Kb. 3 és fél hónapja nem írtam ide, de ez a másfél hete született cikk megéri, hogy foglalkozzak vele. Élő állatokat zárnak kulcstartóba Kínában!
Egy magyar vállalkozó, bizonyos Gulyás Péter mert nagyot álmodni... Vagy talán rémálmodni? Ezt a vízi élményparkot tervezi felépíteni a Fűzfői öbölben, Balatonfűzfő és Balatonalmádi között, kb. 1 négyzetkilométeres területen, nagyjából 700 milliárd forintból. Talán jó összehasonlítási alap, hogy a veszprémi városi önkormányzat tavalyi költségvetése 12,8 millárd Ft bevétellel, és 13,9 miliárd Ft kiadással számol. Tehát a tervezett balatoni projekt árából kb. 50-60 évig lehetne működtetni egy 60 ezer fős várost! Vajon megérné felépíteni? És nem csak az anyagiakra gondolok... Meglepő módon a Greenfo még nem írt az ügyről. Írt viszont az Index, a HVG.hu, és másik 2, általam kevésbé ismert híroldal: a Balatontipp és az Omegahírek is. Ami mindegyik híroldalon ugyanaz: a 2 illetékes önkormányzat - Balatonfűzfő és Balatonalmádi képviselőtestülete már elvi hozájárulását adta a beruházásra, annak ellenére, hogy elismerik: ebben a formában ez a jelenlegi szabályokkal ellentétes. Szintén megtudhatjuk, hogy a helyi lakosság egy része tiltakozik: "- Teljesen tájidegen volna a nagy területen húzódó, a megálmodott formában fedett tetőszerkezetű épületegyüttes – állították többen olyanok, akik nem szerettek volna megjelenni írásunkban, annyi azonban tudható róluk, hogy Balatonalmádi felső utcáiban élnek. A városlakók szerint felbolygatná a nyugodt, szerethető üdülőváros képét a beruházás, melynek gazdasági megvalósíthatóságában sem feltétlenül hisz mindenki. Többen elmondták, ha a helyzet úgy kívánja és módjuk lesz rá, megkísérlik megakadályozni a kivitelezést." És az is érdekes, hogy még Keszey János, Balatonalmádi polgármestere is kételkedik a terv megvalósíthatóságában. De a terv iránt érdeklődik a Magyar Turizmus Zrt és támogatja a Balatoni Fejlesztési Tanács is. "Az Aqua Regnum bírja mindkét érintett település képviselő-testületének elvi támogatását, ahogy Gulyás Péter szerint a Balatoni Fejlesztési Tanács írásos állásfoglalásából is az derül ki, hogy a projekt illeszkedhet a 2020-ig tartó fejlesztési időszakhoz, sőt úgy fest, a Magyar Turizmus Zrt. is érdeklődik." Mi szól még a terv mellett, és mi szól ellene? Mellette szól pl. hogy munkahelyeket teremt, télen is működik, és fellendíti az idegenforgalmat. Ellene szól, hogy sok háztól elfogja a kilátást, és ellentétes a jelenlegi építési szabályokkal. Az is megnehezíti a kivitelezést, hogy sok tulajdonos földjét kellene kisajátítani. És ha egy 5 négyzetméteres tulajdonos úgy dönt, teljesen jogosan, hogy az ő részét senki ne sajátítsa ki, akkor bukik az egész terv! Ezeket megtudjuk a fenti 4 cikkből. De érdekes módon a környezeti szempontokkal senki nem foglalkozik... Legfeljebb annyit, hogy ez az engem buborékos fóliára emlékeztető építmény nem tájba illő. És tényleg nem az! Azon túl, hogy sok helyet foglal el a tópartból, ami növények és állatok élőhelye, egy kis háborítatlan folt 2 település között, aggasztó a megépítéséhez szükséges nyersanyag és energia mennyisége, a téli fűtésre használt energia, a lebontáskor keletkező