Mit tehetünk a tudatlanság ellen? Ugyanazt, amit az élet minden területén! Utánanézünk, megjegyezzük, megtanuljuk! Lássunk egy-két hétköznapi kérdést, kétséget!
- Védett ez a növény a kertemben? Vagy veszélyes gyom, amit ki kell húzni? Legtöbbször gyom, de ezen segít a növényhatározó és a védett fajok listája. Egyszerűen megnézzük, mi az, és ha már megvan a neve, akkor utánanézhetünk, hogy védett-e (Néha a növényhatározóban is benne van ez az adat.)
- Hova dobjam ezt a hulladékot? Rá van írva a szelektív gyűjtőre, vagy akár a helyi hulladékos szolgáltatót is felhívhatjuk.
- Hogyan tisztíthatom ki ezt a foltot a ruhámból vegyszerek nélkül? El lehet menni a legközelebbi zöld boltba, ott tudják. Vagy meg lehet nézni interneten.
- Vajon egészséges ez az élelmiszer? Nincs benne adalék? Ez rá van írva, és ha olyan anyagot találunk benne, aminek nem hallottuk még a nevét, vagy kóddal jelölték (E...), akkor az mesterséges adalék!
Az időhiány ellen nem sokat tehetünk, legfeljebb annyit, hogy a szabadidőnket inkább a zöldben töltjük, mint a lakásban, kirándulunk, kertészkedünk (lakótelepen a balkonkertészet ajánlott), de néha nem is kell időt fordítanunk arra, hogy védjük a környezetet, mert az is elég, ha nem teszünk meg valamit. Pl. nem kapcsoljuk be mindennap a tévét és más elektronikai eszközöket, nem csavarjuk fel a fűtést, nem dobjuk el a hulladékot az erdőben vagy az utcán (ez egyébként fontos környezetvédelmi illemszabály, amit a gyerekek már az óvodában megtanulnak, aztán felnőtt korukra elfelejtenek, így kerül a nejlonzacskó a fára, a mosógép az erdő szélére, az üdítős palack a bokor alá, stb.), nem mosogatunk folyó vízben, nem tépjük le a virágokat a mezőn, stb. És a zöld életmóddal sokszor még időt is megtakaríthatunk. Ha pl. nem a tévé vagy a számítógép előtt ülünk (tehát kevesebb energiát fogyasztunk), akkor marad idő akár kirándulni, akár a régóta esedékes nagytakarításra, akár elolvasni egy jó könyvet, vagy akár csak játszani, beszélgetni a család többi tagjával, stb.
A pénzközpontú gondolkodás néha komoly akadály, de a környezetvédelem néha pénzt is hozhat nekünk, kisebb lesz a víz-, villany-, és fűtésszámla. A titok a víz- és energiatakarékosság. Minél kevesebb vizet használunk, annál kevesebbet kell a természettől elvonni, majd nagy energiabefektetéssel újra és újra megtisztítani. És minél kevesebb vizet használunk, annál kevesebbet szennyezünk, annál tisztábbak lesznek a vizeink. Az energiatakarékosság pedig azért fontos, mert hiába használnánk megújuló energiát, azt is gépek gyártják, azt is elő kell állítani, és ez nem megy szennyezés nélkül. Ráadásul a legtöbb energia nem is megújuló forrásból származik, hanem klímaváltozást fokozó fosszilis energiaforrásokból, vagy sugárszennyezéssel járó atomenergiából. Ezért is lenne érdemes minél kevesebbet használni belőle. Tehát:
- Használjunk minél kevesebb elektromos berendezést!
- Ha kimegyünk egy szobából, kapcsoljuk le a villanyt!
- Vigyázzunk a hűtéssel, fűtéssel! A hűtőszekrényben elég 5 fokra hűteni az ételt, nem kell 0 fok, és a fagyasztóban is elég -18, nem muszáj -24-nek lenni benne. A magunk hűtésére szolgáló ventilátor, légkondicionáló, stb. áramot fogyaszt, ez is energiapazarlás. A fűtést sem kell télen 24-25 fokra felcsavarni, elég 18-20 fok is.
- A vízzel is érdemes takarékoskodni, pl. kertes házban esővízgyűjtéssel (öntözésre, mosásra, WC öblítésre, takarításra jó), de lakótelepen is kevesebb vizet használunk, ha pl. nem folyó vízben mosogatunk, rövidebb ideig zuhanyzunk, fogmosáskor elzárjuk a csapot, stb. (Alapelv: sok kicsi sokra megy.)
De a zöld életmód a társadalomra is jó hatással lehet. Tisztább környezetben jobb élni, egészségesebbek és boldogabbak leszünk tőle. Ha helyi termékeket vásárolunk, akkor a saját településünket erősítjük, és még a környezetet sem szennyezzük szállítással. Ha a szabadban töltjük az időnket, érdekes emberekkel találkozhatunk (amellett, hogy sok természeti szépséget ismerhetünk meg). Ha tévézés helyett beszélgetünk (ami nem kerül sem pénzbe, sem időbe és még energiatakarékos is), javulhatnak emberi kapcsolataink. Ezért a környezetbarát életmód is enyhítheti a társadalmi feszültségeket. Ha a társadalom tesz a környezetért, a környezet is tesz a társadalomért. Ha az itt felsoroltakat betartjuk és komolyan vesszük felnőttként is az óvodában megtanult környezetvédelmi illemszabályokat (pl. nem dobunk el semmit az utcán, nem bántjuk az állatokat, növényeket, nem folyatjuk órákig a vizet, lekapcsoljuk a villanyt, stb.) akkor sokat tehetünk a környezet és társadalom békésebb, harmonikusabb együttéléséért, a környezet és a társadalom hosszú távú fennmaradásáért.
1. rész: Mit tehetünk? - Bevezetés
2. rész: Mit tehetünk? - Általános környezetvédelem
3. rész: Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció
4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia
5. rész: Mit tehetünk? - Fenntartható fejlődés
6. rész: Mit tehetünk? - Hulladékgazdálkodás
7. rész: Mit tehetünk? - Klímaváltozás
Kapcsolódó cikk:
8. rész: A magyar környezetvédelem - Környezet és társadalom