Magyarországon évszázadokig földművelésből éltek az emberek. A magyar föld mindig bő termést adott, mindenkinek jutott elég élelmiszer, nem volt baj a talajok mennyiségével, minőségével, termőképességével. Aztán jött az iparosítás, amikor már talajszennyezés is keletkezett, és jött a nagyüzemi, vegyszeres mezőgazdaság kora. (A két jelző közül az utóbbi okozhat bajt.) Megjelent a permetezés, műtrágyázás, és ezzel szennyeződött a talaj és a talajvíz. Aztán jött egy újabb változás, a mezőgazdaságunk összezsugorodott (és vele együtt az iparunk is), és sok terület maradt parlagon, a szél és a víz romboló hatásának kitéve. Ezzel egy időben pedig elkezdtek terjedni a máshonnan származó özönfajok. (Ezek a fajok már korábban is az országban voltak, de a mezőgazdaságilag művelt területeken nem tudtak megtelepedni, a parlagon viszont szabadon terjedhettek, ezért a mezőgazdaság összezsugorodása után váltak tömegessé.)
Tehát az ember és a természet jól működő kapcsolatát, és ezen belül a talajok minőségét az emberek tették tönkre kis hazánkban, először az ipari talajszennyezésekkel és a vegyszeres mezőgazdasággal, majd később, a nagyüzemi mezőgazdaság megszűnésekor a földek parlagon hagyásával. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a talajnak nem feltétlenül árt, ha néha, kb. 2-3 évente parlagon marad és visszanyeri a termőképességét (ezt nevezik ugarnak), de ha hosszú távon parlagon hagyjuk, akkor már három lehetőség van. Vagy visszatelepül az eredeti, természetes növényzet (ez a legjobb lehetőség, de csak ott tud visszatelepülni, ahol még nem irtottuk ki teljesen), vagy megjelennek az özönfajok, vagy a szél és a víz elpusztítja, elhordja a talajt. Az özönfajok megjelenése inkább természetvédelmi probléma, a talaj állapotát nem feltétlenül rontja, de a szél és a víz komolyan veszélyeztetheti a talajt. (Sajnos Magyarországon gyakori a két utolsó eset, bár a természetes növényzet visszatelepülésére is vannak példák.) De nem csak a mezőgazdaság, hanem az erdőgazdálkodás is károsíthatja a talajt, pl. a tarvágások esetén, ha a fák lombkoronája nem védi többé a talajt, akkor lepusztulhat. Ezért kell a talajok állapotát tudatosan fenntartani és megvédeni, hogy a minőségük se romoljon, és a mennyiségük se csökkenjen.
- Milyen a talajok állapota ma Magyarországon?
- A talajok termőképessége továbbra is jó. (És nem csak a talaj jó, hanem tudjuk is művelni. A magyar ember régen még az alföldi homokos vagy szikes talajokon is tudta, hogy milyen növényt termesszen, milyen állatot legeltessen. Jó lenne ezt a tudást életben tartani.) A talajok mennyiségével és minőségével sincs még nagy baj, bár vannak a szél és víz által veszélyeztetett helyek Magyarországon, és az alföldi homok is terjeszkedik, sivatagosodik (ennek oka főleg a klímaváltozás, a talaj állapotának változása már csak következmény), az öntözött területeken pedig fennáll a szikesedés veszélye. A szennyezettség már más kérdés. Sajnos vannak szennyezett talajok Magyarországon.
- Hol, milyen szennyezések vannak?
- Az ipari területeken az iparágra jellemző szennyezések (pl. gépiparban olajszennyezés, vegyiparban vegyszerek, stb.), utak mentén üzemanyag-szennyezés, mezőgazdasági területeken vegyszermaradványok (gyomirtó, permetszer, műtrágya), bánya közelében meddő, iszapok, zagyok, stb. és az ember a legváratlanabb helyeken képes a legkülönbözőbb hulladékokkal szennyezni a talajt. Akár más kertjébe is képesek beledobálni használt zsebkendőt, műanyag flakont, cigarettacsikket, cukorka papírját, stb. (1-2 éve Veszprémben láttam egy ház kerítésére kitéve egy figyelmeztetést a szemetelőnek. Versben sorolta fel, hogy miket dobáltak be, és az utolsó sor így hangzott: "Máskor szennyezd a saját kertedet!")
- Mivel veszélyeztetjük még a talajokat?
- A mezőgazdasági művelés felhagyásával, az erdőkben végrehajtott tarvágásokkal, rossz öntözési módszerekkel (mert a helytelenül végzett öntözés szikesedést is okozhat), a tápanyag-utánpótlás hiányával (ma már újra kezd terjedni a biogazdálkodás, de még mindig a vegyszeres-műtrágyás termelés a jellemző, ami azért helytelen, mert a műtrágya nem pótolja az összes tápanyagot, de az egyre csökkenő háziállat-állomány nem képes elég szerves trágyát termelni), a talajréteg beépítésével (utak, épületek elhelyezésével), és a talaj szennyezésével.
- Vannak-e jó példák, kedvező folyamatok is?
- Igen, újra kezd terjedni a biogazdálkodás, terjed a komposztálás, kezd visszaszorulni a műtrágyázás, egyre kevesebb a tarvágás az erdőkben, és lassan, de biztosan egyre kevésbé szennyezzük a talajt (ma még főleg a szennyező ipari üzemek megszűnése miatt, de várhatóan az emberek is egyre környezettudatosabban élnek majd).
- Hogyan halad a szennyezett talajok tisztítása, kármentesítése?
- Az újabb szennyezések felszámolása gyorsabban, a régi "örökség" felszámolása, megtisztítása lassabban. A folyamatot főleg a pénzhiány (és néha a bürokrácia) lassítja, de ha elkezdődik egy területen a károk felszámolása, akkor általában eredményesen zárul.
Tehát az ember és a természet jól működő kapcsolatát, és ezen belül a talajok minőségét az emberek tették tönkre kis hazánkban, először az ipari talajszennyezésekkel és a vegyszeres mezőgazdasággal, majd később, a nagyüzemi mezőgazdaság megszűnésekor a földek parlagon hagyásával. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a talajnak nem feltétlenül árt, ha néha, kb. 2-3 évente parlagon marad és visszanyeri a termőképességét (ezt nevezik ugarnak), de ha hosszú távon parlagon hagyjuk, akkor már három lehetőség van. Vagy visszatelepül az eredeti, természetes növényzet (ez a legjobb lehetőség, de csak ott tud visszatelepülni, ahol még nem irtottuk ki teljesen), vagy megjelennek az özönfajok, vagy a szél és a víz elpusztítja, elhordja a talajt. Az özönfajok megjelenése inkább természetvédelmi probléma, a talaj állapotát nem feltétlenül rontja, de a szél és a víz komolyan veszélyeztetheti a talajt. (Sajnos Magyarországon gyakori a két utolsó eset, bár a természetes növényzet visszatelepülésére is vannak példák.) De nem csak a mezőgazdaság, hanem az erdőgazdálkodás is károsíthatja a talajt, pl. a tarvágások esetén, ha a fák lombkoronája nem védi többé a talajt, akkor lepusztulhat. Ezért kell a talajok állapotát tudatosan fenntartani és megvédeni, hogy a minőségük se romoljon, és a mennyiségük se csökkenjen.
- Milyen a talajok állapota ma Magyarországon?
- A talajok termőképessége továbbra is jó. (És nem csak a talaj jó, hanem tudjuk is művelni. A magyar ember régen még az alföldi homokos vagy szikes talajokon is tudta, hogy milyen növényt termesszen, milyen állatot legeltessen. Jó lenne ezt a tudást életben tartani.) A talajok mennyiségével és minőségével sincs még nagy baj, bár vannak a szél és víz által veszélyeztetett helyek Magyarországon, és az alföldi homok is terjeszkedik, sivatagosodik (ennek oka főleg a klímaváltozás, a talaj állapotának változása már csak következmény), az öntözött területeken pedig fennáll a szikesedés veszélye. A szennyezettség már más kérdés. Sajnos vannak szennyezett talajok Magyarországon.
- Hol, milyen szennyezések vannak?
