Ezt a cikket Katalin-napra, vagyis tegnapra ígértem, de csak ma készült el. Talán ez a veszprémi zöld sorozatom legfontosabb, legzöldebb része, mert most tényleg a zöldfelületekről lesz szó.
Szilvia nap van, és mivel 2 ilyen nevű szerkesztőnk is van az oldalon, nekik ajándékozom ma ezt a cikket. Cikksorozatom 5. részében a város energiaellátásával foglalkozom. A város energiaellátásának nagy részét a képen is látható Haszkovó utcai fűtőmű biztosítja, főleg a lakótelepeken. (Kép: https://ssl.panoramio.com/photo/32945388) Fűtés Az emberek leginkább kétféle energiát fogyasztanak. Hőenergiát és villamos energiát. A hőenergiát Veszprémben a lakótelepeken a Haszkovó utcai fűtőmű termeli, amely a VKSz Zrt. tulajdona, és a Haszkovó utca 11. szám alatt található. A fűtőmű földgáztüzeléssel működik, ami ugyan sajnos fosszilis energia, de azok közül a legtisztább. A fűtőmű vizet melegít, és ezt a meleg vizet keringeti a panelházak fűtési rendszere. Felmegy a víz a legfelső emeletig, és onnan folyik lefelé a fűtőtstekben. Ezért van melegebb a felső szinteken, mint az alsókon. (Én egy 10 emeletes ház 8. emeletén lakom, nálunk meleg van a lakásban.) A melegvízvezeték a föld alatt fut, és minden szigetelés ellenére is jól látható, hogy a csövek fölött hamarabb elolvad a hó és zöldebb a fű. Tehát megszökik az energia egy része, mire a lakásokhoz ér. A távfűtéses lakások egyre nagyobbrészében lehet egyedileg szabályozni és mérni a hőfogyasztást, egyéni fogyasztásmérőkkel. (Ilyen már nálunk is van évek óta.) Ez a módszer azért jó, mert mindenki a tényleges fogyasztását fizeti, tehát igazságosabb is, és megtakarításra ösztönöz. A gyakorlatban úgy működik, hogy a fűtési szezon októbertől áprilisig tart (október 15-étől április 15-éig kell fűteni, de előtte és utána még 1 hónapig lehet kérni a fűtést, tehát hideg időben akár szeptmber 15-től május 15-ig is lehet fűtés abban a társasházban, ahol a közös képviselő kéri), a szezon közben mindenki átalányt fizet, majd a végén, májusban leolvassák a fogyasztásmérőket, és augusztusban küldik az elszámolást. Ekkor kapja vissza a pénzét, aki keveset fűtött, és ekkor fizet rá, aki sokat fűtött. Egyes társasházakban, főleg a régebbiekben, amelyek hamarabb épültek, mint a Haszkovó utca nem központi fűtés van, hanem gázkonvektor. (Hozzánk legközelebb a Jutasi úton, a Spar és a laktanya közti részen vannak ilyen házak. De van olyan régi ház is, ami távfűtéses. A Haszkovó utca és környéke a színes panelházakkal a 80-as években épült, a szomszédos Munkácsy út viszont a 70-es években, mégis távfűtéses. Közel van a fűtőműhöz, be tudták kötni a rendszerbe.) A gázkonvektorokba ugyanonnan jön a gáz, mint a többi ház gáztűzhelyeibe: az E-Ontól. Az E-On a gáz- és áramszolgáltató a városban. Ezeket a konvektorokat mindenki egyénileg szabályozhatja, és az április 15.-október 15. közötti fűtési szezonon kívül is a fűtési rendszerbe irányítható a gáz, akár egy-egy lakásban is. A város családi házas övezeteiben a fűtést egyedileg oldják meg az emberek, változatos fűtési rendszerekkel. Összefoglalva: A városban a fűtési rendszer főleg földgáz alapú. A családi házas részeken hagyományos tüzelési módok is lehetségesek, de mindenképpen égetésre alapul a fűtési rendszer, tehát szén-dioxid kerül a levegőbe. Elektromosság A másik nagy energiafogyasztási mód az elektromos áram, amit az E-On szolgáltat a város lakóinak. A városban nincs erőmű, de a megyében főleg fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek termelik az energiát. Nagy lakossági áramfogyasztók: a háztartási