Az a baj, hogy az üvegházhatás főleg emberi hatásra hirtelen megnőtt. Nem is csak a melegedés a baj (voltak már ennél melegebb időszakok is a történelemben), hanem a melegedés sebessége, és az ezzel együtt járó szélsőséges időjárási jelenségek. Egyesek azt mondják, hogy amúgy is egy felmelegedő időszakban vagyunk, 2 eljegesedés között. Ez igaz ugyan, de nem magyarázza meg a felmelegedés mértékét és gyorsaságát. És éppen ez a gyorsaság aggasztó, ez teszi szélsőségessé az időjárást, és ehhez a gyors változáshoz képtelenek alkalmazkodni egyes fajok, amelyek éppen ezért elvándorolhatnak, vagy kihalhatnak.
A felmelegedés gyorsasága és ennek következtében a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása 95%-ban az emberi tényező következménye. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből szén-dioxid, a nagyüzemi állattartásból (főleg szarvasmarha-tenyésztésből) metán kerül a légkörbe. Ezek súlyos üvegházhatású gázok, növelik a felmelegedés mértékét és sebességét. Egy lassú felmelegedéshez még képes lenne alkalmazkodni az emberiség és az élővilág, de egy gyorsuló ütemű felmelegedéshez egyre nehezebb alkalmazkodni, éppen ezért nagyobb baj a melegedés gyorsasága, mint a melegedés ténye. És minél gyorsabban változik egy rendszer, pl. a Föld légköre, annál kiszámíthatatlanabbul viselkedik, ezért jár szélsőséges időjárási jelenségkel a gyors melegedés. Az élővilág szempontjából az is fontos, hogy a növények lassabban vándorolnak, mint az állatok (mert a növény csak szaporodással terjed egyik helyről a másikra, ha 1-2 km-re elviszi a magot a szél vagy az állatok), ezért a növényvilág nehezebben változik, lassabban alkalmazkodik az új körülményekhez. És ebből az is következik, hogy az elvándorló állat az új helyén más környezettel, más növényzettel találkozik, tehát a klímaváltozás természetvédelmi problémát is okozhat: az új fajoknak alkalmazkodniuk kell az új helyhez, és közben meg kell küzdniük a már ott lévő fajokkal a fennmaradásért. Ennek a küzdelemnek az eredménye változó, de gyakran előfordul, hogy az új faj kiszorítja a régieket. És mivel a növények lassabban alkalmazkodnak, sok helyről kipusztulhatnak, így nagy területek válhatnak sivataggá. Ezt a csapadékeloszlás megváltozása is fokozza: összességében kevesebb csapadék lesz, de egyszerre több hullik, és főleg az óceánokhoz közeli területek lesznek csapadékosak. De a víz is gondot okozhat, egyrészt árvizek formájában, másrészt a tengerszint emelkedése miatt. A tengerszint részben hőtágulás miatt, részben a sarki jégsapkák olvadása miatt emelkedik. A jégsapkák olvadása megváltoztatja a tengeráramlatokat is, pl. a Golf-áramlatot, ezért Észak-Európában a Golf-áramlat nélkül akár lehűlést is hozhat a "globális felmelegedés". (Ez a név amúgy nagyon leegyszerűsítő, szerencsésebb klímaváltozásnak hívni, mert igaz, hogy az átlaghőmérséklet magasabb lesz, de sok helyen lehűlés is lehet, és nem is csak a melegedés okozhat gondot, hanem a szélsőséges csapadékeloszlás, a szelesebb időjárás, és más szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása is.)
A klímaváltozás tehát szorosan összefügg az energetikával (a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt), a természetvédelemmel (a fajok vándorlása miatt) és komoly társadalmi kérdéseket is felvet, mint pl. milyen élelmiszernövényeket érdemes termelni a megváltozott éghajlaton, hová lehet költözni az elsivatagosodott, vagy éppen az emelkedő tengerszint által elárasztott területekről, stb.
És mit tehet ellene egy hétköznapi ember? Egyrészt mérsékelhetjük, lassíthatjuk, másrészt alkalmazkodhatunk hozzá. Mindkettőre szükség lesz!
A klímaváltozás lassításának módjai:
- Energiatakarékosság. Így nem fogy annyi fosszilis tüzelőanyag.
- Alternatív energiaforrások használata fosszilis tüzelőanyagok helyett. Elektromos energia termelésére a nap és a szél (folyók mentén a víz) energiáját, hőenergia termelésre a nap energiáját és a Föld hőjét érdemes hasznosítani.
- Légkondicionálók mellőzése! Ezek elektromos árammal működnek, amit nagyrészt fosszilis energiából állítunk elő, így szén-dioxidot termelünk velük, fokozzuk az üvegházhatást. Tehát rövid távon hűtik, hosszú távon viszont melegítik a levegőt, éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk!
- Gépkocsi-használat mellőzése (a benzin, gázolaj égéséből is sok szén-dioxid és más szennyezés kerül a légkörbe)
- Nagyüzemi szarvasmarha-tartás mellőzése.
- Szárazságtűrő, melegkedvelő növényfajok termesztése.
- Megfelelő öltözködés a szélsőséges időjárási helyzetekben.
- Napernyő, napozókrém, napszemüveg használata (mint nyáron a strandon).
- Bőséges folyadékfogyasztás.
- Stabil, jól megépített házak (szél ellen), cölöpökre építkezés (vízpartokon árvíz ellen).
1. rész: Mit tehetünk? - Bevezetés
2. rész: Mit tehetünk? - Általános környezetvédelem
3. rész: Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció
4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia
5. rész: Mit tehetünk? - Fenntartható fejlődés
6. rész: Mit tehetünk? - Hulladékgazdálkodás
Kapcsolódó cikk:
7. rész: A magyar környezetvédelem - Klímaváltozás