Kép: http://www.infoszfera.hu/wp-content/uploads/2014/02/szem%C3%A9t900-640x360.jpg
- Ha vásárolunk, csak a legszükségesebbeket vegyük meg! Így később nem kell annyi mindent kidobni.
- Mindig jó minőségű, tartós termékeket vegyünk, és használjunk mindent addig, ameddig csak lehet, így kevesebb hulladék keletkezik. És lehetőleg kerüljük az egyszer használatos termékeket!
- Mindig vigyünk magunkkal göngyöleget (szatyrot, táskát, kosarat), hogy ne hordjuk haza folyamatosan az egyre újabb nejlonzacskókat! És lehetőleg ne többszörösen csomagolt termékeket válasszunk! (Pl. az egyszerű 100-as zsebkendő a hulladék szempontjából jobb, mint a 10*10-es.)
- Érdemes pl. az elromlott eszközeinket megjavítani (vagy ha nem értünk hozzá, akkor szakemberrel megjavíttatni). Így nem kell az egész eszközt kidobni, még akkor sem, ha néhány alkatrész elkerülhetetlenül hulladékká válik. Ide tartozik pl. a csöpögő csap megjavítása, a lyukas zoknik megvarrása, stb.
- A hulladékminimalizálás fontos része, hogy mindenből annyit használjunk, amennyi szükséges, és mindenből csak annyit dobjunk ki, amennyit muszáj. Egy-két otthoni és munkahelyi példa ezekre:
- Ha zöldséget hámozunk, minél vékonyabban vágjuk le a héját! Ne dobjunk el belőle sokat!
- Ha kifogy egy tisztító- vagy tisztálkodószer, töltsük újra! Érdemes utántölthető mosogatószert, WC-illatosítót, stb. használni.
- Munkahelyen, ha irodában dolgozunk, nyomtassunk a papír mindkét oldalára!
- Ha gyárban dolgozunk, a selejtet ne dobjuk el, hanem olvasszuk be! (Ez persze nem az egyszerű munkás feladata, hanem munkaszervezési kérdés a selejtet szétszedni, beolvasztani, visszavezetni a gyártási folyamatba, de fontos. Lényeg, hogy a selejt ne legyen hulladék.)
- A kiürült műanyag üdítős flakonokba továbbra is tölthetünk vizet, amit magunkkal vihetünk pl. kirándulásra.
- Ha barátaink, rokonaink születésnapjára, névnapjára veszünk ajándékot, akkor ne csomagolópapírban, hanem ajándéktáskában adjuk át, abban még ők is ajándékozhatnak újra másnak (akár éppen nekünk). Persze a legjobb a megelőzés (nincs csomagolás), aztán a minimalizálás (minél kevesebb csomagolás), de ha már becsomagoljuk, akkor inkább ajándéktáskába, mint papírba...
- Szintén újrahasználat az a régi, jól bevált módszer, hogy a családban a nagyobb gyerekek ruháit a kisebbek öröklik. (Ugye, nem is tűnt fel még senkinek, hogy ez is hulladékgazdálkodás?)
- Szelektíven gyűjthetjük a hulladékot. (Mindig jól nézzük meg, hogy melyik gyűjtőbe dobjuk a hulladékunkat, és mibe mit nem dobhatunk bele!)
- Üvegvisszaváltás. Ez is olyan, mint a szelektív gyűjtés, csak még pénzt is kaphatunk érte.
- Papírgyűjtés. Ez is az újrahasznosításhoz szükséges szelektív gyűjtés, pénzért.
- Lomtalanítás. (És ne bánjuk azt sem, ha nem a hulladékudvarba kerül a kidobott lom, hanem valaki elviszi, mert ha valaki tudja használni pl. a törött lábú széket, a lyukas fazekat, a kinőtt ruhát, stb. azzal mindenki jól jár. Mi is megszabadultunk a lomtól, az új felhasználó is örül, és még a környezetnek is jó, hogy nem hulladéklerakóban vagy az erdő szélén bomlik le az a kidobott tárgy, hanem hasznosul.)
- A veszélyes hulladékot visszavihetjük a gyártónak, forgalmazónak, pl. a lejárt szavatosságú gyógyszereket a gyógyszertárba, a használt olajat (étolajat is) a MOL-nak, és az elektronikai hulladékot is leadhatjuk ott, ahol a készüléket vettük. (Elektronikai hulladék minden árammal működő eszköz, akár háztartási gép, akár TV, akár telefon, akár informatikai eszköz, az elem, akkumulátor, az adathordozók, stb.)
- De ha van kertünk, mi is újrahasznosíthatjuk a hulladék egy részét: a zöldhulladékot, komposzt formájában.
Ha a hulladék anyaga sem hasznosítható és a hőtartalma is kevés, vagy az égetés során még veszélyesebb anyagok keletkeznek belőle, akkor ártalmatlanítani kell. De ez már nem a hétköznapi ember dolga.
Ártalmatlanítás után a következő, végső lépés a biztonságos lerakás. Törekedni kell rá, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakóba, lehetőleg mindent hasznosítsunk, de még a lakossági hulladéklerakó is jobb hely a hulladék tárolására, mint az erdő széle.
Aki a természetben rakja le a hulladékát, az súlyosan szennyezi a környezetet, és akár jogilag is felelősségre vonható. Az ilyen eseteket figyelmeztető táblák elhelyezésével, nagy összegű bírságokkal, és lakossági szemétszedő akciókkal lehet visszaszorítani. Egy hétköznapi ember annyit tehet, hogy nem a természetben helyezi el a hulladékát, hanem hazaviszi, és részt vesz a szemétszedő akciókban. Ezt ajánlom mindenkinek, így nem nejlonzacskó, hanem gyümölcs teremhet a fákon.
1. rész: Mit tehetünk? - Bevezetés
2. rész: Mit tehetünk? - Általános környezetvédelem
3. rész: Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció
4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia
5. rész: Mit tehetünk? - Fenntartható fejlődés
Kapcsolódó cikk:
6. rész: A magyar környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás