van még egy szakmai szerzőnk, aki kiválóan ért a rekultivációhoz. De talán nem is baj, hogy nem vagyok ebben szakember, hiszen most úgyis a hétköznapi ember szemszögéből mutatom be a teendőket. A bányászat és a rekultiváció pedig nem egy hétköznapi átlagember feladata, arra ott vannak a hozzáértők (a bányászathoz a bányászok, a rekultivációhoz a környezetvédelmi szakemberek), és még ők sem egyedül, hanem csapatban dolgoznak. A bányászatnak egy hétköznapi ember legtöbbször csak az előnyeivel találkozik: a kibányászott nyersanyagokból készült termékeket fogyasztja, vagy hőenergiát és elektromos áramot használ, amihez szintén bányászni kell az energiahordozókat. De a bányászatnak komoly környezeti hatásai vannak, éppen ezért szükséges a rekultiváció, ami a felhagyott bányák és egyéb (nem feltétlenül bányászati eredetű) tájsebek rendbe tételét, a természetes, vagy ahhoz minél közelebbi állapot helyreállítását jelenti. Főbb részei: az állapotfelmérés, a szennyezésmentesítés, a növények telepítése (a táj helyreállításának érdekében), és az utólagos, folyamatos ellenőrzés. És mégis mit tehet egy hétköznapi ember ebben a témában? A kulcsszó a megelőzés! |
A szerzőrőlKörnyezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál. Témák
All
Archívum
November 2016
|