És mégsem vigyázunk a talajra.
- Letaroljuk róla a növényzetet, ezzel kitesszük a szél és víz pusztító hatásának.
- Vagy leaszfaltozzuk, hogy út, járda épülhessen rajta, és egyre újabb területeket foglalunk el belőle lakóházainkkal, intézményeinkkel.
- És ami még rosszabb: szennyezzük is, hulladékokat helyezünk el rajta szabályosan és szabálytalanul.
- És az utánpótlásról sem gondoskodunk: szerves trágya már nincs (háziállat is alig, és anélkül trágya sincs), helyette a műtrágya a divat, ami messze nem tökéletes pótlás, és a növényi maradványokat (krumplihéjat, almacsutkát, stb.) is a hulladék közé tesszük, ahelyett, hogy komposztban visszaforgatnánk a talajba.
Akiknek nincs kertjük, vagy nem művelnek földet, azok látszólag keveset tehetnek a talajért, de azért ez is fontos. Sok kicsi sokra megy. Mit tehetnek a "földnélküliek"?
A talaj tisztaságát mindenki megvédheti. Főleg a megelőzés fontos, de az is, hogy a már ott lévő hulladékot is felszedjük, hasznosítsuk. vagy legalább egy ellenőrzött lerakóba kerüljön a hulladék, ahol nem érintkezik közvetlenül a talajjal, nem okoz talajszennyezést. A szilárd szennyezéseket, hulladékokat könnyen felszedhetjük, de a folyékony szennyezések ellen csak a megelőzés a megoldás. Jobb, ha nem szennyezzük a talajt veszélyes folyadékokkal, kezeljük inkább folyékony hulladékként ezeket. Ami beleönthető a csatornába, lefolyóba, azt inkább oda öntsük, mint a talajra, mert ott megtisztítják, de amit még a csatornába sem önthetünk pl. olajat, azt adjuk le a megfelelő helyeken!
A talaj tisztán tartása a termékenység megőrzése miatt fontos. A termékenység pedig nem csak a mezőgazdasági növényekre vonatkozik, hanem a természetes növénytakaróra is. Ha szennyezett a talaj, akkor még a fű sem nő ki rajta, nem telepszik meg a növényzet, és elindul egy negatív folyamat. Ha szennyezett a talaj, pusztul a növényzet. Ha pusztul a növényzet, könnyebben elhordja a szél és a víz a talajt. Ha elhordja a szél és a víz a talajt, akkor még kevesebb növény nő rajta, és így még jobban pusztítja a szél és a víz. És így tovább, amíg el nem fogy a talaj.
Akinek van kertje vagy termőföldje, az még többet tehet. A földművelő ember megőrizheti a talaj mennyiségét, termőképességét, tisztaságát. És ez a három tényező adja a talaj minőségét.
A talaj tisztaságát ugyanúgy őrizheti meg a kert vagy termőföld tulajdonosa is, mint akinek nincs kertje, földje. Csak egyvalamire kell még figyelni: a mezőgazdasági vegyszerekre (műtrágyára, permetre). Ezeket lehetőleg kerüljük! A műtrágya közvetlenül a talajba kerül, és nem tudják mindet azonnal felszívni a növények. Ezért bemosódik a talajba, és ott szennyezővé válik, szennyezi a talajt és a vizeket. (Ezért nitrátos sok helyen a talajvíz Magyarországon.) A permetszerek látszólag nem szennyezik a talajt, hiszen legtöbbször a levélre kerülnek. De ha jön az eső, akkor rögtön lemossa a levelekről a permetet, és belemossa a talajba és a talajvízbe. Ott már mérgező hatású! (Amúgy is éppen a mérgező hatás miatt használják: azért, hogy elpusztuljanak a termést veszélyeztető, az ember által nem kívánt fajok. De ha már a talajba kerül, ott más fajokat is megmérgez.) A gyomirtószereket is hasonló célokra használják, bizonyos növényfajok kiirtására egy adott területen. De ha a talajban maradnak, akkor veszélyesek.
A talaj mennyiségét úgy őrizhetjük meg, ha nem hagyjuk, hogy letarolja a szél és a víz. Erre a legjobb valamilyen növényesítés a szél és a víz útjában. (Erre jó pl. a sövénykerítés. Az sűrűbb, mint a fák, de mégis elég magas ahhoz, hogy megállítsa a szelet, nem úgy, mint a fű. És még a birtokhatárt is viszonylag jól védi.)
A talaj tápértékét, termőképességét azzal őrizhetjük meg, hogy amit elvettünk, azt vissza is adjuk neki. A növényi részeket komposztáljuk, az állati trágyát a talajba visszaforgatjuk. Így kerülnek vissza a talajba az ásványi anyagok és a nyomelemek is (amiket a műtrágyázás nem biztosít, mert az csak a fő tápelemeket: nitrogént, foszfort, káliumot pótolja), és így lesz mindig egészséges és tápláló a termés, egészséges és termőképes a talaj.
A megoldás tehát: minél kevesebb hulladék, vegyszer és mesterséges anyag, minél több komposzt, szerves trágya és növényesítés. Így védhetjük meg a talajt, hogy sokáig életet adjon nekünk és a természetnek.
1. rész: Mit tehetünk? - Bevezetés
2. rész: Mit tehetünk? - Általános környezetvédelem
3. rész: Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció
4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia
5. rész: Mit tehetünk? - Fenntartható fejlődés
6. rész: Mit tehetünk? - Hulladékgazdálkodás
7. rész: Mit tehetünk? - Klímaváltozás
8. rész: Mit tehetünk? - Környezet és társadalom
9. rész: Mit tehetünk? - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: Mit tehetünk? - Kutatás-fejlesztés
11. rész: Mit tehetünk? - Légszennyezés és levegőtisztítás
12. rész: Mit tehetünk? - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás
Kapcsolódó cikk:
13. rész: A magyar környezetvédelem - Talajvédelem és talajtisztítás