Aki mégsem vágyna a strandra, annak főleg a szabadtéri rendezvényeket (pl. a minden júliusban megrendezett Veszprémi Utcazene Fesztivált, vagy még mindig a megyében maradva a július végén - augusztus elején szokásos Művészetek Völgyét) és a kirándulásokat ajánlom. És természetesen a környezetvédelmi világnapokat!
(A világnapok listája az előzőhöz hasonlóan most is főleg a Wikipédiából van, de az egyes napokról szóló leírás teljes mértékben saját gondolat.)
Június 5. Környezetvédelmi világnap. Ez egy fontos dátum minden környezetvédőnek, minden többé-kevésbé zöld gondolkodású, fenntarthatóságra törekvő, felelősségteljes embernek, és mindazoknak, akik egy szebb, sokszínűbb, tisztább, egészségesebb és élettelibb világra vágynak. A környezetvédelmi világnappal az ENSZ szerette volna felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, de ez természetesen NEM azt jelenti, hogy csak ezen az 1 napon kell védenünk a környezetet. Inkább csak annyit jelent, hogy ezen a napon minden a környezetvédelemről szól, ezért aki ezen a napon figyel és elmegy néhány környezetvédelmi rendezvényre, az megtudhatja, hogyan érdemes védeni a környezetet, hogyan élhetünk zöldebben, az év mind a 365 napján. Erről szól igazán a környezetvédelmi világnap.
A nagy, átfogó figyelemfelkeltés után konkrétabb világnapok következnek, amelyek nagyon fontos tényekre és valós veszélyekre hívják fel a figyelmet.
Június 8. Ez nálunk hagyományosan Medárd nap, időjósló nap: "Ha Medárd napon esik, 40 napon esik." (Idén ráadásul nem csak Medárd nap, hanem pünkösd vasárnap is.) De van egy másik, szintén vízhez kapcsolódó vonatkozása is ennek a napnak. Az óceánok világnapja. Itt, Magyarországon ugyan messze vagyunk az óceánoktól, még tengerünk sincs (csak a "magyar tenger", a Balaton, de az is édesvíz...), ezért talán nem mindenki érzi fontosnak ezt a napot. Pedig ha belegondolunk, hogy a Föld felszínének 71%-át víz borítja, és hogy a táplálék és a biológiai sokféleség milyen nagy része jön az óceánokból; vagy végiggondoljuk, hogy a tudomány mai állása szerint az élet a vízben keletkezett, mi is az óceánból származunk, mint minden más élőlény; és ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az óceán az egyik legnagyobb oxigéntermelő (főleg az algák miatt, amelyek a jövő nemzedékek táplálkozásában is nagy szerepet kaphatnak, de a tengeri, óceáni táplálékláncnak is az alapjai), az egyik legnagyobb szén-dioxid megkötő (részben a fotoszintézis, részben a szén-dioxid vízben oldódása miatt); és belegondolunk, hogy a világ hulladéktermelésének nagy része előbb-utóbb az óceánokban köt ki (pl. a Nagy Csendes-óceáni Szemétszigeten), akkor könnyen láthatjuk, miért fontosak, nekünk, magyaroknak is az óceánok, és miért fontos óvni, védeni vizeink tisztaságát az év minden napján. Mi, magyarok is tehetünk az óceánok megőrzéséért, hiszen minden folyó előbb-utóbb a tengerbe vezet, és a tengerek az óceánokhoz kapcsolódnak. Ezért minél tisztábbak a vizeink, annál tisztábbak lesznek a tengerek, óceánok is. Persze ez talán csak "csepp a tengerben", de sokat számíthat egy tiszta csepp a többi között.