hulladék, az enyi emberrel járó zaj, és az általuk termelt hulladék... Megint elvész egy nagy darab zöldterület, és nem is biztos, hogy meglesz az az évi 4 millió turista, amennyi kellene, hogy nyereséges legyen. Az napi 11 ezer ember. Majdnem annyi, mint Balatonalmádi (8500 fő) és Balatonfűzfő (4100 fő) lakossága együtt. Ha mégis megy ennyi ember az élményfürdőbe, akkor elbír ennyit ez a 2 település? És még a másik ötletet, a másik 700 milliárd forintot nem is említettem... Víz alatti szálloda, 30 méter mélyen! 30 méterre kimélyítenék a Fűzfői-öbölben a Balatont! A Balaton átlagos mélysége 3 méter, legmélyebb pontja Tihanyál 11 méter. Ehhez képest 30 méter mélyítés... Az egész Fűzfői-öböl vizében felkeverné az iszapot úgy, hogy teljesen átláthatatlan lenne a víz, és minden kipusztulna ott évekre. És nem lenne helye az életnek visszatérni a tóba, mert elfoglalá a szálloda! És hová tennék a kiásott anyagot? És mindezt egy szálloda kedvéért... És a szálloda bontása után mi lesz a nagy lyukkal? Visszatér oda valamilyen élet? A sekély vízhez szokott balatoni vízinövények biztos nem. A halak még talán elúszkálnának ott a vízben, de ha a vízinövények nem térnek vissza, akkor a halak sem, mert nem lenne mit enniük... Talán valamilyen tájidegen faj betelepítésével próbálnák megoldani a problémát? Nem tudom. Jobb, ha nem épül víz alatti szálloda! Nem kell a Balatonba 30 méter mély gödör, és nem kell oda tengeralattjáró. Az ötlet, a nagy élményfürdő tehát csak első ránézésre tűnik jónak, de a méretei miatt sem anyagi, sem környezeti szempontból nem éri meg. A víz alatti szálloda pedig csak tovább ront a képen. Teljesen elpusztítaná a környék élővilágát. Élményfürdőnek elég a Balaton, ami minden évszabakn szép, és minden évszakban más kikapcsolódási lehetőséget tartogat, fedett létesítményt pedig inkább a parttól távolabb érdemes építeni, kezelhetőbb méretben. A víz alatti szállodát pedig felejtsük el! A veszprémi erdőgazdaság új kilátót épített a Gulya-dombon. Már régebben is állt ott kilátó, fából. De néhány évtized alatt elkorhadt, veszélyessé vált. Ezért lebontották és újat építettek. Fémből. 7 emelet magas acélváz. A Gulya-dombi erdőben.
Régen írtam már ide. Főleg azért, mert mindent a Friss cikkek rovatba írtam, de oda is rég tettem fel már cikket. Itt olvasható friss cikkeim:
Október 1-jén új kilátót avatott Veszprémben az erdőgazdaság (hivatalos nevén: HM Verga Zrt., ahol a HM a Honvédelmi Minisztérium rövidítése, övék a cég). A kilátót Jutas vitézről, Árpád fejedelem egyik fiáról nevezték el, akinek Veszprém környékén voltak a birtokai. (Róla kapta a nevét Jutaspuszta is, ami egyébként egy Veszprémhez tartozó falusias városrész, a kilátó közelében. Veszprém egyik leghosszabb főútja, a buszpályaudvart a vasútállomással összekötő Jutasi út is Árpád fejedelem fiának nevét viseli.) A kilátó és a hozzá tartozó Fenyves tanösvény látványos, hasznos beruházás. A tanösvény mulcsozott útjain jó végigmenni. A tanösvény melletti erdő és sziklagyep szép, rendezett, mégis természetes. A tájékoztató táblák szépek, tartalmuk világos, lényegre törő. A kilátó ugyan nem túl magas, de szép, és mivel fából van, még illik