eszközök (hűtő, mosógép, mikrohullámú sütő, stb.) és egyéb (kommunikációs vagy szórakoztató) elektronikai berendezések (televízió, rádió, videó, CD-lejátszó, számítógép, stb.). A világításra és a mobil telefonok feltöltésére elhasznált energia ennél kevesebb, de minden háztartásban megjelenik. A nem lakossági áramfogyasztás nagy részét a közvilágítás, a város üzemeinek működése, és a cégek, intézmények irodai eszközeinek áramfogyasztása adja. Összefoglalva: a város áramfogyasztásának nagy része még fosszilis energián alapul (jellemző, hogy az ország elektromos áramszükségletét is főleg fosszilis energiával termeljük meg, a maradékot pedig a Paksi Atomerőmű állítja elő), az áramot a máshol is szokásos eszközök fogyasztják. Az egyedi fűtési rendszer, és a villanyszámla évenkénti egyedi elszámolása kétségtelenül megtakarításra ösztönöz. De a fosszilis tüzelőanyagok használata hosszú távon nem fenntartható. Ezért érdemes feltenni a kérdést: Takarékoskodnak-e a veszprémiek az energiával? És kihasználjuk-e a megújuló energiaforrásokat? Energiatakarékosság Az energiatakarékosság a városban egyre inkább terjed, bár inkább anyagi, mint környezetvédelmi okok miatt. Sok társasház pályázott már panelprogramra, amelynek során nyílászárót cserélnek, szigetelik és újrafestik a házakat. (Meg lehet látni a városban, hogy ki vett már részt panelprogramban, melyik házat szigetelték újra az utóbbi 10 évben. A mi környékünkön eleve színesek a panelházak, már a 80-as évek közepétől, amikor felépültek, de őszi színekben pompáznak. A többi régi, nem felújított ház a tipikus panelszürke. A felújított házakat pedig élénk, tavaszi színekre festették, legjobb példa erre a környéken a Halle utca 9. illetve a város más részein a Cholnoky lakótelep kékre, lilára, rózsaszínre, stb. festett házai.) A szigetelésben néha gondot okozhat, hogy egyes házakban - pl. nálunk is - az erkélyek közti résekben verebek és denevérek élnek. (Jól megférnek egymással: nappal a veréb repül, a denevér alszik a résben, éjjel fordítva.) Ilyenkor el kell költöztetni a verebeket, denevéreket. A szigetelés a környezetvédelmi szempontokon, a havi számlákon és a hőérzetünkön kívül azért is fontos, mert a lakás értékét is növeli, ha nem szökik a meleg. Most már minden új ingatlanhoz készül energiatanúsítvány. Eladáskor, bérbe adáskor a régiekhez is kötelező, és a kedvező minősítés növelheti az árat. Ugyanúgy az ábécé betűivel jelölik a minősítést, mint a háztartási gépek esetén, és ugyanúgy az A a legjobb, a B valamivel rosszabb, a C még rosszabb... (Ha nekünk nem kell ilyen tanúsítvány, de szeretnénk tudni, hol szökik a meleg, akkor a Csalán Egyesülettől kérhetünk hőkamerás felmérést, és a rosszul záródó nyílászárók szigeteléséhez szigetelőgépet is kölcsönözhetünk tőlük. Ugyanott kérhetünk fogyasztásmérőt is, amellyel az áramfogyasztásunkat ellenőrizhetjük.) A panelprogramon kívül a fűtés egyedi szabályozásával és a hagyományos égők energiatakarékos fényforrásra cserélésével takarékoskodik a lakosság. Összefoglalva: Az energiatakarékosság több módját ismeri a lakosság, főleg anyagi okokból takarékoskodnak, de leginkább a panelprogram segít takarékoskodni az energiával. Megújuló energia A városban a megújuló energiaforrások közül legnagyobb mennyiségben a szél áll rendelkezésre. Több száz éves szállóige, de igaz: Veszprémben mindig fúj a szél! Napenergia természetesen itt is van, kb. évi 200 óra napsütést kap a város, a magyar átlagnak (1900-2200 óra/év) megfelelően. Tehát a szelet és a napot lehet kihasználni. Geotermikus energiával karsztos