Június 17. A sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja. Ez a probléma a klímaváltozás miatt hazánkat is érintheti. Eddig is természetes volt, hogy minden évben vannak árvizek is, és aszályos időszakok is, de ameddig ezek többé-kevésbé szabályosan váltakoztak, addig tudott hozzájuk alkalmazkodni az élővilág. De a klímaváltozás miatt a Kárpát-medence aszályosabbá válhat, az Alföld homokosabb részei akár el is sivatagosodhatnak. Több aszály, kevesebb árvíz, és összességében kevesebb, de egyszerre lehulló és intenzívebb csapadék várható, ehhez már nehezen tud alkalmazkodni a növényzet. Érdemes lenne tenni valamit a klímaváltozás ellen, és új, szárazságtűrő növényfajtákat telepíteni vagy nemesíteni. Világméretekben is jellemző a sivatagok terjeszkedése, a Szahara folytonos növekedése pl. éppen a legszegényebb földrész, Afrika lakóit sújtja még jobban. Ezért fontos tenni az elsivatagosodás és az aszály ellen, de nem csak ezen a napon.
Június 20. Társállatok világnapja. Az állatok fontosak az életünkben, de ugyanilyen fontos a felelős állattartás is. Ha nem tudunk egy állatról gondosodni, akkor inkább ne vegyük magunkhoz, vagy ha már nálunk van, ajándékozzuk el valakinek, aki gondoskodik róla! A legrosszabb megoldás, ha az utcára tesszük a szegény állatokat... Sőt, néha még veszélyes is lehet! Akár egy kóbor kutya is nagyot haraphat bárkibe, de ha egzotikus "háziállatot", pl. madárpókot, aligátorteknőst, stb. engedünk szabadon, akkor még súlyosabbak lehetnek a következmények. Ezért fontos a megfontolt, felelős, és a saját lehetőségeinkhez alkalmazkodó állattartás. Mielőtt befogadunk, vagy megvásárolunk egy állatot, nézzünk utána az igényeinek, szükségleteinek, így nem érhet minket meglepetés, és az állat is egészséges marad és hű társunk lesz a mindennapokban.
A nyári napforduló előtti vagy utáni vasárnap: A Nap napja. (A napforduló június 21-én van. Idén a napfordulóhoz legközelebbi vasárnap június 22.) Ezt a napot a Nemzetközi Napenergia Társaság kezdeményezte. A Nap az élet forrása a Földön. Meleget ad nyáron, fényt ad, hogy lássunk, és hogy táplálkozhassanak a növények, elindulhasson a tápláléklánc... És még az energiája is hasznosítható, akár hő, akár elektromosság termelésére. Ráadásul sokkal környezetkímélőbb is, mint a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok, vagy mint az atomenergia.
A Nap körüli keringésünk szabályozza az évszakokat, a Nap fénye hozza létre a nappalokat és éjszakákat. Nem véletlen, hogy bolygón, a Föld után a Nap a legfontosabb égitest. Őt még nem szennyeztük el, de a jelenléte, a fénye és az energiája fontos nekünk. Ezért jó, hogy van egy ilyen világnap.
Június 29. Nemzetközi Duna-nap. Ez a nap a Duna vízgyűjtő területén lévő 29 országnak fontos. A Duna ugyan nem halad át 29 országon, de a mellékfolyói összesen 29 országot érintenek, ezért ekkora a vízgyűjtő területe. (Pl. Ukrajnában nem folyik a Duna, de a Tisza igen, és mivel a Tisza a Dunába ömlik, így pl. Ukrajna is a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ha minden mellékfolyót figyelembe veszünk, akkor kapjuk meg a 29 országot.) Mivel a Duna Európa egyik legnagyobb folyója, és több országon áthalad, több országban fontos vízi út, és több helyen fontos ivóvízbázis a parti szűrésű kutakon keresztül. Ezen kívül fontos vízi élőhely, öntözőcsatornák is kiindulnak belőle a mezőgazdasági területekre, és a tájnak is fontos része, de a lakosság szennyvizét is befogadja... Ezért fontos, hogy mindig tiszta és bővízű maradjon, ezért kell megvédeni, és a védelmére egy ilyen nemzetközi nappal felhívni a figyelmet.
