Ezen belül is a nemesgázok vannak többségben, amelyek környezetvédelmi és élettani szempontból semlegesek. A többi összetevő közül a szén-dioxid és a vízgőz van a legnagyobb mennyiségben a levegőben (ezek közül a vízgőz semleges, a szén-dioxid pedig üvegházhatású gáz, ami normál mennyiségben jó, de a légkörben lévő jelenlegi mennyisége már veszélyes).
És mi a maradék? A szennyező anyagok, mint pl. szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, metán, aromás szénhidrogének, halogénezett szénhidrogének, és különböző méretű szilárd részecskék (ülepedő por és szálló por). Ezek a szennyező anyagok ugyan kis mennyiségben vannak a légkörben, de az emberre, más élőlényekre, és bizonyos esetekben a használati tárgyainkra (épületekre, fém szerkezetekre, stb.) még ebben a kis mennyiségben is veszélyesek lehetnek.
Az emberre irányuló hatásuk alapján minden szennyező anyagra egészségügyi határértékeket állapítanak meg a hatóságok, és akkor mondják tisztának a levegőt, ha a szennyezések mennyisége a határérték alatt van. A levegő tisztaságát tehát nem a fő összetevők, hanem a kis mennyiségben jelenlévő, de még ekkora mennyiségben is káros szennyező anyagok határozzák meg. A levegő tisztasága térképen is ábrázolható, a mai (2014.09.15-én 14:05-kor mért) adatokat mutatja az alábbi térkép. Ennyire tiszta ma Magyarország levegője.
Kép: http://www.idokep.hu/szmog
Az eső sok szennyezést felold és kitisztít a levegőből, ezért tisztább esős időben és közvetlenül eső után a levegő. Más kérdés, hogy a szennyezések az esővel leérkezve talaj- és vízszennyezéssé alakulnak, eső után pedig a légszennyezés is újratermelődik.
Az is nyilvánvaló, hogy a fűtési szezon növeli a légszennyezettséget. Mivel fűtenek az emberek? Falvakban egyénileg főleg fával, néha más tüzelőanyagokkal, de mindig égetéssel. Városban általában központi fűtéssel (tehát a lakásokban csak meleg víz kering, látszólag nem veszélyes a környezetre, de a víz felmelegítéséhez valamit el kell égetni: modernebb központokban földgázt, régebben fát, szenet, olajat, stb.), de sok városi házban van gázkonvektoros fűtés is, ami szintén égetés: földgáz a tüzelőanyag. Az égetésből pedig szén-dioxid keletkezik. Tökéletlen égés esetén szén-monoxid is. Fa- vagy széntüzelésnél pedig kén-dioxid és esetleg nitrogén-oxidok is. Ezért szennyezettebb a levegő fűtési szezonban.
Még egy érdekes jelenségre figyelhetünk fel a térképen: a Dunántúlon tisztább a levegő, mint az Alföldön. Miért? Mert a Dunántúl, főleg az északi része sokkal szelesebb, mint az ország más részei, így elfújja a szél a szennyezéseket. Sőt, a Dunántúl (főleg a Dunántúli-középhegység) erdősültsége is nagyobb, és a több fa jobban tisztítja a levegőt. (Észak-Magyarországon, az Északi-középhegységben is nagy az erdősültség, de kevésbé szeles, mint a Dunántúl, és az ipar jelenléte főleg Miskolcon és környékén ellensúlyozza az erdők kedvező hatását, ezért szennyezett a levegő az észak-magyarországi városokban.)
De azt is észrevehetjük, hogy a nagyobb városok körül szennyezettebb a levegő. Ez is érthető. A légszennyezés 3 legnagyobb forrása az ipar, az energiatermelés (főleg a fűtés) és a közlekedés. Hol vannak az ipartelepek? A nagyvárosokban és környékükön. Hol kell a legtöbb energiát termelni, a legtöbbet fűteni? Ott, ahol sok ember él kis helyen, tehát a városokban. És hol közlekedik a legtöbb jármű? Szintén a városokban (és az autópályákon, amelyek legtöbbször a nagyobb városokat kötik össze egymással). Ezért szennyezettebb a levegő a nagyobb településeken.
Magyarország egészét nézve a levegő az ország nagy részén tiszta. Csak Budapesten és a nagyobb iparterületeken fordul elő gyakran az egészségügyi határértéket meghaladó szennyezés. Budapesten gyakori a közlekedés miatti szmogriadó, aminek az az oka, hogy túl nagy a népsűrűség, és sokan még városon belül is saját gépkocsival járnak, nem veszik igénybe az egyéb közlekedési lehetőségeket, mint pl. metró, busz, villamos, stb. Ezt a helyzetet az ország sugaras úthálózata is rontja, mert a főutak és az autópályák szinte mind Budapesten mennek keresztül. (Az M0 némileg tehermentesíti a fővárost, de hiába kerüli el a várost a forgalom, azon egy elkerülő út nem segít, hogy a levegő szennyezettsége egy kis helyen koncentrálódik. Legfeljebb nem Budapest belvárosa ez a kis hely, hanem az M0 nyomvonala.)
A térképen látható, hogy hazánk második legnagyobb városa, Debrecen környékén is hasonló okokból (és a fővárosnál is nagyobb mértékben) szennyezett a levegő. De az is látszik ott, hogy a borsodi iparvárosokban, főleg Miskolcon és környékén is nagyobb a szennyezés, mint máshol, főleg az ipar és a környékbeli hőerőművek miatt.
