Kép forrása: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/imagecache/preview/leveg%C5%91_0.jpg
Az energiapazarlással. Ide tartozik többek között a fűtés és a világítás is.
A fűtés ma még legtöbbször valaminek az elégetésén alapul, az égésből pedig szén-dioxid keletkezik, de más szennyező anyagok is felszabadulhatnak. Ilyen szennyezőanyagok pl. a korom, hamu, pernye, és a szennyező gázok, pl. kén-dioxid, nitrogén-oxidok, stb. Természetesen kell valamennyi fűtés télen, de nem feltétlenül kell nyári meleg a lakásban, elég lehet nappalra a 18-20 fok is, éjjel pedig még akár 14-16 fokra is lemehet a hőmérséklet. És a fűtött helyiség megfelelő szigetelésével is csökkenhet az energiapazarlás. De ahol lehet, ott még jobb átállni geotermikus vagy napkollektoros fűtésre, mert ezek nem járnak égetéssel, nem keletkezik belőlük számtalan szennyező égéstermék.
De nem csak a fűtéssel, hanem az elektromos energia-felhasználással is szennyezzük a levegőt, mert az elektromosság nagy részét Magyarországon még fosszilis tüzelőanyagokkal működő hőerőművekkel állítják elő, tehát ez is égetéssel jár. (A felhasznált energia kb. felét ezek az erőművek termelik, a másik felét a Paksi Atomerőmű adja, ami ugyan nem jelentős légszennyező forrás, de más jellegű szennyezést, pl. sugárszennyezést bőven okoz a környezetben.) Tehát az elektromossággal is takarékoskodni kell, pl. nem szabad az elektromos berendezéseinket készenléti állapotban hagyni, nem szabad a hűtőt túl hidegre állítani (normál hűtőben 5 fok, mélyhűtőben, fagyasztóban -18 fok szükséges, ennél hidegebbre állítani már pazarlás), nem szabad feleslegesen világítani, le kell kapcsolni a lámpákat ott, ahol nem vagyunk, és csak akkor kellene bekapcsolni a készülékeinket, ha tényleg szükséges. (Pl. sok háztartási gépet lehet helyettesíteni kézi erővel, és nem kellene a mindennapokban "háttértévézni", hanem csak akkor kapcsoljuk be, ha tényleg nézzük, stb.) És természetesen ahol lehet, érdemes átállni szélkerék vagy napelem használatára.
A másik nagy szennyező forrás az energiafogyasztás mellett a közlekedés.
Kis távolságokra (pl. vidéken egy adott településen belül, Budapesten pedig az egyes kerületeken belül) érdemes gyalogolni. Ez jó testedzés, nem kerül pénzbe, felfedezhetjük a látnivalókat, és nem kell hozzá benzint vagy gázolajat égetni, így még a levegő is tiszta marad.
Nagyobb távolságra persze már hosszadalmas a gyaloglás, ezért (hacsak nem kifejezetten túrázni szeretnénk) kb. 5 km-nél hosszabb távra már inkább a kerékpár ajánlott (ez sem bocsát ki égéstermékeket, és szintén jó sporteszköz), de ezzel is csak közepes távolságra közlekedhetünk. Nagyjából 30-40 (esetleg 50) km-ig még ajánlható, de ennél hosszabb távra már csak túrázóknak érdemes elindulni vele, napi ügyintézéshez nem feltétlenül ajánlott ennyit tekerni.
Hosszabb távra, 50 km felett már csak üzemanyagot égető járművekkel juthatunk el gyorsan, de ekkor sem mindegy, hogy mennyi az egy főre eső szennyezés. A legszennyezőbb sajnos a legkézenfekvőbb megoldás, a gépkocsi, majd ezt követi a busz (ez már lényegesen kevesebbet szennyez) és a vonat (ami még a busznál is kevesebb szennyezést bocsát ki). Érdemes tehát benzin helyett vonatra vagy buszra költeni.