- Az ipari területeken az iparágra jellemző szennyezések (pl. gépiparban olajszennyezés, vegyiparban vegyszerek, stb.), utak mentén üzemanyag-szennyezés, mezőgazdasági területeken vegyszermaradványok (gyomirtó, permetszer, műtrágya), bánya közelében meddő, iszapok, zagyok, stb. és az ember a legváratlanabb helyeken képes a legkülönbözőbb hulladékokkal szennyezni a talajt. Akár más kertjébe is képesek beledobálni használt zsebkendőt, műanyag flakont, cigarettacsikket, cukorka papírját, stb. (1-2 éve Veszprémben láttam egy ház kerítésére kitéve egy figyelmeztetést a szemetelőnek. Versben sorolta fel, hogy miket dobáltak be, és az utolsó sor így hangzott: "Máskor szennyezd a saját kertedet!")
- Mivel veszélyeztetjük még a talajokat?
- A mezőgazdasági művelés felhagyásával, az erdőkben végrehajtott tarvágásokkal, rossz öntözési módszerekkel (mert a helytelenül végzett öntözés szikesedést is okozhat), a tápanyag-utánpótlás hiányával (ma már újra kezd terjedni a biogazdálkodás, de még mindig a vegyszeres-műtrágyás termelés a jellemző, ami azért helytelen, mert a műtrágya nem pótolja az összes tápanyagot, de az egyre csökkenő háziállat-állomány nem képes elég szerves trágyát termelni), a talajréteg beépítésével (utak, épületek elhelyezésével), és a talaj szennyezésével.
- Vannak-e jó példák, kedvező folyamatok is?
- Igen, újra kezd terjedni a biogazdálkodás, terjed a komposztálás, kezd visszaszorulni a műtrágyázás, egyre kevesebb a tarvágás az erdőkben, és lassan, de biztosan egyre kevésbé szennyezzük a talajt (ma még főleg a szennyező ipari üzemek megszűnése miatt, de várhatóan az emberek is egyre környezettudatosabban élnek majd).
- Hogyan halad a szennyezett talajok tisztítása, kármentesítése?
- Az újabb szennyezések felszámolása gyorsabban, a régi "örökség" felszámolása, megtisztítása lassabban. A folyamatot főleg a pénzhiány (és néha a bürokrácia) lassítja, de ha elkezdődik egy területen a károk felszámolása, akkor általában eredményesen zárul.
A sorozat korábbi cikkei:
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés
2. rész: A magyar környezetvédelem - Általános környezetvédelem
3. rész: A magyar környezetvédelem - Bányászat és rekultiváció
4. rész: A magyar környezetvédelem - Energetika és megújuló energia
5. rész: A magyar környezetvédelem - Fenntartható fejlődés
6. rész: A magyar környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás
7. rész: A magyar környezetvédelem - Klímaváltozás
8. rész: A magyar környezetvédelem - Környezet és társadalom
9. rész: A magyar környezetvédelem - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: A magyar környezetvédelem - Kutatás-fejlesztés
11. rész: A magyar környezetvédelem - Légszennyezés és levegőtisztítás
12. rész: A magyar környezetvédelem - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás
Kapcsolódó cikk:
13. rész: Mit tehetünk? - Talajvédelem és talajtisztítás
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés
2. rész: A magyar környezetvédelem - Általános környezetvédelem
3. rész: A magyar környezetvédelem - Bányászat és rekultiváció
4. rész: A magyar környezetvédelem - Energetika és megújuló energia
5. rész: A magyar környezetvédelem - Fenntartható fejlődés
6. rész: A magyar környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás
7. rész: A magyar környezetvédelem - Klímaváltozás
8. rész: A magyar környezetvédelem - Környezet és társadalom
9. rész: A magyar környezetvédelem - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: A magyar környezetvédelem - Kutatás-fejlesztés
11. rész: A magyar környezetvédelem - Légszennyezés és levegőtisztítás
12. rész: A magyar környezetvédelem - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás
Kapcsolódó cikk:
13. rész: Mit tehetünk? - Talajvédelem és talajtisztítás
RSS Feed
