Köztudott, hogy a városok a fűtési szezonban melegebbek a környezetüknél. Ennek oka a fűtés, és a tökéletlen hőszigetelés. (Tökéletes hőszigetelés nem létezik, a hő a melegebb hely felől mindig a hidegebb felé áramlik, de vannak jobb és rosszabb szigetelése. A jobbak lassabban szivárogtatják ki a hőt a fűtött házból a hideg utcára.) A házakból kiáramló hő fűti a város környezetét is. Ez Veszprémben sincs másképp, a város melegebb a környezeténél.
Ez alapján azt lehetne hinni, hogy a nagyobb házak környékén erősebb a hőhatás. Nos, ez nem mindig van így. A város éghajlatát több tényező alakítja, ezek közül csak az egyik a fűtés, a másik a már emlegetett veszprémi szél, de a házak méretétől és a növényborítottságtól is függhet a város éghaljata.
Érdekes jelenség, hogy Veszprémben éppen a lakótelepeken van hűvösebb, a Haszkovó és a Cholnoky lakótelepen. Ezen a 2 helyen mindig 2-3 fokkal hidegebb van, mint a belvárosban. Miért van ez így?
A városi hősziget hatása csak a házak közvetlen közelében érvényesül (nyári estéken is, amikor a házak kisugározzák a nappal felvett hőt az utcára, és télen, fűtési szezonban is, amikor a fűtött lakás hője kiszivárog a házból és melegíti a ház környezetét), csak kb. 5 méteren belül van érezhetően melegebb a ház közelében. De a lakótelepeken a házak között gyakran 5 méternél nagyobb távolságok vannak, ezért a házak közti üres részeken nem mindig érvényesül a fűtés hatása. (Nem is kell, hogy érvényesüljön, mert az már nagy energiapazarlás lenne!)
A nagy házaknak viszont van még 2 hatása. Egyrészt ha nem merőlegesek a szélirányra, akkor csak terelik a szelet, szélcsatornákba kényszerítik, és ezeken a szelesebb helyeken a hőérzetünk is kevesebb lesz, és a szél el is viheti a hőt a területről (ugyanúgy, mint ahogyan a szennyezéseket). Másrészt a nagyobb házaknak az árnyéka is nagyobb, így kevésbé napos a terület, kevésbé tud felmelegedni. Ezért hideg a Haszkovó és a Cholnoky lakótelep, és ezért melegebb a családi házas Bakonyalja és a belváros. A szél és az árnyék miatt. A szél és az árnyék nyáron, fűtési szezonon kívül is érvényesül, ezért pl. a Haszkovó lakótelep télen-nyáron hűvösebb (és a szélcsatornaként viselkedő utcák miatt szelesebb is), mint a belváros és a családi házas övezetek.
A kertvárosi részekben, családi házas övezetekben nem viselkednek szélcsatornaként a házak, így nem erősítik fel a szelet, kisebb az árnyékuk, ezért naposabbak, és a hősziget hatása is egyenletesebben érvényesül, mert a kisebb ház ugyan kevesebb hőt bocsát ki, de kisebb helyek is vannak a házak között, nem hűl le annyira az üres részeken a levegő.
A növényzetnek is van kiegyenlítő hatása, minél több fa van egymás mellett, annál jobban mérséklődnek a hőingadozások. Pl. a Fenyves utcai parkerdő nyáron valamivel hűvösebb, mint a környéke (ha a Barátság parkból belépünk az erdőbe, már érezzük a különbséget, a természetes "légkondicionálást"), mert a fák árnyékot tartanak fölénk. Megtartják a nedvességet is, a hőt is, de kevesebb napfényt engednek át, ezért nyáron lassabban melegszik, télen lassabban hűl az erdő (vagy akár az Erzsébet-liget a belváros közelében), mint a beépített részek.
És van még egy hatás: a hegyekben mindig hűvösebb van, ezért a Bakonytól a Balaton felé nő a hőmérséklet. Pl. nálunk, a Haszkovó utcában 2-3 fokkal melegebb van mindig, mint a Bakonyban; kb. ugyanennyivel melegebb a belváros, mint a Haszkovó; és ugyancsak 2-3 fokkal melegebb van a Balaton mellett, mint a bakonyi erdőkben.
A csapadék mennyisége viszont Veszprémben éri el a minimumot. A Balatonnál, ahol párolog, mindig több eső esik, mint Veszprémben (főleg a nyári záporok, zivatarok idején, bár a napsütés is több ott, mint a városban), és a Bakony lábainál is mindig több csapadék hullik, mert a Balatonból feláramló levegő a Bakonynak ütközve lefelé áramlik, és kiadja magából a vizet, legtöbbször eső vagy hó formájában. A balatoni viharok nem érik el Veszprémet, és a Bakonyból is csak a szél érkezik ide, az eső már alig, ezért szárazabb ez a város, mint a környező területek. Ezért van mindig nagyobb hó télen a Bakonyban, mint Veszprémben, és ezért zöldell ott az erdő nyáron, amikor a városban kiég a fű.
Veszprém tehát a városi hősziget miatt melegebb, a veszprémi szél természete miatt pedig szelesebb és szárazabb, mint a környéke (a Bakony és a Balaton-part). A hősziget ugyan érezhető a házaktól 5 méteren belül, de a szél és a nagy házak árnyéka miatt a nagy lakótelepeken, ahol sok tízemeletes panelház van, mégis hűvösebb a levegő, mint a belvárosban vagy a családi házas részeken. A nagyobb házak között gyakran szélcsatornák alakulnak ki, ezért szelesebbek a lakótelepek, mint a kisebb házakból álló utcák. A parkok, erdősávok is módosítják az éghajlatot: a fák árnyékában egyenletesebb a hőmérséklet, nyáron nem olyan meleg, télen nem olyan hideg, kevésbé szeles, de árnyékosabb, mint a város beépített részein. Ezek a hatások, és az északról délre, a Bakonytól a Balaton felé melegedő hőmérséklet hatása is jól érezhető Veszprém éghajlatában. A leghidegebb és legszelesebb rész a 2 legnagyobb lakótelep, a Haszkovó és a Cholnoky. Érdemes tehát családi házba költözni!
A sorozat előző része: