• In English
    • Contents
    • Weather and climate
  • Tartalom
    • Általános környezetvédelem >
      • Életmód, zöld napok, tanácsadás
      • Környezet és Társadalom
      • Épített környezet
      • Környezetvédelmi technológiák
      • Kutatás-fejlesztés
    • Éghajlat, megújuló energia, fenntarthatóság
    • Környezetpolitika, Környezetjog és Menedzsment
    • Természet- és tájvédelem
    • MAGYARORSZÁG >
      • A magyar környezetvédelem
      • Interjúk tudósokkal
      • Mennyire zöld város Veszprém? (cikksorozat)
    • VILÁG >
      • Zöld Hét//Green Week
      • Német környezetvédelem (cikksorozat)
      • Talaj Világhét // Global Soil Week
  • Szakmai Blogok
    • Friss Cikkek
    • Adam
    • Adrienn
    • Andras
    • Attila [(An)Dante]
    • Banga Szilvi
    • Gyula
    • Ildi
    • Kata Hahn
    • Saso Hétköznapjai
    • Szilvi
    • Zoli
    • Archiv
  • Jó képet vágunk
    • Természetfotóink
    • Védett növény- és állatfajok
    • Pillanatképek a budafoki Barlanglakások kármentesítéséről
    • Évszakok / Ősz_2013
    • Évszakok / Tél_2013_2014
    • Évszakok / Tavasz_2014
    • Berkenye tanösvény >
      • December végi virágzás
      • Berkenye 2017.05.16.
    • Városliget
    • Hegyestű
    • Gulya-domb >
      • Gulya-dombi kilátó
    • Belváros-felújítás, Veszprém
    • December?
    • Tihanytól Örvényesig
  • Facebook
  • Álláshirdetések
  • Csatlakozz hozzánk
  • Kapcsolat
  • Impresszum
    • Szerzők
    • Interjúk
    • Jogi nyilatkozat
  • Szabályzat
  • Természet- és tájvédelem
  • Szerzők
  • Adatvédelmi tájékoztató
  Környezet Blogok:Szakmai blogok környezetvédelmi szakemberektől

A magyar környezetvédelem - Talajvédelem és talajtisztítás

8/10/2014

0 Comments

 
Picture
Kép: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/ff/06-mezogazdasag/images/009.png
Magyarországon évszázadokig földművelésből éltek az emberek. A magyar föld mindig bő termést adott, mindenkinek jutott elég élelmiszer, nem volt baj a talajok mennyiségével, minőségével, termőképességével. Aztán jött az iparosítás, amikor már talajszennyezés is keletkezett, és jött a nagyüzemi, vegyszeres mezőgazdaság kora. (A két jelző közül az utóbbi okozhat bajt.) Megjelent a permetezés, műtrágyázás, és ezzel szennyeződött a talaj és a talajvíz. Aztán jött egy újabb változás, a mezőgazdaságunk összezsugorodott (és vele együtt az iparunk is), és sok terület maradt parlagon, a szél és a víz romboló hatásának kitéve. Ezzel egy időben pedig elkezdtek terjedni a máshonnan származó özönfajok. (Ezek a fajok már korábban is az országban voltak, de a mezőgazdaságilag művelt területeken nem tudtak megtelepedni, a parlagon viszont szabadon terjedhettek, ezért a mezőgazdaság összezsugorodása után váltak tömegessé.)

Tehát az ember és a természet jól működő kapcsolatát, és ezen belül a talajok minőségét az emberek tették tönkre kis hazánkban, először az ipari talajszennyezésekkel és a vegyszeres mezőgazdasággal, majd később, a nagyüzemi mezőgazdaság megszűnésekor a földek parlagon hagyásával. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a talajnak nem feltétlenül árt, ha néha, kb. 2-3 évente parlagon marad és visszanyeri a termőképességét (ezt nevezik ugarnak), de ha hosszú távon parlagon hagyjuk, akkor már három lehetőség van. Vagy visszatelepül az eredeti, természetes növényzet (ez a legjobb lehetőség, de csak ott tud visszatelepülni, ahol még nem irtottuk ki teljesen), vagy megjelennek az özönfajok, vagy a szél és a víz elpusztítja, elhordja a talajt. Az özönfajok megjelenése inkább természetvédelmi probléma, a talaj állapotát nem feltétlenül rontja, de a szél és a víz komolyan veszélyeztetheti a talajt. (Sajnos Magyarországon gyakori a két utolsó eset, bár a természetes növényzet visszatelepülésére is vannak példák.) De nem csak a mezőgazdaság, hanem az erdőgazdálkodás is károsíthatja a talajt, pl. a tarvágások esetén, ha a fák lombkoronája nem védi többé a talajt, akkor lepusztulhat. Ezért kell a talajok állapotát tudatosan fenntartani és megvédeni, hogy a minőségük se romoljon, és a mennyiségük se csökkenjen.

