Ősz van, hullanak a levelek, egyre kevésbé zöld a természet. De ettől mi, emberek még lehetünk zöldek, a természet és a környezet ősszel is védelemre szorul. Épen ezért ősszel is van néhány környezetvédelmi világnap. Igaz, hogy a szeptembernek már majdnem fele eltelt, de mégsem maradtunk le még egyikről sem. Ünnepeljük meg őket méltóképpen! A dátumokat és az ünnepek nevét most is a szokásos táblázatból vettem a Wikipédiáról, de az ünnepek leírása teljes mértékben a saját gondolatom. A képet most nem a Google keresőből, hanem a honlapunk képei közül választottam. Az első őszi kép a Jó képet vágunk (fotós aloldalunk) Évszakok című rovatának Ősz_2013 albumából. Link a képhez: http://kornyezetblog.weebly.com/uploads/2/4/4/1/24418680/3745788.jpg
2 Comments
A Csalán Egyesület 2013-ban felújított B, mint befőzés című kiadványa ingyen elvihető az egyesület irodájából (új cím: Veszprém, Kossuth utca 1. - a kiadványban még a régi cím szerepel), vagy letölthető az alábbi linken: http://www.csalan.hu/kiadvanyaink/b-mint-befozes-atdolgozott-kiadas-2013
Bár az időjárás még nem túl nyárias, vasárnap beköszöntött végre az első nyári hónap, a június. Ilyenkor mindenki a nyári szabadságát tervezgeti, senkinek sem jut eszébe a környezetvédelem. Pedig a természet nyáron is zöld, a gondolkodásunk is lehetne az... Persze a legjobb a strandon, a vízben. Csak lebegünk a vízben, vagy fekszünk a parton, aktívabbak akár úszhatnak, vízibiciklizhetnek, vitorlázhatnak is, a bátrabbak kipróbálhatják a vízicsúszdát, a többieknek meg marad a napfény, a víz, a lángos és a fagylalt. Hogy is gondolhatnánk ilyenkor a környezetvédelmi világnapokra? Kép: http://3.bp.blogspot.com/_GNg3kIpX-HY/S_t9mmB7PcI/AAAAAAAAAGE/3Xmo6C6onMo/s1600/P1030420.JPG
Aki mégsem vágyna a strandra, annak főleg a szabadtéri rendezvényeket (pl. a minden júliusban megrendezett Veszprémi Utcazene Fesztivált, vagy még mindig a megyében maradva a július végén - augusztus elején szokásos Művészetek Völgyét) és a kirándulásokat ajánlom. És természetesen a környezetvédelmi világnapokat! (A világnapok listája az előzőhöz hasonlóan most is főleg a Wikipédiából van, de az egyes napokról szóló leírás teljes mértékben saját gondolat.) A magyar környezetvédelemről szóló sorozatom bevezetője, és a Mit tehetünk? című sorozatom általános környezetvédelmi része után illik bemutatni az általános környezetvédelem helyzetét Magyarországon. Mi folyik ebben az országban állami, önkormányzati, intézményi szinten? Mit tesznek a cégek, és mit tesznek a civilek? És vajon az átlagember megteszi, amit megtehet?
Nehéz erről a témáról úgy írni, hogy ne legyen túl általános (közhelyes), és mégse legyen túl sok átfedés a többi környezetvédelmi témával, és még összefüggőek is legyenek a gondolataim, de megpróbálom... Konkrét szakterületekről mindig könnyebb valami értelmeset mondani. A kérdés: Mit tehet egy hétköznapi ember általában a környezetért? Mi az, amivel akár több környezetvédelmi területen is elérhetünk valamit? És mire kell figyelni mindig, minden környezetvédelmi kérdésben?
