De talán nem is baj, hogy nem vagyok ebben szakember, hiszen most úgyis a hétköznapi ember szemszögéből mutatom be a teendőket. A bányászat és a rekultiváció pedig nem egy hétköznapi átlagember feladata, arra ott vannak a hozzáértők (a bányászathoz a bányászok, a rekultivációhoz a környezetvédelmi szakemberek), és még ők sem egyedül, hanem csapatban dolgoznak.
A bányászatnak egy hétköznapi ember legtöbbször csak az előnyeivel találkozik: a kibányászott nyersanyagokból készült termékeket fogyasztja, vagy hőenergiát és elektromos áramot használ, amihez szintén bányászni kell az energiahordozókat. De a bányászatnak komoly környezeti hatásai vannak, éppen ezért szükséges a rekultiváció, ami a felhagyott bányák és egyéb (nem feltétlenül bányászati eredetű) tájsebek rendbe tételét, a természetes, vagy ahhoz minél közelebbi állapot helyreállítását jelenti. Főbb részei: az állapotfelmérés, a szennyezésmentesítés, a növények telepítése (a táj helyreállításának érdekében), és az utólagos, folyamatos ellenőrzés.
És mégis mit tehet egy hétköznapi ember ebben a témában? A kulcsszó a megelőzés!
Hogyan használhatunk kevesebb anyagot és energiát? Lássuk fajtánként! Használunk fémtárgyakat, műanyagot, hőenergiát és elektromosságot.
A fémtárgyak általában tartósak, nincs velük nagy baj, csak ne halmozzunk fel túl sokat belőlük! És nem is a használati tárgyak okozzák a gondot, hanem pl. a konzervek, az italos kartondobozok falában lévő fém rétegek (amelyeket nehéz elválasztani a mellettük lévő papírtól és műanyagtól), és az alumínium üdítős dobozok, illetve más egyszer használatos tárgyak, pl. az eldobható borotvapengék. Mit tehetünk?
- A konzerveket kiválthatjuk házilag elkészített étellel, amelyeknek még az a nagy előnye is megvan, hogy kevesebb tartósítószer és adalék van bennük, ezért egészségesebbek is, és nem termelünk feleslegesen fémhulladékot.
- Alumínium dobozos üdítőitalok és italos kartondoboz vásárlása helyett igyunk csapvizet vagy frissen facsart gyümölcslét! (Utóbbit egy kis adag gyümölcsből otthon is elkészíthetjük.) Ez sokkal egészségesebb, mint a tartósított, édesített, mesterséges színezékkel és aromával dúsított italok, olcsóbb is, és nem termelünk fémhulladékot.
- Az eldobható borotvapengék helyett lehet használni akár villanyborotvát (bár ennek a haszna kétséges, mert amennyi hulladék keletkezését megelőzzük, annyi energiát fogyaszt a készülék), akár többször használatos, cserélhető fejes borotvát (így csak a penge kerül a hulladéklerakóra, nem az egész borotva), és általában is igaz, hogy a többször használatos tárgyak mindig jobbak az egyszer használatosaknál, mert összességében kevesebbet költünk rájuk, és még kevesebb hulladék is keletkezik.
- Ha mégis keletkezik fémhulladék (akár a felsoroltak valamelyike, akár más), akkor próbáljuk más célra felhasználni, vagy a szelektív gyűjtőbe elhelyezni! Amelyik településen nincs fémgyűjtő edény, ott általában a műanyaggyűjtőbe lehet dobni, mint pl. Veszprémben is, vagy a hulladékudvarban lehet leadni. A fent említett, fémet is tartalmazó italos kartondobozt településtől függően vagy a papírhulladékba, vagy a műanyagba kell dobni, ezt mindig ráírják a gyűjtőedényre. Veszprémben pl. a műanyaggyűjtőbe kerülnek ezek a dobozok. A szintén sok fémet tartalmazó háztartási gépeket és más kommunikációs eszközöket pedig "elektronikai hulladék" néven a gyártó, forgalmazó köteles visszavenni és ártalmatlanítani. Nagyobb áruházakban már leadhatjuk, de végső esetben a hulladékudvar is átveszi.
- Ne kérjünk a boltban nejlonzacskót! Inkább vigyünk magunkkal szatyrot, táskát, kosarat, stb. amibe pakolhatunk!
- Ne vegyünk nagyon becsomagolt termékeket! Az előrecsomagolt árunál mindig jobb a friss. Egészségesebb is, és nincs rajta annyi műanyag. Ha mindenképpen kell a csomagolás, akkor csak egy réteg legyen! (Pl. a 10*10-es csomagolású zsebkendőnél jobb a sima 100-as csomag.)
- Ne vegyük meg a műanyag flakonos üdítőket! A műanyag hulladék nagy része PET palack. Mást is lehet inni helyette (csapvizet, friss gyümölcslét, stb.).
- Műszálas ruhák helyett inkább a természetes anyagúakat válasszuk! Egészségesebb is, és nem is okoz annyi környezeti kárt az előállítása és a használata.
- Mindig tartós, jó minőségű árut vegyünk akkor is, ha műanyagból van! Ami rögtön az elején behorpad, megreped, eltörik, azt nem érdemes megvenni. Ha tovább használunk valamit, akkor kevesebb hulladék keletkezik belőle.
- Ha mégis műanyag hulladék keletkezik, akkor használjuk fel valamire, lehetőleg az eredeti célra (pl. a PET palackot újratölthetjük csapvízzel is, és elvihetjük magunkkal akár egy kirándulásra, de már sok műanyag csomagolású tisztítószerből is van utántöltős, így nem kell mindig megvenni a műanyag flakont hozzá, stb.), de gyakran használható más célra is (pl. láttam már műanyag öblítős flakonból készült madáretetőt, stb.). Végső esetben, ha nem tudjuk használni, akkor a szelektív gyűjtőben helyezzük el!
Ha hőenergiáról van szó, akkor általában fosszilis tüzelőanyagokból származik, ezek helyett inkább a napenergiát (esetleg a biomasszát vagy a geotermikus energiát) ajánlom. De ha nincs mód kiváltani (pl. lakótelepen, központi fűtés esetén), akkor is tehetünk valamit, ha takarékoskodunk az energiával. Nem kell mindig maximumra csavarni a fűtést, így pénzt és energiát is megtakaríthatunk, vagyis a pénztárcánknak és a környezetnek is jót teszünk.
Ha elektromosságról van szó, azt általában 2 forrásból kapjuk: fosszilis energiából és atomenergiából. Ezek helyett inkább a szél- és napenergiát (folyóparton még esetleg a vízenergiát is) ajánlom. A fosszilis energiahordozókat és az atomenergiához szükséges uránt is bányászni kell, de a nap- és szélenergia használata akár házilag is megoldható, nem kell hozzá bányát nyitni. És az elektromosság esetében is fontos az energiatakarékosság.
- Ne világítsunk abban a helyiségben, ahol éppen nem vagyunk!
- Használjunk energiatakarékos fényforrásokat!
- Az eszközeinket csak akkor kapcsoljuk be, ha szükséges, és ne hagyjuk készenléti üzemmódban, hanem inkább kapcsoljuk ki, ha nem használjuk!
- Nem kell a fagyasztónak maximumon menni, -18 fok is elég, nem kell -24, és rendszeresen olvasszuk le! (Hűtőben +5, fagyasztóban -18 fok az ideális hőmérséklet, ennél hidegebb nem kell, csak feleslegesen sok áramot fogyasztunk.)