is a tájba. Ez a beruházás tehát jól sikerült, érdemes volt megvalósítani. A tanösvény egy 1300 méteres szakasza egyben erdei futópálya is, amit futásra a szintkülönbségek miatt csak elszánt sportolóknak ajánlok (összesen 104 m a szintkülönbség), de ha kényelmesen végigsétálunk a tanösvényen, akkor kellemes élményekben lehet részünk. A kilátóval tehát nincs semmi baj. De a kilátó mellett van egy elhagyott dolomitbánya, amit már visszafoglalt a természet. (A bányagödör egyik, alacsonyabb és lankásabb oldala a képen a kilátótól balra látható. A másik, meredekebb oldala, a kilátóval szemben a következő képen tekinthető meg.) Ahogyan az látszik, a dolomitbányászat miatt egy jó nagy gödröt ástak ki a sziklák oldalában, de miután felhagytak a bányászattal, a gödröt visszahódította az erdő (és nem az a telepített fenyőerdő, ami a második képen a szikla tetején látszik, hanem a vele szemben lévő lombos erdő, ami az első kép felső részén is látható). Az egykori bányagödörben ma már egy kisebb erdő (vagy legalábbis liget) keletkezett, sűrűn állnak ott a fák és a bokrok. Ezzel a bányagödörrel, és a helyére visszatérő erdővel nem is lenne baj. Nagyon szép látvány, és az is örömteli, hogy a természet visszahódítja az ember által már nem használt területet, és a természet erdősítéssel gyógyítja ezt a tájsebet. De ahogy a cikk elején linkelt hírben is olvasható, ennek hamarosan vége, mert az erdőgazdaságnak nagy tervei vannak. "A Jutas Vitéz kilátó az első lépcsője annak a nagy ívű tervnek, amelyet az erdőgazdaság a környéken szeretne véghez vinni. Hamarosan kezdetét veszi egy nagyszabású beruházás a városban, aminek során az egykori Jutas laktanya épületéből Zöld Központot alakít ki a cég, de a távlati tervek közt szerepel a város legnagyobb szabadtéri színpadának felépítése is. " A szabadtéri színpaddal sem lenne semmi baj, jó ötlet, hogy legyen egy ilyen a városban. De miért oda? Én elhiszem, hogy jó lenne fellendíteni a turizmust, és az is lehet, hogy egy szabadtéri színpad vonzóbbá tenné a mellette lévő kilátót és tanösvényt is. Sőt, még azt is elismerem, hogy a tanösvény és a kilátó nagyon hasznos, és az egyik legjobb módja a természet, az erdő, a természetjárás és a természetvédelem népszerűsítésének. És még az is igaz, hogy egy ilyen szép környezetben sokan lennének kíváncsiak a szabadtéri színpadra. Még azt is támogatnám, hogy ne csak a belvárosban legyen kultúra, vigyük ki a külső városrészekbe is a rendezvényeket és a turistákat. De ezt a szabadtéri színpadot oda tenni mégis nagyon rossz ötletnek tartom. Miért? Mert oda színpadot építeni csak úgy lehet, ha megtisztítják a színpad és a nézőtér helyét a látványt zavaró elemektől. És egy fa vagy egy bokor bizony nagyon belelóg a képbe, ha látni akarjuk, ami a színpadon van. Tehát ahhoz, hogy színpad legyen a bányában, ki kellene irtani a bányagödörben megtelepedett erdőt! Tehát szemben áll egymással a természetvédelem és a kultúra. És ki állította szembe? Éppen egy erdőgazdaság! Akinek a feladata lenne az erdők védelme. Látszólag tesznek is érte, már több kilátót építettek a megyében, több tanösvényt is avattak, és rendben vannak a Veszprém környéki erdők. De