- Milyen a talajok állapota ma Magyarországon?
- A talajok termőképessége továbbra is jó. (És nem csak a talaj jó, hanem tudjuk is művelni. A magyar ember régen még az alföldi homokos vagy szikes talajokon is tudta, hogy milyen növényt termesszen, milyen állatot legeltessen. Jó lenne ezt a tudást életben tartani.) A talajok mennyiségével és minőségével sincs még nagy baj, bár vannak a szél és víz által veszélyeztetett helyek Magyarországon, és az alföldi homok is terjeszkedik, sivatagosodik (ennek oka főleg a klímaváltozás, a talaj állapotának változása már csak következmény), az öntözött területeken pedig fennáll a szikesedés veszélye. A szennyezettség már más kérdés. Sajnos vannak szennyezett talajok Magyarországon.

- Hol, milyen szennyezések vannak?
- Az ipari területeken az iparágra jellemző szennyezések (pl. gépiparban olajszennyezés, vegyiparban vegyszerek, stb.), utak mentén üzemanyag-szennyezés, mezőgazdasági területeken vegyszermaradványok (gyomirtó, permetszer, műtrágya), bánya közelében meddő, iszapok, zagyok, stb. és az ember a legváratlanabb helyeken képes a legkülönbözőbb hulladékokkal szennyezni a talajt. Akár más kertjébe is képesek beledobálni használt zsebkendőt, műanyag flakont, cigarettacsikket, cukorka papírját, stb. (1-2 éve Veszprémben láttam egy ház kerítésére kitéve egy figyelmeztetést a szemetelőnek. Versben sorolta fel, hogy miket dobáltak be, és az utolsó sor így hangzott: "Máskor szennyezd a saját kertedet!")

- Mivel veszélyeztetjük még a talajokat?
- A mezőgazdasági művelés felhagyásával, az erdőkben végrehajtott tarvágásokkal, rossz öntözési módszerekkel (mert a helytelenül végzett öntözés szikesedést is okozhat), a tápanyag-utánpótlás hiányával (ma már újra kezd terjedni a biogazdálkodás, de még mindig a vegyszeres-műtrágyás termelés a jellemző, ami azért helytelen, mert a műtrágya nem pótolja az összes tápanyagot, de az egyre csökkenő háziállat-állomány nem képes elég szerves trágyát termelni), a talajréteg beépítésével (utak, épületek elhelyezésével), és a talaj szennyezésével.

- Vannak-e jó példák, kedvező folyamatok is?
- Igen, újra kezd terjedni a biogazdálkodás, terjed a komposztálás, kezd visszaszorulni a műtrágyázás, egyre kevesebb a tarvágás az erdőkben, és lassan, de biztosan egyre kevésbé szennyezzük a talajt (ma még főleg a szennyező ipari üzemek megszűnése miatt, de várhatóan az emberek is egyre környezettudatosabban élnek majd).

- Hogyan halad a szennyezett talajok tisztítása, kármentesítése?
- Az újabb szennyezések felszámolása gyorsabban, a régi "örökség" felszámolása, megtisztítása lassabban. A folyamatot főleg a pénzhiány (és néha a bürokrácia) lassítja, de ha elkezdődik egy területen a károk felszámolása, akkor általában eredményesen zárul.
A sorozat korábbi cikkei:

1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés
2. rész: A magyar környezetvédelem - Általános környezetvédelem
3. rész: A magyar környezetvédelem - Bányászat és rekultiváció
4. rész: A magyar környezetvédelem - Energetika és megújuló energia
5. rész: A magyar környezetvédelem - Fenntartható fejlődés
6. rész: A magyar környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás
7. rész: A magyar környezetvédelem - Klímaváltozás
8. rész: A magyar környezetvédelem - Környezet és társadalom
9. rész: A magyar környezetvédelem - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: A magyar környezetvédelem - Kutatás-fejlesztés
11. rész: A magyar környezetvédelem - Légszennyezés és levegőtisztítás
12. rész: A magyar környezetvédelem - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás


Kapcsolódó cikk:

13. rész: Mit tehetünk? - Talajvédelem és talajtisztítás
0 Comments

Mit tehetünk? - Talajvédelem és talajtisztítás

7/10/2014

0 Comments

 
Picture
Kép: http://www.kertelunk.hu/kepek/talaj.jpg
A talajra sokszor nem is figyelünk. Pedig folyton rajta taposunk. Vagy ami még rosszabb: vastag aszfaltréteggel takarjuk, hogy járhassunk rajta, ezzel elpusztítjuk. Miért baj ez? Mert talaj nélkül nem lenne szárazföldi élet! A növények a talajban gyökereznek, itt kezdődik a tápláléklánc, és ide is tér vissza, amikor az elpusztult állatokból és növényekből, a lehulló falevelekből, és az állatok anyagcsere-termékeiből a lebontó szervezetek humuszt (vagyis újabb talajréteget) készítenek. Talaj nélkül a mezőgazdaság sem működne, éhen halnának az emberek!

És mégsem vigyázunk a talajra.
  • Letaroljuk róla a növényzetet, ezzel kitesszük a szél és víz pusztító hatásának.
  • Vagy leaszfaltozzuk, hogy út, járda épülhessen rajta, és egyre újabb területeket foglalunk el belőle lakóházainkkal, intézményeinkkel.
  • És ami még rosszabb: szennyezzük is, hulladékokat helyezünk el rajta szabályosan és szabálytalanul.
  • És az utánpótlásról sem gondoskodunk: szerves trágya már nincs (háziállat is alig, és anélkül trágya sincs), helyette a műtrágya a divat, ami messze nem tökéletes pótlás, és a növényi maradványokat (krumplihéjat, almacsutkát, stb.) is a hulladék közé tesszük, ahelyett, hogy komposztban visszaforgatnánk a talajba.
Aztán csodálkozunk, miért pusztul a talaj, miért tűnnek el termőterületek, és miért van egyre kevesebb tápanyag a megtermelt zöldségben, gyümölcsben... Mit tehetünk, hogy ne így legyen? Erről szól ez a cikk.
Néhány tanács következik a teljesség igénye nélkül azoknak, akiknek fontos a talaj.

Akiknek nincs kertjük, vagy nem művelnek földet, azok látszólag keveset tehetnek a talajért, de azért ez is fontos. Sok kicsi sokra megy. Mit tehetnek a "földnélküliek"?

A talaj tisztaságát mindenki megvédheti. Főleg a megelőzés fontos, de az is, hogy a már ott lévő hulladékot is felszedjük, hasznosítsuk. vagy legalább egy ellenőrzött lerakóba kerüljön a hulladék, ahol nem érintkezik közvetlenül a talajjal, nem okoz talajszennyezést. A szilárd szennyezéseket, hulladékokat könnyen felszedhetjük, de a folyékony szennyezések ellen csak a megelőzés a megoldás. Jobb, ha nem szennyezzük a talajt veszélyes folyadékokkal, kezeljük inkább folyékony hulladékként ezeket. Ami beleönthető a csatornába, lefolyóba, azt inkább oda öntsük, mint a talajra, mert ott megtisztítják, de amit még a csatornába sem önthetünk pl. olajat, azt adjuk le a megfelelő helyeken!

A talaj tisztán tartása a termékenység megőrzése miatt fontos. A termékenység pedig nem csak a mezőgazdasági növényekre vonatkozik, hanem a természetes növénytakaróra is. Ha szennyezett a talaj, akkor még a fű sem nő ki rajta, nem telepszik meg a növényzet, és elindul egy negatív folyamat. Ha szennyezett a talaj, pusztul a növényzet. Ha pusztul a növényzet, könnyebben elhordja a szél és a víz a talajt. Ha elhordja a szél és a víz a talajt, akkor még kevesebb növény nő rajta, és így még jobban pusztítja a szél és a víz. És így tovább, amíg el nem fogy a talaj.

Akinek van kertje vagy termőföldje, az még többet tehet. A földművelő ember megőrizheti a talaj mennyiségét, termőképességét, tisztaságát. És ez a három tényező adja a talaj minőségét.

