Kedves olvasók! Egy találós kérdéssel kezdenék. A két idei videó közül vajon melyik készült előbb? Ez a tekergő hernyó? (Elég furcsa szögből kellett fényképeznem, mert nem akartam leárnyékolni...) Vagy talán ez? A hóesés az ablakomból? Március 28-án 20:30-tól 21:30-ig lesz a Föld órája. A Föld órája a WWF által életre hívott, minden év márciusának utolsó szombatján megrendezésre kerülő nemzetközi esemény, melyben arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a klímaváltozás elleni cselekvés szükségességére.
A kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából, és 2008-ban vált nemzetközivé. Magyarország először 2008-ban, vagyis a Föld Órája nemzetközivé válásának évében vett részt az akcióban. Abban az évben négy magyar város csatlakozott a világméretű kezdeményezéshez. Az esemény hazai honlapja: http://foldoraja.hu/. A Föld órája nem csak figyelemfelkeltés. Ilyenkor legalább 1 óráig kevesebb áramot fogyasztunk, és ez tényleges energia-megtakarítást jelent. Ezzel is kevesebb szén-dioxidot juttatunk a légkörbe, így csökkenthetjük (kis mértékben) az éghajlatváltozás hatásait. De a Föld órája nem csak erről az 1 óráról szól. Évente 1 óra áram nélkül még csak kis segítség a Földnek, de ha mindennap 1 órát áramtalanítunk, és a nem használt eszközeinket mindig kikapcsoljuk, nem tartjuk állandóan készenléti üzemmódban, akkor már sokat tettünk az energiatakarékosságért, és ezen keresztül az éghajlatvédelemért. Két akció között is érdemes takarékosodni az elektromossággal. Mit tehetünk? Kis dolgokat, de mind nagy segítség lehet a Földnek.
Kép forrása: http://zoldful.wwf.hu/media/tananyagkep/fold2.png Az éghajlatváltozásról már sok cikk megjelent, most egy kicsit más szemszögből közelítek hozzá. Mindenki tudja, hogy a Napból érkező hő egy részét a Föld légköre visszatartja, ezt nevezzük üvegházhatásnak. Az már kevésbé közismert, hogy enélkül a Földön kb. 30 fokkal hidegebb lenne. (Magyarországon pl. ez azt jelentené, hogy nyáron is folyamatos éjszakai fagyok lennének, és fagyos nappalok is előfordulnának. Lenne néhány 5-6 fokos nap - mint most egy enyhe télen -, de 10 fok fölé szinte soha nem emelkedne a hőmérséklet. Télen pedig gyakori lenne a -35, -40 fok, de -50 sem lenne kizárt.) Tehát az üvegházhatás nem rossz dolog. De a jóból is megárt a sok.
Azt is mindenki tudja, hogy bizonyos gázok (szén-dioxid, metán, stb.) fokozzák az üvegházhatást, melegítik a légkört. De vajon mennyire? Tudjuk, hogy egyre több ilyen gázt bocsátunk ki, és azt is, hogy egyre melegebb a Föld átlaghőmérséklete. De miért fújnak riadót a kutatók, a politikusok és a média? Tényleg annyira veszélyes ez, mint amennyire félnek tőle a kutatók? Ha 2 fokot melegszik a légkör a néhány évtizeddel ezelőtti állapothoz képest, az tényleg olyan nagy dolog? Ennyire nem mindegy, hogy télen -10 vagy -8 fok van-e? És olyan nagy különbség lenne nyáron a 35 és 37 fok között? Ez a 2 fok tényleg kevésnek tűnik, és nem is biztos, hogy érezzük a bőrünkön, hogy -10 vagy -8 fok van-e télen (a szél és a páratartalom változása ennél jobban torzítja a hőérzetünket), de mégis érzékeljük a klímaváltozás hatásait. Persze ez nem egy könnyen észlelhető, gyors folyamat, hiszen évek, évtizedek alatt megy végbe, de ha én, aki 1980-ban születtem, összehasonlítom a gyerekkoromban tapasztalt időjárást a mostanival, akkor már egészen látványos a változás. (Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy 3 éves koromtól ugyanabban a városban, Veszprémben lakom, akkor pedig még az országrészek közti különbséggel sem magyarázható a változás. Csak az éghajlattal.) Lássunk néhány változást a teljesség igénye nélkül!
Milyen hatásai vannak, lesznek hazánkban a klímaváltozásnak? Hogyan lehetne ezeket megelőzni? Hogyan lehetne alkalmazkodni? És mit tesz az ország a klímaváltozás ellen? Erről szól ez a cikk.
A klímaváltozást mindennap érezhetjük, tapasztalhatjuk. Fő oka a különböző üvegházhatású gázok (főleg a szén-dioxid) légkörbe juttatása, legfontosabb hatása pedig (némi melegedés mellett) az időjárás szélsőségesebbé válása.