most mégis egy ilyen ötlettel állnak elő! Biztos, hogy ott, abban a bányában kellene erdőt irtani? Nem lehetne máshol, erdőirtás nélkül elhelyezni a szabadtéri színpadot? Dehogynem! Az új kilátó melletti területet nem csak a várható erdőirtás miatt nem ajánlom, azt sem tudom elképzelni, hol állnak meg ott az autók. A szabadtéri színpad nézői közül feltehetőleg sokan jönnek majd autóval, de a kilátó tövében kialakított új "északnyugati parkoló" befogadóképessége nem túl nagy. Ha igazán beindulnak az előadások, akkor több száz autó is parkolhat ott egy-egy előadás alatt. De hol? Talán végig a Fenyves utcán, aminek azt a szakaszát még le sem aszfaltozták? Ott amúgy is elég nehezen fér el 2 autó egymás mellett (egymással szemben), ha még parkolnak is az út szélén, akkor meg végképp nem lehet majd közlekedni... A megközelítéssel is vannak kisebb problémák. Igaz, hogy közel van a város egyik legforgalmasabb útja, a körgyűrű részét képező Házgyári út, de a Fenyves utca felé vezető kereszteződést alig lehet észrevenni. (A kilátó és a leendő szabadtéri színpad a Fenyves utcáról érhető le, közel a Fenyves utca és a Házgyári út sarkához. Az első képen a jobb felső sarokban látható forgalmasabb út a Házgyári út, a kilátó csúcsánál látszik egy kis szakaszon a Fenyves utca, és mellette egy ott lévő cég kőkerítése.) Tehát könnyű elérni, de mégis nehéz odatalálni, mert kevesen ismerik ezt a helyet, főleg a Veszprémen kívülről érkezők közül. A következő probléma az esőhelyszín hiánya. Nincs a környéken olyan hely, ahol esőben meg lehetne tartani a szabadtéri színpadra hirdetett előadásokat. Tehát: jó lenne egy szabadtéri színpad, de nem oda. Nincs elég parkolóhely, nehéz odatalálni, és még esőhelyszín sincs. És egy erdőgazdaság ne irtson erdőt! Inkább védje meg! Több ötletem is lenne, hogy hol érdemes elhelyezni egy ilyen színpadot Veszprémben, és egyikhez sem kellene erdőt irtani. Talán a belvárosban a posta előtti téren, vagy attól nem messze, a Hotel mögött, a Bástya üzletház oldalánál, valahol a szökőkút és az üzletház között, a lépcső alatt. Képek:
Ezek belvárosi helyek, jól megközelíthetők, közismert helyszínek, mindenki odatalál, hétköznap 17:00 után és hétvégén egész nap a parkolás is megoldható (hétköznap 7-17 óráig fizetősek a környékbeli parkolók), esőhelyszín is lenne a néhány száz méterre lévő Petőfi színházban, és nem kellene hozzá erdőt irtani. De ha ragaszkodunk a külvárosi helyszínhez, akkor is van megoldás. Közismert hely, elég nagy, ingyenes parkolóval. Az Aréna előtti térre gondolok, amelynek nagy része ugyan parkoló, de jutna hely bőven egy szabadtéri színpadnak is. Esőhelyszín pedig az Aréna lenne. Persze a kilátóval és környékével ellentétben sem a belváros, sem az Aréna nem a Verga tulajdona, de ettől még lehetne a Verga a fenntartó, vagy a szabadtéri színpad fő támogatója, és ezáltal gazdagítanák a város kultúráját egy veszprémi szabadtéri színpad felépítésével. És így még nem is kellene az erdőgazdaságnak erdőt irtania. A kilátó melletti szép látvány is megmaradna, a bányagödörbe visszatelepült erdő is megmenekülne, és még a szabadtéri színpad is megépülhetne. Így tényleg mindenki jól járna.