Júliusban, a fesztiválok hónapjában már kevesebb "zöld" ünnep van, de ilyenkor az emberek amúgy is szabad téren vannak (strandon vagy rendezvényeken), ezért talán ez nem is nagy baj... Talán csak egy világnapot említhetünk...
Július 11. Népesedési világnap. Magyarországon ugyan csökken a népesség, itt (a tőlünk nyugatra fekvő országokhoz hasonlóan) éppen a népességfogyás a baj, de a világ összlakossága folyamatosan nő, már a 7 milliárdot is átléptük, és egyes előrejelzések szerint 20-30 év múlva már 9 milliárdan leszünk. Ennyi embert, ekkora fogyasztói igényekkel egyre nehezebben tart el a Föld, ezért fontos környezetvédelmi szempontból is a túlnépesedés. A probléma hosszú távú megoldása a gazdaságilag fejlett országok fogyasztásának visszafogása (minél kevesebbet fogyaszt egy ember, annál több embert képes eltartani a Föld), a fogyasztói társadalom megszüntetése, és a gyorsan növekvő létszámú országokban a születésszabályozás elterjesztése. Ez a világnap egy figyelmeztetés, hogy már veszélyesen sokan vagyunk, és egyre többen leszünk, pedig már most sem jut mindenkinek elég táplálék és ivóvíz, és már most annyit fogyasztunk, hogy kb. másfél Földre lenne szükség, hogy eltartson ennyi embert. A népességnövekedést megállítani a kormányok dolga, de a fogyasztásunkat mi, átlagemberek is visszafoghatjuk. Takarékoskodhatunk a vízzel és az energiával, jobb minőségű, tartósabb termékeket is vásárolhatunk, és vásárlás előtt átgondolhatjuk, hogy mire van szükségünk. Tegyük ezt meg minél többen, és ne csak ezen az egy napon!
Augusztusban 3 világnap is kapcsolódik a környezetvédelemhez.
Augusztus 6. A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja. Ez második világháborús évforduló, és az atombombák hatása elsősorban az emberek halála (erre is használták az atombombákat a világháborúban), de a robbanás erejének, és a még évtizedekig, évszázadokig ott maradó sugárzásnak komoly környezetvédelmi hatásai vannak. A robbanás nagy területen rombol, és nagy területet szennyez törmelékkel és sugárzó anyagokkal. A sugárzás emberre, állatra és növényre egyaránt veszélyes, különböző emberi, állati és növényi betegségeket okoz, így súlyos egészségügyi és környezetvédelmi problémát jelent akár évszázadokkal később is. Emberhalál, anyagi károk, évszázadokig betegeskedő emberek, állatok, növények, egészségügyi problémák, pusztuló természet, romba dőlt városok... Kell ez nekünk?
Augusztus 10. A biodízel nemzetközi napja. Ez is egy környezetvédelmi világnap. A biodízel meghajtású járművekre hívja fel a figyelmet, azokat népszerűsíti. A biodízel valóban kevésbé káros a környezetre, mint a benzin vagy dízel, de még mindig égetésen alapul, még mindig üvegházhatású szén-dioxidot bocsát a levegőbe, és vitatott, hogy érdemes-e mezőgazdasági termőterületen élelmiszer helyett ilyen üzemanyagnak szánt növényeket termelni, nem veszik-e el a helyet az élelmiszernövények elől, nem veszélyezteti-e a népesség élelmezését. Ezért árnyaltan kell közelíteni ehhez a kérdéshez. Inkább biodízel, mint benzin, de a biodízel sem tökéletes, nem ez a végleges megoldás.
Augusztus 16. A hontalan állatok világnapja. Ez a nap szorosan összefügg a június 20-ai Társállatok világnapjával, csak másik végéről nézi a folyamatot. A Társállatok világnapja a felelős állattartást népszerűsíti, A hontalan állatok világnapja viszont a már gazdátlanná, hontalanná vált állatokra hívja fel a figyelmet. A legjobb nekik egy jó gazdához kerülni. Ezért fontos a felelős állattartás, hogy egyetlen állat se maradjon hontalan.
1. rész: Tavaszi zöld napok