Vannak még további levegőszennyező szokások, amiket érdemes elhagyni. Ezek ugyan sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a levegő szennyezéséhez, mint az energiafogyasztás és a közlekedés, de ha ezek a hatások összeadódnak, az már komoly szennyezést is jelenthet. A teljesség igénye nélkül: kerti zöldhulladék elégetése komposztálás helyett, egyéb hulladékok (főleg műanyag és gumi) égetése, a mostanában divatos füstölők használata (ez is égetés és nem feltétlenül szükséges), hajtógázas spray-k használata, gáztűzhely helytelen használata (pl. nem a megfelelő méretű lángra tesszük az edényt, így a nagy láng túllóghat a kis edény szélén, a hőjének egy része kárba vész), és végül, de nem utolsósorban a dohányzás, ami még rákkeltő hatású is, és arra is veszélyes lehet, aki felé száll a füst.
Ha ezeket a szennyező tevékenységeket nem végezzük, és odafigyelünk, hogy minél kevesebb szennyezést bocsássunk ki a levegőbe, akkor van rá esély, hogy a már meglévő szennyezések előbb-utóbb kiülepednek, kitisztulnak a légkörből. De akár segíthetünk is a levegőnek abban, hogy kitisztuljon. Akár műszaki eszközökkel, akár növények telepítésével.
A levegőtisztító berendezéseket ott érdemes alkalmazni, ahol valamiért nagyon tiszta és valamilyen összetevőtől (pl. portól, pollentől, valamilyen gáztól, stb.) teljes mértékben mentes levegőre van szükség. Normál, hétköznapi esetben egy átlagembernek nincs szüksége ilyen eszközökre. Még szmogriadó idején is elég annyit megtenni, hogy nem nyitunk ablakot, nem megyünk az utcára, vagy ha mégis el kell indulni otthonról, akkor maszkot teszünk orrunk-szánk elé, ami kiszűri a szennyezéseket.
A műszaki megoldásoknál jobb a természetes, biológiai módszer, a növényesítés bent és kint. Épületeken belül érdemes szobanövényeket telepíteni, és akár a ház külső falát is növényekkel befuttatni. A szabadban viszont nagyobb növények is elférnek, ott a fásítás ajánlott. A füvesítés, virágosítás sem rossz, az is lehet szép, és valamennyi szén-dioxidot a kisebb növények is megkötnek a levegőből, de a faültetés az igazi megoldás. Minél nagyobb egy növény, és minél nagyobb a levelek összfelülete, annál több szén-dioxidot és más szennyezést tud megkötni a levegőből. Ezért a fű és a virág a legkevésbé hatékony megoldás, valamivel hatékonyabbak a bokrok, de az igazán hatékonyak a fák. És amíg egy virág csak 1 évig él (még az évelők is csak néhány évet bírnak egy helyen), egy fa akár 100, 200 vagy 500 évig is élhet. Tehát hosszú távú megoldás, és növekedése közben egyre több levele lesz, egyre nagyobb lesz a levelek felülete, tehát egyre több szennyezést von ki a levegőből. De nem csak a tiszta levegő miatt hasznosak. Lombjuk árnyékot ad nyáron, termésük valakinek mindig táplálékot jelent (ha éppen nem az embernek, akkor az állatoknak), és élőhelyként szolgálnak madaraknak, rovaroknak, és más állatoknak, akár még mókusoknak is. Így gondoskodnak a tiszta levegő mellett az élővilág sokféleségéről is. Ezért fontosak a természetes erdők, és ezért kellenek a városi parkokba a fák, az utak szélére a fasorok, és ezért nem kellene mindent a zöldterületek rovására fejleszteni.
A kérdésre a válasz tehát az, hogy úgy őrizhetjük meg a levegő tisztaságát, ha megelőzzük a légszennyezést (energiatakarékossággal és minél kevesebb autózással), minél több fát ültetünk (ha lehet), és kivágás helyett inkább gondozzuk őket, mert a fák tisztítják igazán a levegőt.
1. rész: Mit tehetünk? - Bevezetés
2. rész: Mit tehetünk? - Általános környezetvédelem
3. rész: Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció
4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia
5. rész: Mit tehetünk? - Fenntartható fejlődés
6. rész: Mit tehetünk? - Hulladékgazdálkodás
7. rész: Mit tehetünk? - Klímaváltozás
8. rész: Mit tehetünk? - Környezet és társadalom
9. rész: Mit tehetünk? - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: Mit tehetünk? - Kutatás-fejlesztés
Kapcsolódó cikk:
11. rész: A magyar környezetvédelem - Légszennyezés és levegőtisztítás