Most egy elég régi, 2 éves cikk ihletett meg, a szeles téma folytatásaként. Veszprém klímájáról írok néhány sort. Az eredeti cikk címe: A városi hősziget. A vezérkép is onnan származik. Köztudott, hogy a városok a fűtési szezonban melegebbek a környezetüknél. Ennek oka a fűtés, és a tökéletlen hőszigetelés. (Tökéletes hőszigetelés nem létezik, a hő a melegebb hely felől mindig a hidegebb felé áramlik, de vannak jobb és rosszabb szigetelése. A jobbak lassabban szivárogtatják ki a hőt a fűtött házból a hideg utcára.) A házakból kiáramló hő fűti a város környezetét is. Ez Veszprémben sincs másképp, a város melegebb a környezeténél. Ez alapján azt lehetne hinni, hogy a nagyobb házak környékén erősebb a hőhatás. Nos, ez nem mindig van így. A város éghajlatát több tényező alakítja, ezek közül csak az egyik a fűtés, a másik a már emlegetett veszprémi szél, de a házak méretétől és a növényborítottságtól is függhet a város éghaljata. Érdekes jelenség, hogy Veszprémben éppen a lakótelepeken van hűvösebb, a Haszkovó és a Cholnoky lakótelepen. Ezen a 2 helyen mindig 2-3 fokkal hidegebb van, mint a belvárosban. Miért van ez így? A városi hősziget hatása csak a házak közvetlen közelében érvényesül (nyári estéken is, amikor a házak kisugározzák a nappal felvett hőt az utcára, és télen, fűtési szezonban is, amikor a fűtött lakás hője kiszivárog a házból és melegíti a ház környezetét), csak kb. 5 méteren belül van érezhetően melegebb a ház közelében. De a lakótelepeken a házak között gyakran 5 méternél nagyobb távolságok vannak, ezért a házak közti üres részeken nem mindig érvényesül a fűtés hatása. (Nem is kell, hogy érvényesüljön, mert az már nagy energiapazarlás lenne!) A nagy házaknak viszont van még 2 hatása. Egyrészt ha nem merőlegesek a szélirányra, akkor csak terelik a szelet, szélcsatornákba kényszerítik, és ezeken a szelesebb helyeken a hőérzetünk is kevesebb lesz, és a szél el is viheti a hőt a területről (ugyanúgy, mint ahogyan a szennyezéseket). Másrészt a nagyobb házaknak az árnyéka is nagyobb, így kevésbé napos a terület, kevésbé tud felmelegedni. Ezért hideg a Haszkovó és a Cholnoky lakótelep, és ezért melegebb a családi házas Bakonyalja és a belváros. A szél és az árnyék miatt. A szél és az árnyék nyáron, fűtési szezonon kívül is érvényesül, ezért pl. a Haszkovó lakótelep télen-nyáron hűvösebb (és a szélcsatornaként viselkedő utcák miatt szelesebb is), mint a belváros és a családi házas övezetek. A kertvárosi részekben, családi házas övezetekben nem viselkednek szélcsatornaként a házak, így nem erősítik fel a szelet, kisebb az árnyékuk, ezért naposabbak, és a hősziget hatása is egyenletesebben érvényesül, mert a kisebb ház ugyan kevesebb hőt bocsát ki, de kisebb helyek is vannak a házak között, nem hűl le annyira az üres részeken a levegő. A növényzetnek is van kiegyenlítő hatása, minél több fa van egymás mellett, annál jobban mérséklődnek a hőingadozások. Pl. a Fenyves utcai parkerdő nyáron valamivel hűvösebb, mint a környéke (ha a Barátság parkból belépünk az erdőbe, már érezzük a különbséget, a természetes "légkondicionálást"), mert a fák árnyékot tartanak fölénk. Megtartják a nedvességet is, a hőt is, de kevesebb napfényt engednek át, ezért nyáron lassabban melegszik, télen lassabban hűl az erdő (vagy akár az Erzsébet-liget a belváros közelében), mint a beépített részek. És van még egy hatás: a hegyekben mindig hűvösebb van, ezért a Bakonytól a Balaton felé nő a hőmérséklet. Pl. nálunk, a Haszkovó utcában 2-3 fokkal melegebb van mindig, mint a Bakonyban; kb. ugyanennyivel melegebb a belváros, mint a Haszkovó; és ugyancsak 2-3 fokkal melegebb van a Balaton mellett, mint a bakonyi erdőkben. A csapadék mennyisége viszont Veszprémben éri el a minimumot. A Balatonnál, ahol párolog, mindig több eső esik, mint Veszprémben (főleg a nyári záporok, zivatarok idején, bár a napsütés is több ott, mint a városban), és a Bakony lábainál is mindig több csapadék hullik, mert a Balatonból feláramló levegő a Bakonynak ütközve lefelé áramlik, és kiadja magából a vizet, legtöbbször eső vagy hó formájában. A balatoni viharok nem érik el Veszprémet, és a Bakonyból is csak a szél érkezik ide, az eső már alig, ezért szárazabb ez a város, mint a környező területek. Ezért van mindig nagyobb hó télen a Bakonyban, mint Veszprémben, és ezért zöldell ott az erdő nyáron, amikor a városban kiég a fű. Veszprém tehát a városi hősziget miatt melegebb, a veszprémi szél természete miatt pedig szelesebb és szárazabb, mint a környéke (a Bakony és a Balaton-part). A hősziget ugyan érezhető a házaktól 5 méteren belül, de a szél és a nagy házak árnyéka miatt a nagy lakótelepeken, ahol sok tízemeletes panelház van, mégis hűvösebb a levegő, mint a belvárosban vagy a családi házas részeken. A nagyobb házak között gyakran szélcsatornák alakulnak ki, ezért szelesebbek a lakótelepek, mint a kisebb házakból álló utcák. A parkok, erdősávok is módosítják az éghajlatot: a fák árnyékában egyenletesebb a hőmérséklet, nyáron nem olyan meleg, télen nem olyan hideg, kevésbé szeles, de árnyékosabb, mint a város beépített részein. Ezek a hatások, és az északról délre, a Bakonytól a Balaton felé melegedő hőmérséklet hatása is jól érezhető Veszprém éghajlatában. A leghidegebb és legszelesebb rész a 2 legnagyobb lakótelep, a Haszkovó és a Cholnoky. Érdemes tehát családi házba költözni! A sorozat előző része: |
A szerzőrőlKörnyezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál. Témák
All
Archívum
November 2016
|