Kép: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/oldal_images/orszved/vtt-n2k-mab.jpg - Magyarország országos védettségű területei. A magyar természetvédelem korábban indult, mint más környékbeli országok természetvédelme. A természetvédelmi ismeretekkel, teendőkkel már a 19. században is foglalkoztak, felismerték a hasznos és káros fajokat és a természetvédelem fontosságát. A természetvédelem május 10-ei ünnepe, a Madarak és Fák Napja is magyar találmány. Napjainkban is 10 nemzeti park van az országban, ami a területünkhöz képest soknak mondható. Mégis vannak problémák a magyar természetvédelemben. Ezeket elsősorban a pénzhiány, a döntéshozók általi támogatás hiánya, illetve az átlagember tájékozatlansága, természettől való eltávolodása és felelőtlenségből adódó tétlensége okozza. Nem törődünk a természettel (ahogy általában a környezettel sem), pedig ez nem csak a természetvédők dolga, hanem közös érdekünk! A gazdasági és politikai döntéshozók is gyakran feláldozzák a természetvédelmi szempontokat vélt vagy valós gazdasági vagy politikai előnyökkel, látványos, nagy tervekkel szemben, néha még akkor is, ha lenne más, kevésbé látványos, de természetbarát megoldás. Ilyen eset Budapesten a Városliget tervezett beépítése, múzeumi negyeddé alakítása, és ilyennek tűnik az a terv is, amely szerint Veszprémben egy elhagyott dolomitbánya nagyrészt újraerdősült bányagödrében erdőirtás árán építenének szabadtéri színpadot. Természetesen a budapesti múzeumokra is szükség van, de elég lenne a régi helyüket felújítani, vagy már meglévő, de üresen álló épületekbe költöztetni őket, nem kellene miattuk fákat kivágni az ország egyik legnagyobb közparkjában; és a veszprémi szabadtéri színpad is jó ötlet lenne kulturális szempontból, de inkább a belvárosba kellene telepíteni (akár a Várba vagy az Óváros térre, akár a posta előtti térre, stb.), ahol már amúgy is mesterséges a környezet, közel vannak a parkolók, és odatalálnak a turisták, és nem kellene erdőt irtani, egy újraerdősült, gyógyultnak mondható tájsebet megint feltépni, egy nehezen megközelíthető külvárosi területen, ahol még parkolóhelyből sincs elég... (A veszprémi esetről néhány napon belül külön cikket is írok.) Magyarországon tehát vannak hivatásos természetvédők (pl. nemzeti parkok dolgozói), és lelkes amatőrök (civil szervezetek, erdei iskolák, ökoiskolák, zöld óvodák, stb.), akik védik a természetet és jól végzik a dolgukat. Egyelőre sikerült biztosítaniuk a veszélyeztetett fajok és élőhelyek fennmaradását. Vannak országosan védett területek (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek), és a lelkiismeretes helyi önkormányzatok által helyileg védetté nyilvánított természetvédelmi területek, természeti emlékek, amelyeknek a hosszú távú fennmaradása és szakszerű gondozása egyelőre biztosítottnak tűnik. Vannak védett fajok, amelyek közül többnek is nőtt az állománya, mióta védetté nyilvánították, sőt, több faj (pl. hiúz, aranysakál, stb.) visszatért az országba. Ezek tehát a pozitívumok. Ezeket az értékket jó lenne továbbra is megőrizni, fenntartani. A természeti értékeket is, és a természetvédők szakértelmét és lelkiismeretes hozzáállását is. De vannak negatívumok is a természet- és tájvédelemben, még mindig vannak veszélyeztetett fajok, fel nem számolt tájsebek, egyre több özönfaj települ be hozzánk (pl. parlagfű, harlekinkatica, bálványfa, stb.), és az állam rossz hozzáállása miatt egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülnek a természetvédelmi intézmények. És mindig vannak a természetvédelem ellen ható, gazdasági vagy politikai érdekből meghozott döntések... Ezeket a rossz döntéseket csak úgy lehetne elkerülni, ha az ember, köztük a döntéshozók is, megértenék, hogy a hosszú távú érdekünk nem a pénzgyűjtés, meggazdagodás, hanem a természet megőrzése, mert a természet az élet. A problémák megoldása a hatékony környezeti nevelés, az általános szemléletváltás és a természetközelibb életmód lenne. Nagyon eltávolodtunk a természettől, de még nem késő visszatérni. Ez lenne a legjobb a természetnek és az embereknek is. A sorozat korábbi cikkei:
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés 2. rész: A magyar környezetvédelem - Általános környezetvédelem 3. rész: A magyar környezetvédelem - Bányászat és rekultiváció 4. rész: A magyar környezetvédelem - Energetika és megújuló energia 5. rész: A magyar környezetvédelem - Fenntartható fejlődés 6. rész: A magyar környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás 7. rész: A magyar környezetvédelem - Klímaváltozás 8. rész: A magyar környezetvédelem - Környezet és társadalom 9. rész: A magyar környezetvédelem - Környezetpolitika és menedzsment 10. rész: A magyar környezetvédelem - Kutatás-fejlesztés 11. rész: A magyar környezetvédelem - Légszennyezés és levegőtisztítás 12. rész: A magyar környezetvédelem - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás 13. rész: A magyar környezetvédelem - Talajvédelem és talajtisztítás Kapcsolódó cikkek: 14. rész: Mit tehetünk? - Természet- és tájvédelem Mit is jelent a természetvédelem? Mi a különbség környezetvédelem, természetvédelem és tájvédelem között? Hétköznapi nyelven talán így lehetne szemléltetni a különbséget:
Az eddigi cikkekben mindig volt néhány tanács arról, hogyan védhetjük a környezetet, és mit tehetünk, hogy minden jó legyen. De a természet tudja, hogy mi a jó neki, ezért a természet- és tájvédelmi tanácsok nagy része nem arról szól, hogy mit tegyünk (persze ilyenek is lesznek), hanem arról, hogy mit ne tegyünk.
