És mit teszünk, amivel hozzájárulunk a klímaváltozáshoz? Sajnos egyre többet. A hőenergiát szinte kizárólag fosszilis tüzelőanyagokból (vagy erdők elégetéséből) apjuk, pedig nagyon jók a geotermikus adottságain, Európában csak Izlandon vannak jobb feltételek, ki kellene használnunk ezt az adottságot. A villamos energiát hazánkban kb. felerészben hőerőművekből (égetésből), felerészben pedig a Paksi Atomerőműből kapjuk, ami ugyan nem járul hozzá a klímaváltozáshoz, de más szempontból veszélyes. (Normális esetben a lakosságnak nem kell sugárveszélytől tartani, de a baleset lehetősége mindig fennáll, és nagy mennyiségű sugárzó anyag kerülhet a környezetbe. Ráadásul még normális üzemben is elkerülhetetlenül keletkeznek radioaktív hulladékok, amelyek szintén sugárveszélyesek.) Tehát az energiatermelésünk klímaváltozás szempontjából katasztrofális, pedig van nálunk elég napsütés és egyes helyeken (szinte az egész Észak-Dunántúlon) elég szél is, hogy nap- és szélenergiával válthassuk ki a fosszilis tüzelőanyagok minél nagyobb részét.
Egyre több gépkocsi van az országban, egyre több szennyezést bocsátanak a környezetbe.
Az energiatakarékosság már terjedőben van, de főleg gazdasági alapokon nyugszik (takarékosság = kisebb számla), ezt a rezsicsökentés némileg visszafogja.
A légkondicionáló még mindig nagy divat, de az állattartás az utóbbi 20-30 évben visszaszorult, így ettől a metánforrástól nem kell tartani.
Tehát nem teszünk sokat a klímaváltozás ellen. De lássuk a hatásokat!
Medence jellegű ország vagyunk, a szárazföld belsejében, így a tengerszint-emelkedés és a Golf-áramlat lassulása minket nem érint, és a szélsőséges időjárási jelenségek is mérséklődnek, mire ideérnek (ez nyugatról az Alpok, keletről a Kárpátok védő hatásának köszönhető). De minket is érint a klímaváltozás, fel kell készülnünk a mediterrán növények termesztésére, az Alföld (főleg a Kiskunság) elsivatagosodására, kevesebb, de hirtelen és egyszerre lezúduló csapadékra, árvizekre, szelesebb éghajlatra, a szélviharok gyakoribbá válására, a fehér karácsony megritkulására, és a nyári maximum hőmérsékletek jelentős emelkedésére.
Fontos lenne az adottságaink jobb kihasználása az alternatív energiaforrások terén (nap, szél, geotermikus energia), a gépkocsihasználat mellőzése (ezzel párhuzamosan a tömegközlekedés, főleg a vasúti közlekedés fejlesztése), az energiatakarékosság és a víztakarékosság elterjesztése, az alföldi homok megkötése (nem csak az Észak-Amerikából kb. 200 éve behozott, és mégis hungarikumnak nyilvánított akáccal, hanem akár őshonos magyar fajokkal is, pl. szilfával), szárazságtűrő növényfajok termesztése, a mezőgazdaságban a takarékosabb öntözés és a megfelelő talajtakarás elterjesztése, és akár a mediterrán fajok meghonosítása, termesztése. Fontos még a bevándorló kártevők elleni védekezés is (pl. ne telepedhessen meg a maláriaszúnyog, ne irtsa ki a harlekinkatica a hétpettyest, ne borítson mindent parlagfű, stb.), és az idevándorló népcsoportok elhelyezésének, élelmezésének kérdései (pl. mi lesz, ha Hollandiát elönti a tenger, és idejönnek lakni a hollandok?), stb.
Ezeken a területeken gyors előrelépés szükséges, hogy kis hazánkban mérsékelhessük a klímaváltozás következményeit, és minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodhassunk az új körülményekhez. Ezek a folyamatok ma még kezdetlegesek, vagy el sem indultak, de remélhetőleg minél hamarabb beindulnak, hogy Magyarország sikeresen túlélje a klímaváltozást.
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés
2. rész: A magyar környezetvédelem - Általános környezetvédelem
3. rész: A magyar környezetvédelem - Bányászat és rekultiváció
4. rész: A magyar környezetvédelem - Energetika és megújuló energia
5. rész: A magyar környezetvédelem - Fenntartható fejlődés
6. rész: A magyar környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás
Kapcsolódó cikkek:
7. rész: Mit tehetünk? - Klímaváltozás