Volt már ezen a honlapon egy kiváló cikksorozat a német környezetvédelemről, de akárhol is élünk, mégis magyarok vagyunk, ezért felmerül a kérdés: Mi a helyzet Magyarországon? Erre már született egy részleges válasz, egy magyar városra, Veszprémre leszűkítve, cikksorozat formájában, de nem született még cikk az egész országról. Egy interjú hatására vettem a nyakamba ezt a feladatot, remélem sikerül megbirkóznom vele. Mit tehetünk a környezetért? Többet, mint gondolnánk. Erről írok most egy cikksorozatot. Korábban, egy másik blogmagazinban már egy egész blogot teleírtam ezzel a témával, most az ott adott tanácsokat szeretném egy kicsit másképp rendszerezni, az új blogmagazinunk témái szerint, és olyan értékek mentén haladva, mint pl. odafigyelés, hozzáállás, lelkiismeret, stb. Hiszek benne, hogy a környezetvédelem kb. 10% ismeretek, 90%-ban hozzáállás kérdése, és sokszor csak egy kis odafigyelés is elég ahhoz, hogy zöldebbek legyünk. Néha az a fontos, hogy mit teszünk (pl. gyűjtük-e szelektíven a hulladékot, ami egyébént 2015-től kötelező lesz Magyarországon), máskor az a fontos, hogy mit nem teszünk (pl. nem tépjük le a védett növényeket), de mindig fontos, hogy ne ártsunk a környezetnek. A mi kultúránkban a legfontosabb erkölcsi alapelv: "Ne ártsunk se magunknak, se másoknak". Miért ne terjeszthetnénki ki ezt a környezetre is? Ne ártsunk a környezetnek se, mert azzal magunknak ártunk! A szennyezett levegőt mi szívjuk be, a szennyezett vizet mi isszuk meg, az eldobált hulladékokat körülöttünk viszi a szél, a tarvágott erdők csonkjai a mi ablakunk előtt meredeznek, stb. A másik fontos elv: sok kicsi sokra megy! Ne gondoljuk azt, hogy keveset tehetünk! Ha sokan tesszük ugyanazt, az igenis számít! Csak valakinek el kell kezdeni. Ha pl. mindenki csak napi 1 liter vizet takarítana meg egy 10 milliós országban, az már évente 3,65 milliárd liter, 3,65 millió köbméter. Ez már elég egy közepes város vízellátásához. Ez a 2 mondat a zöld gondolkodás alapja. Elég, ha ezt megjegyezzük, már sokat tettünk a környezetért. De ha valakinek gondot okozna az elveket a gyakorlatba átültetni, annak ajánlom ezt a cikksorozatot, mert pontosan erről fogok írni. Mit tehetünk, hogyan védhetjük meg a környezetet, mit kell tennünk, hogy ne ártsunk neki? Erről szól a sorozat. Kép: http://www.nautilusklaszter.hu/sites/default/files/nautilus_kepek/mindmap2010_m.jpg Kapcsolódó cikk:
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés Veszprémi cikksorozatomnak ez az utolsó előtti, 8. része. Már csak egy összefoglaló rész van hátra. Eddig megismerhettük a környezet állapotát a városban, és láthattuk, hogy más városokhoz képest nem is rossz. De vajon ki mennyit tesz érte, hogy jobb legyen? Megpróbálom vázlatosan bemutatni, hogy kik foglalkoznak a városban környezetvédelemmel, és mennyire környezettudatosak a város lakói, vezetői, közösségei, intézményei.