A sorozat korábbi cikkei:
1. rész: Mit tehetünk? - Bevezetés 2. rész: Mit tehetünk? - Általános környezetvédelem 3. rész: Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció 4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia 5. rész: Mit tehetünk? - Fenntartható fejlődés 6. rész: Mit tehetünk? - Hulladékgazdálkodás 7. rész: Mit tehetünk? - Klímaváltozás 8. rész: Mit tehetünk? - Környezet és társadalom 9. rész: Mit tehetünk? - Környezetpolitika és menedzsment 10. rész: Mit tehetünk? - Kutatás-fejlesztés 11. rész: Mit tehetünk? - Légszennyezés és levegőtisztítás 12. rész: Mit tehetünk? - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás 13. rész: Mit tehetünk? - Talajvédelem és talajtisztítás Kapcsolódó cikk: 14. rész: A magyar környezetvédelem - Természet- és tájvédelem Veszprémben még a szocializmus idején épült a Május 1. utca. Nincs messze tőlünk, és álláskeresőként ráérek céltalanul járni a várost, a környéket, megnézegetni a város épített és természetes szépségeit, az aktuális eseményeket és változásokat. Így jutottam el ma a Május 1. utcába, ahol nagy változást láttam. A szocialista időkben ültetett, több évtizedes sötétvörös levelű fasort kivágták. Annak idején nyilván ideológiai okokból telepítették: május 1. a munka ünnepe a vörös zászlós nagy felvonulások ideje volt, ezért az ünnepről elnevezett utca vörös levelű fákat kívánt. De akármilyen okból, célból is telepítik, egy fasor mégis fasor marad, tisztítja a levegőt, helyet ad a madaraknak, rovaroknak, árnyékot ad az embernek. Szép is, hasznos is, természetes is. Kezdettől fogva ott volt a fasor fölött a villanyvezeték, de eddig mindig megoldható volt a probléma. A fák nem nőttek túl gyorsan, amelyik ág meg közel volt a vezetékhez, azt visszavágták, de hagyták élni, fejlődni a fákat. A szocializmus elmúlt, a fasor ott maradt. Nem törődött az ideológiával, továbbra is vörös leveleket hajtott, árnyékot adott az embernek, elszállásolt madarakat, rovarokat, tisztította a levegőt, és szebbé tette az utcát. Nem veszélyzetette a vezetéket sem. Minden szép és jó volt, amíg ki nem vágták. Tövestől, gyökerestől. Még tuskó sem maradt, csak némi fűrészpor. A vezérkép saját alkotásom, a kivágott fák emlékére. Egy kis utánajárással megtaláltam a hivatalos közleményt: "A „VKSZ” Zrt. Parkgondozási üzeme a város több helyszínén végez a következő hetekben kertészeti felújítási munkákat. Teljes fasor rekonstrukcióra kerül sor a Május 1. utcában, Szófia utcában, Victor H. utcában (Csermák u. és Hóvirág u. közötti szakaszán), Ady E. utcában (Viola u. és Liszt F. u. közötti szakaszán). Ezekben az utcákban az elöregedett, beteg illetve helyüket túlnőtt fák kivágásra kerülnek. A kivágott fák helyére, illetve a Damjanich u. 7. melletti parkolóban új fasor létesül. Fapótlások lesznek a Barátság Parkban, Óváros téren, Eszterházy utcában, Csillag utcában, Eötvös utcában, Petőfi utcában, Martinovics téren, Aradi utcában, Aulich utcában, Cserhát lakótelepen. A Jutasi út 67. mellett lévő rézsű, illetve a Csikász utca 11. mögötti rézsű egy