területen nem érdemes foglalkozni (egyrészt mert a karsztvíz hideg, másrészt a sziklákat nem egyszerű megfúrni), és a biomassza sem igazán jelentős, főleg azért, mert a város körüli mezőgazdasági területeket nagyrészt élelmiszer-termelésre használják, a feltörhető területek nagy része pedig védett szinte az egész megyében. Tehát maradjunk a szél- és napenergiánál! A napenergiát a város modernebb részein kihasználják: láttam már napelemet, napkollektort háztetőkön, de sajnos még nem ezek a házak vannak többségben. Sokszor egészen meglepő helyekre is kerül napkollektor, pl. a Jutasi úti Margit-templom tetejére. (Katolikus templom amúgy, ezért talán még meglepőbb ez a modern hozzáállás. Árpád-házi Szent Margitról nevezték el, aki IV. Béla király lánya volt, egy ideig Veszprémben élt, a Szent Katalin zárdában, amelynek a romjai Margit-romok néven megtekinthetők a veszprémi Vár alatt, majd onnan került a Nyulak Szigetére, ami most Budapest része és róla nevezték el Margit-szigetnek.) A szelet is hasznosítják helyenként, de az ritka, mert egyénileg nehezebb egy szélkereket működtetni, mint napelemet, napkollektort felszerelni a tetőre. Mégis van pl. egy Házgyári úti cégnek saját kis szélerőműve, 1 db szélturbinával, ami kb. embermagasságú, nem túl nagy. A városban naperőművet is terveznek, és a megyei önkormányzat már azt is megvizsgálta, hol lehet szélerőművet telepíteni Veszprém megyében. Összefoglalva: Veszprémben és környékén van lehetőség alternatív energiával kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat, főleg a szelet és a napenergiát érdemes hasznosítani. A város energiatermelése nagyrészt fosszilis alapokon nyugszik (de szerencsére annak a legtisztább változata, a földgáz terjedt el a városban), de már jó úton halad a zöldülés, a megújuló energia használata felé. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a város jó irányban fejlődik, a panelprogram csökkenti a fűtésre használt nergiát, és a hőfogyasztás egyedi elszámolása is takarékosságra ösztönöz. Van még hová fejlődni, mert a város még nagyrészt a fosszilis energiából él, de jó úton haladunk a megújuló energiák használata felé, és időjárási adottságaink miatt szerencsére bőven használhatjuk a szél- és napenergiát. A sorozat eddigi részei: Első itteni, máshol nem megjelent cikkemet Veszprém hulladékairól írom. A vezérkép azt mutatja, hogy néz ki a belváros főutcája, a Kossuth utca Veszprém legnagyobb ingyenes rendezvénye, a minden nyáron megrendezett Veszprémi Utcazene Fesztivál után. Ezzel természetesen nem az Utcazene Fesztivált szeretném lejáratni, én is szívesen látogatom meg minden évben ezt a rendezvényt, és talán leginkább ezért a 4 napért érdemes Veszprémben élni. A rendezvény nem hibás semmiben. Legfeljebb némi zajkeltésben. (Panaszkodnak is minden évben a környéken élő nyugdíjasok... Talán érdemes lenne nekik ingyen füldugót osztani a fesztivál előtt, így a fiatalok is szórakozhatnak, és a nyugdíjasokat sem zavarja a zaj.) A szervezők sem hibásak, ők összeszedik a hulladékot a fesztivál után. Ki a hibás? Az emberek, akik mindent eldobnak. PET palackot, sörös dobozt, szalvétát, műanyag poharat, nejlonzacskót, papír zsebkendőt, cigarettás dobozt és csikket, rágógumit, stb. (Nem néztem meg tüzetesebben a képet, de személyes élményeim alapján sejtem, hogy mindezek megtalálhatók rajta...) De vajon tényleg ilyenek az emberek? Vagy mondhatunk valami jót is? Milyen a város valós hulladékhelyzete? |
A szerzőrőlKörnyezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál. Témák
All
Archívum
November 2016
|