Most egy elég régi, 2 éves cikk ihletett meg, a szeles téma folytatásaként. Veszprém klímájáról írok néhány sort. Az eredeti cikk címe: A városi hősziget. A vezérkép is onnan származik. Köztudott, hogy a városok a fűtési szezonban melegebbek a környezetüknél. Ennek oka a fűtés, és a tökéletlen hőszigetelés. (Tökéletes hőszigetelés nem létezik, a hő a melegebb hely felől mindig a hidegebb felé áramlik, de vannak jobb és rosszabb szigetelése. A jobbak lassabban szivárogtatják ki a hőt a fűtött házból a hideg utcára.) A házakból kiáramló hő fűti a város környezetét is. Ez Veszprémben sincs másképp, a város melegebb a környezeténél. Ez alapján azt lehetne hinni, hogy a nagyobb házak környékén erősebb a hőhatás. Nos, ez nem mindig van így. A város éghajlatát több tényező alakítja, ezek közül csak az egyik a fűtés, a másik a már emlegetett veszprémi szél, de a házak méretétől és a növényborítottságtól is függhet a város éghaljata. Érdekes jelenség, hogy Veszprémben éppen a lakótelepeken van hűvösebb, a Haszkovó és a Cholnoky lakótelepen. Ezen a 2 helyen mindig 2-3 fokkal hidegebb van, mint a belvárosban. Miért van ez így? A városi hősziget hatása csak a házak közvetlen közelében érvényesül (nyári estéken is, amikor a házak kisugározzák a nappal felvett hőt az utcára, és télen, fűtési szezonban is, amikor a fűtött lakás hője kiszivárog a házból és melegíti a ház környezetét), csak kb. 5 méteren belül van érezhetően melegebb a ház közelében. De a lakótelepeken a házak között gyakran 5 méternél nagyobb távolságok vannak, ezért a házak közti üres részeken nem mindig érvényesül a fűtés hatása. (Nem is kell, hogy érvényesüljön, mert az már nagy energiapazarlás lenne!) A nagy házaknak viszont van még 2 hatása. Egyrészt ha nem merőlegesek a szélirányra, akkor csak terelik a szelet, szélcsatornákba kényszerítik, és ezeken a szelesebb helyeken a hőérzetünk is kevesebb lesz, és a szél el is viheti a hőt a területről (ugyanúgy, mint ahogyan a szennyezéseket). Másrészt a nagyobb házaknak az árnyéka is nagyobb, így kevésbé napos a terület, kevésbé tud felmelegedni. Ezért hideg a Haszkovó és a Cholnoky lakótelep, és ezért melegebb a családi házas Bakonyalja és a belváros. A szél és az árnyék miatt. A szél és az árnyék nyáron, fűtési szezonon kívül is érvényesül, ezért pl. a Haszkovó lakótelep télen-nyáron hűvösebb (és a szélcsatornaként viselkedő utcák miatt szelesebb is), mint a belváros és a családi házas övezetek. A kertvárosi részekben, családi házas övezetekben nem viselkednek szélcsatornaként a házak, így nem erősítik fel a szelet, kisebb az árnyékuk, ezért naposabbak, és a hősziget hatása is egyenletesebben érvényesül, mert a kisebb ház ugyan kevesebb hőt bocsát ki, de kisebb helyek is vannak a házak között, nem hűl le annyira az üres részeken a levegő. A növényzetnek is van kiegyenlítő hatása, minél több fa van egymás mellett, annál jobban mérséklődnek a hőingadozások. Pl. a Fenyves utcai parkerdő nyáron valamivel hűvösebb, mint a környéke (ha a Barátság parkból belépünk az erdőbe, már érezzük a különbséget, a természetes "légkondicionálást"), mert a fák árnyékot tartanak fölénk. Megtartják a nedvességet is, a hőt is, de kevesebb napfényt engednek át, ezért nyáron lassabban melegszik, télen lassabban hűl az erdő (vagy akár az Erzsébet-liget a belváros közelében), mint a beépített részek. És van még egy hatás: a hegyekben mindig hűvösebb van, ezért a Bakonytól a Balaton felé nő a hőmérséklet. Pl. nálunk, a Haszkovó utcában 2-3 fokkal melegebb van mindig, mint a Bakonyban; kb. ugyanennyivel melegebb a belváros, mint a Haszkovó; és ugyancsak 2-3 fokkal melegebb van a Balaton mellett, mint a bakonyi