része hálótakarással stabilizálásra kerül. A rézsűre cserjekiültetésre és füvesítésre kerül sor. Új, kiemelt ágyás építésére és cserjefolt kialakítására kerül sor a Vörösmarty téren, illetve a Laczkó Dezső múzeum előtt. További, kis felületű cserjeültetések történnek a Muskátli utcában, Harmat utcában, Cserhát lakótelep 3. és 5. közötti területeken. A felújítási munkák során történő fakivágási, egyéb gépi- és ültetési munkák során előforduló esetleges kellemetlenségekért kérjük szíves megértésüket és türelmüket!" A közlemény szerint a beteg, elöregedett vagy helyüket túlnőtt fákat vágják ki. Ez elvben jól hangzik. Ha így tettek volna, nem lenne semmi baj. Csakhogy a Május 1. utcai fasor nem volt beteg (ugyanolyan szépen hozott virágot, levelet, termést idén is, mint minden évben), nem volt öreg (csak néhány évtizedet élt, nem több évszázadot, mint az igazán öreg fák), és nem nőtte túl a helyét, elfértek egymás mellett a fák, nem ért egymásba a törzsük, lombjuk. (Ha meg összeér egy fasorban a fák lombja, azt is legfeljebb csak ritkítani érdemes, nem tarvágás a megoldás!) Függőlegesen ugyan okozhatott némi gondot a növekedésük a villanyvezeték miatt, de ha a vezeték útjában vannak, arra is van legalább 2 másik megoldás. Az egyik egyszerű és gyors: visszavágni a magasra törő ágakat. Így a fa is él, és a vezeték sem sérül. A másik módszer a vezeték utólagos földbe fektetése, ami bonyolultabbnak és költségesebbnek tűnik ugyan, de csak egyszer kell elvégzni (nem évente, mint a metszést), ezért hosszú távon megtérül, és még a fákat is kíméli, egyetlen águkat sem kell levágni. És főleg nem kell az egész fasort kiirtani. Tehát mi volt a gond ezekkel a fákkal? Talán a vörös levelük? Ideológiai okokból vágták ki? Vagy csak egyszerűbb kiirtani egy egész fasort, mint évente metszeni, vagy földbe ásni a villanyvezetéket? Öröm az ürömben, hogy legalább decemberben vágták ki ezt a fasort, lombtalan állapotukban és nem akkor, amikor virágoznak, teremnek. Ez az időzítés legalább helyes. Ugyanilyen helyes és követendő az is, hogy ha kivágnak egy fát, akkor ültetnek helyette másikat (sőt, Veszprémben egy helyi rendelet szerint 2-szeres pótlás kötelező, talán ezt a kötelezettséget teljesíti a VKSZ a faülttésekel a Damjanich utcában, a Barátság parkban, stb.), de egy csemete mégsem tisztít annyi levegőt, és mégsem ad annyi élőhelyet és akkora árnyékot, mint egy több évtizedes fa. És előbb-utóbb megnőnek a csemeték, elérik a vezetéket. Akkor mi lesz? 20-30-40 év múlva ezeket a csemetéket is kivágják? Nem lenne jobb földbe ásni azt a villanyvezetéket (és fasorok közelében a többit is)? Azt csak egyszer kell elvégezni, és élhetnének a fák akár 200 vagy 500 évig is. Nem lenne jobb, ha tisztább lenne a levegő, madarak énekelnének a fán, és megpihenhetnénk az árnyékban? Muszáj mindig kivágni a fákat egy vezeték miatt? És én még megdicsértem a várost, hogy milyen sok fasor van... A sorozat eddigi részei:
|
A szerzőrőlKörnyezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál. Témák
All
Archívum
November 2016
|