A talaj tisztaságát ugyanúgy őrizheti meg a kert vagy termőföld tulajdonosa is, mint akinek nincs kertje, földje. Csak egyvalamire kell még figyelni: a mezőgazdasági vegyszerekre (műtrágyára, permetre). Ezeket lehetőleg kerüljük! A műtrágya közvetlenül a talajba kerül, és nem tudják mindet azonnal felszívni a növények. Ezért bemosódik a talajba, és ott szennyezővé válik, szennyezi a talajt és a vizeket. (Ezért nitrátos sok helyen a talajvíz Magyarországon.) A permetszerek látszólag nem szennyezik a talajt, hiszen legtöbbször a levélre kerülnek. De ha jön az eső, akkor rögtön lemossa a levelekről a permetet, és belemossa a talajba és a talajvízbe. Ott már mérgező hatású! (Amúgy is éppen a mérgező hatás miatt használják: azért, hogy elpusztuljanak a termést veszélyeztető, az ember által nem kívánt fajok. De ha már a talajba kerül, ott más fajokat is megmérgez.) A gyomirtószereket is hasonló célokra használják, bizonyos növényfajok kiirtására egy adott területen. De ha a talajban maradnak, akkor veszélyesek.

A talaj mennyiségét úgy őrizhetjük meg, ha nem hagyjuk, hogy letarolja a szél és a víz. Erre a legjobb valamilyen növényesítés a szél és a víz útjában. (Erre jó pl. a sövénykerítés. Az sűrűbb, mint a fák, de mégis elég magas ahhoz, hogy megállítsa a szelet, nem úgy, mint a fű. És még a birtokhatárt is viszonylag jól védi.)

A talaj tápértékét, termőképességét azzal őrizhetjük meg, hogy amit elvettünk, azt vissza is adjuk neki. A növényi részeket komposztáljuk, az állati trágyát a talajba visszaforgatjuk. Így kerülnek vissza a talajba az ásványi anyagok és a nyomelemek is (amiket a műtrágyázás nem biztosít, mert az csak a fő tápelemeket: nitrogént, foszfort, káliumot pótolja), és így lesz mindig egészséges és tápláló a termés, egészséges és termőképes a talaj.

A megoldás tehát: minél kevesebb hulladék, vegyszer és mesterséges anyag, minél több komposzt, szerves trágya és növényesítés. Így védhetjük meg a talajt, hogy sokáig életet adjon nekünk és a természetnek.
A sorozat korábbi cikkei:

1. rész: Mit tehetünk? - Bevezetés
2. rész: Mit tehetünk? - Általános környezetvédelem
3. rész: Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció
4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia
5. rész: Mit tehetünk? - Fenntartható fejlődés
6. rész: Mit tehetünk? - Hulladékgazdálkodás
7. rész: Mit tehetünk? - Klímaváltozás
8. rész: Mit tehetünk? - Környezet és társadalom
9. rész: Mit tehetünk? - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: Mit tehetünk? - Kutatás-fejlesztés
11. rész: Mit tehetünk? - Légszennyezés és levegőtisztítás
12. rész: Mit tehetünk? - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás


Kapcsolódó cikk:

13. rész: A magyar környezetvédelem - Talajvédelem és talajtisztítás
0 Comments

    A szerzőről

    Környezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál.

    Picture

    Témák

    All
    Állatvédelem
    Általános Környezetvédelem
    Általános Környezetvédelem
    Bányászat és Rekultiváció
    Ember és Természet
    Energetika és Megújuló Energia
    Fenntartható Fejlődés
    Fenntartható Fejlődés
    Hulladékgazdálkodás
    Klímaváltozás
    Környezet és Társadalom
    Környezet és Társadalom
    Környezetpolitika és Menedzsment
    Kutatás Fejlesztés
    Kutatás-fejlesztés
    Légszennyezés és Levegőtisztítás
    Légszennyezés és Levegőtisztítás
    Pályázatok
    Szennyvíztisztítás és Vízgazdálkodás
    Szerzők
    Szerzők
    Táj és Természetvédelem
    Táj- és Természetvédelem
    Talajvédelem és Talajtisztítás
    Vörösiszap

    RSS Feed

    Archívum

    November 2016
    October 2016
    September 2016
    June 2016
    April 2016
    February 2016
    January 2016
    July 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    October 2013

Powered by Create your own unique website with customizable templates.