erdőkben. A csapadék mennyisége viszont Veszprémben éri el a minimumot. A Balatonnál, ahol párolog, mindig több eső esik, mint Veszprémben (főleg a nyári záporok, zivatarok idején, bár a napsütés is több ott, mint a városban), és a Bakony lábainál is mindig több csapadék hullik, mert a Balatonból feláramló levegő a Bakonynak ütközve lefelé áramlik, és kiadja magából a vizet, legtöbbször eső vagy hó formájában. A balatoni viharok nem érik el Veszprémet, és a Bakonyból is csak a szél érkezik ide, az eső már alig, ezért szárazabb ez a város, mint a környező területek. Ezért van mindig nagyobb hó télen a Bakonyban, mint Veszprémben, és ezért zöldell ott az erdő nyáron, amikor a városban kiég a fű. Veszprém tehát a városi hősziget miatt melegebb, a veszprémi szél természete miatt pedig szelesebb és szárazabb, mint a környéke (a Bakony és a Balaton-part). A hősziget ugyan érezhető a házaktól 5 méteren belül, de a szél és a nagy házak árnyéka miatt a nagy lakótelepeken, ahol sok tízemeletes panelház van, mégis hűvösebb a levegő, mint a belvárosban vagy a családi házas részeken. A nagyobb házak között gyakran szélcsatornák alakulnak ki, ezért szelesebbek a lakótelepek, mint a kisebb házakból álló utcák. A parkok, erdősávok is módosítják az éghajlatot: a fák árnyékában egyenletesebb a hőmérséklet, nyáron nem olyan meleg, télen nem olyan hideg, kevésbé szeles, de árnyékosabb, mint a város beépített részein. Ezek a hatások, és az északról délre, a Bakonytól a Balaton felé melegedő hőmérséklet hatása is jól érezhető Veszprém éghajlatában. A leghidegebb és legszelesebb rész a 2 legnagyobb lakótelep, a Haszkovó és a Cholnoky. Érdemes tehát családi házba költözni! A sorozat előző része: Egy cikksorozatot indítok arról, mennyire zöld város Veszprém. Talán zöldebb, mint más magyar megyeszékhelyek, de itt is van mit javítani. Kezdjük a bemutatással! Miről híres Veszprém?
Milyen környezetvédelmi vonatkozása van a veszprémi szélnek?
Mi szennyezi a levegőt Veszprémben?
A szélnek lenne más dolga is a "takarításon" kívül: mivel mindig fúj, szélerőműveket is lehetne telepíteni a város közelébe. De vajon hova? A vasútállomáson túli síkság, a Bakony lábáig majdnem teljes egészében katonai terület, a lőtér része, ahol még most is folynak néha hadgyakorlatok. Ez a legnagyobb nyílt terep Veszprém környékén, mégsem használható. A Bakonyban és a Balaton északi partján sok természetvédelmi terület található (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hatósági felügyelete alatt, nagyrészt a Nemzeti Park vagy a környékbeli erdőgazdaságok [Verga, Bakonyerdő] kezelésében). Ezek a területek sem alkalmasak szélerőmű telepítésére. Tiltakoznának a természetvédők a tájkép megváltozása és a madárvilágra leselkedő veszélyek miatt. (Így kerül szembe egymással a természetvédelem és a megújuló energia...) Lakott területen szintén nem érdemes szélkereket telepíteni (bár el tudnék képzelni egyet a 20 emeletes tetején, magasabban úgyis mindig nagyobb a szél), a lakosság biztonsága érdekében (ne csapjon le senkit a forgó szélkerék). Tehát csak olyan terület jöhet számításba, ami nyílt terep, tehát nem lakott, nem magánterület (mert az ellen a tulajdonos tiltakozik), nem védett, és nem katonai terület. Ilyen terület kevés van Veszprém környékén, ezért mindig nehézségekbe ütközik egy-egy tervezett szélkerék megépítése. De remélem, hogy a közeljövőben egyre több szélerőmű épül a környéken, mert vétek lenne kihasználatlanul hagyni ezt a tiszta, zöld, természetes energiaforrást, a szelet, ami híressé tette Veszprémet. |
A szerzőrőlKörnyezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál. Témák
All
Archívum
November 2016
|