A közlekedési eredetű szmogriadókon kívül Magyarországon a másik nagy veszélyforrás a PM10, hétköznapi nevén: szálló por. Ez a név a 10 mikrométer alatti lebegő részecskéket jelöli, amelyek nem ülepednek ki a levegőből, és belélegezve károsíthatják a tüdőt. A szálló por fő forrása a közlekedés, ezen belül is a dízelmotoros járművek. A dízelmotorokban a gázolaj tökéletlen égéséből sok 10 mikrométer alatti átmérőjű részecske keletkezik, amelyek csökkentik a látótávolságot, irritálják a szem kötőhártyáját és a légutak nyálkahártyáját. A 2,5 mikrométernél is kisebb részecskék lejutnak a tüdőbe is, ahol leülepszenek, rontják az oxigénfelvételt és gyulladást okoznak.
A szálló por mennyiségéről térkép is készíthető, a legújabb adatok mindig a http://www.legszennyezes.hu/szallo-por-pm10/ oldalon láthatók. Eszerint a térkép szerint most mindenhol határérték alatti a szennyezettség (Miskolcon a legnagyobb, a határérték 85%-a, Budapesten 18%), de hogy ez nincs mindig így, az abból is látszik, hogy az EU már évek óta kötelezettségszegési eljárást folytat hazánk ellen a szálló por nagy mennyisége miatt. Az Európai Unió szerint Magyarország elmulasztott meghozni olyan intézkedéseket a porszennyezés ellen, amelyeknek már 2005-től hatályban kellene lenniük. Ezzel az üggyel már a legnagyobb magyar környezetvédelmi híroldal, a Greenfo is foglalkozott, ők így írnak róla:
"A 2005 után készített jelentések alapján a legalább 2012-ig terjedő időszakban Budapest térségében, továbbá a Sajó-völgyben (beleértve Miskolcot), valamint egyes kiemelt városok térségében (ideértve különösen Nyíregyházát és Szegedet) a lakosságot évről évre érő szállópor-terhelés szintje meghaladta az egészségügyi küszöbértéket. Pécs térségében, amely 2011 júniusáig mentességet kapott az uniós jogszabálynak való megfelelési kötelezettség alól, ez a probléma szintén érintette a lakosságot.
A brüsszeli bizottság megítélése szerint Magyarország nem tette meg azokat a lépéseket, amelyekre már 2005 óta szükség lett volna a lakosság egészségének védelme érdekében. Ezért felszólította Magyarországot, hogy hozzon "előretekintő, gyors és hatékony" intézkedéseket, korlátozza a lehető legrövidebb időre a "meg nem felelési időszakot"."
A kormánynak van ugyan programja a probléma megoldására egy 2011-es határozat formájában, de a 2030-ig kívánják ezt a programot megvalósítani. A program honlapja ezt így írja le:
"2005-ben hatályossá váltak az Európai Unió 2008/50/EK levegőminőségi irányelvében található, kisméretű szálló porra (részecskére, PM10-re) vonatkozó levegőminőségi határértékek. Ezeknél a határértékeknél hazánk egyes területein még ma is magasabb a szennyezettség, és emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen.
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek az EU szabályozás szerint készítettek levegőtisztaság-védelmi intézkedési programokat, azonban ezek ütemezett végrehajtásával sem csökkent kellő mértékben a levegő PM10 szennyezettsége, ezért a Kormány 1330/2011. (X.12.) határozatával a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés érdekében ágazatközi intézkedési programot fogadott el.
A Program 2030-ig történő megvalósításához megközelítően 700 milliárd forint felhasználása szükséges. Számítások szerint az intézkedések hatására a PM10 kibocsátás 10-15%-kal csökkenthető, melynek eredményeképpen - nemzetközi tanulmányokat figyelembe véve - átlagosan 10-20%-os PM10 koncentrációcsökkenés érhető el.
A honlap a PM10 program megvalósításának nyomon követését hivatott segíteni."
A kötelezettségszegési eljárás tehát várhatóan tovább folytatódik.
Összefoglalva: Magyarország levegője általában tiszta, szmog és szálló por szennyezés csak az iparral és közlekedéssel erősen sújtott területeken: Budapest környékén, a borsodi iparvidéken és az ország legnagyobb városaiban van. A Dunántúlon az erősebb szél és a nagyobb erdősültség hatására tisztább a levegő, a fűtési szezon viszont sz egész országban nagy mértékben rontja a levegő állapotát. A legnagyobb levegőminőségi probléma hazánkban a PM10, hétköznapi nevén szálló por, amely miatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A problémát a magyar kormány 2030-ra tervezi megoldani.
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés
2. rész: A magyar környezetvédelem - Általános környezetvédelem
3. rész: A magyar környezetvédelem - Bányászat és rekultiváció
4. rész: A magyar környezetvédelem - Energetika és megújuló energia
5. rész: A magyar környezetvédelem - Fenntartható fejlődés
6. rész: A magyar környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás
7. rész: A magyar környezetvédelem - Klímaváltozás
8. rész: A magyar környezetvédelem - Környezet és társadalom
9. rész: A magyar környezetvédelem - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: A magyar környezetvédelem - Kutatás-fejlesztés
Kapcsolódó cikkek:
11. rész: Mit tehetünk? - Légszennyezés és levegőtisztítás
Mennyire zöld város Veszprém? - 1. rész: a veszprémi szél