A felszín közelében, ahol a kipufogógázokból és a fénymásolókból keletkezik, kifejezetten káros, mert erős oxidáló hatása miatt tönkreteheti az embere és állatok tüdejét, a növényeknek sem tesz jót és még a fém tárgyak korrózióját (rozsdásodását) is gyorsítja. Fontos összetevője a nyáron, napsugárzás hatására kialakuló Los Angeles típusú (tudományos nevén fotokémiai) szmognak is. A talaj közelében tehát az ózon nem sok jót jelent.
De 20-30 m magasan egészen más a helyzet, ott már nélkülözhetetlen az ózon. A magaslégköri ózonréteg szűri a Nap ultraibolya sugárzását. Az ultraibolya sugárzás legkárosabb összetevőjét, az UV-C sugárzást teljesen elnyeli az ózon, a második legkárosabbat az UV-B sugárzást viszont csak egy hibátlan, sértetlen ózonréteg tudná teljesen elnyelni. Minél kevesebb ózon van a magaslégkörben, annál több jut a Föld felszínére ebből a veszélyes, is mennyiségben leégést okozó, nagyobb mennyiségben rákkeltő (bőrre és szemre is káros) sugárzásból. A harmadik összetevőnek, az UV-A sugárzásnak szintén elnyeli egy részét az ózonréteg, de ez a sugárzásfajta sokkal kevésbé veszélyes, mint a másik kettő. Nem rákkeltő, csak lebarnulunk tőle nyáron. A magaslégköri ózon tehát megvédi a bőrünket és a szemünket a káros UV-sugárzástól. De nem csak minket, embereket, hanem az állatokat, növényeket is.
Ezért fontos, hogy ne használjunk ózonkárosító anyagokat, pl. halogénezett szénhidrogéneket (pl. hűtőszekrényben, hajtógázas spray-ben), hogy ne nőjön tovább az ózonlyuk. (Az "ózonlyuk" egyébként megtévesztő név, mert azt a képzetet kelti, hogy egy szilárd "ózonpajzs" vagy "ózonernyő" kilyukadt. Pedig nem erről van szó, Az ózonréteg nem szilárd, hanem egy gázréteg. Az ózon egy gáz, három oxigénatomból álló molekulák alkotják. És mivel az ózonréteg nem szilárd réteg, így valódi lyuk sem képződhet rajta. Amit ózonlyuknak nevezünk, az valójában a gázréteg megritkulása, főleg a sarkok felett. És ha ritkább a gázréteg, akkor kevésbé véd a káros sugárzástól. Ezért kellene megőrizni az ózonréteg épségét.)
Szeptember 18. Takarítási világnap. Jelszava: Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon! A takarítási világnap természetesen nem azt jelenti, hogy csak aznap kell kitakarítani a lakást. Inkább arról van szó, hogy ez a nap felhívja a figyelmet a tiszta környezet fontosságára. Ilyenkor érdemes takarítani, megszabadulni a feleslegessé vált lomoktól (amit lehet, azt újrahasznosítani, a többit pedig a megfelelő hulladékgyűjtőben elhelyezni), és akár a környékünkön az utcára dobált lomokat, hulladékokat is érdemes felszedni. A nejlonzacskónak, sörös doboznak nem a fűben van a helye, hanem a hulladékgyűjtő konténerben! Erről szól minden évben a takarítási világnap.
Szeptember 22. Európai Autómentes Nap. Ennek a napnak a neve magáért beszél. Egyszerűen arról van szó, hogy legalább ezen az 1 napon ne szennyezzük kipufogógázokkal a légkört! Hagyjuk otthon az autót, gyalogoljunk, kerékpározzunk, végszükség esetén nagyobb távolságokra pedig inkább a közösségi közlekedést válasszuk!
Szeptember 23. Nemzetközi hulladékgyűjtő nap. Ez is hasonló tisztaság-nap, mint a takarítási világnap, ez is arról szól, hogy gyűjtsük össze a környezetünkben a hulladékot, és szállítsuk el a bokor aljáról a hulladékgyűjtő edényekig. Nem véletlenül van ennyi hulladékról szóló világnap, a hulladékok mennyisége és nem megfelelő elhelyezése az egyik legnagyobb probléma. Pedig már az óvodások is tudják, hogy nem szemetelünk az utcán, csak a felnőttek szegik meg folyton ezt a szabályt... Ezek a hulladékkal foglalkozó világnapok éppen a szabályszegők által okozott károk felszámolásáról, az út szélén, fűben, bokor alatt hagyott hulladékok összegyűjtéséről és a hulladékgyűjtő edényekbe helyezéséről szólnak. Ha év közben is mindenki figyelne erre, nem lenne szükség ennyi hulladékos világnapra.
Szeptember 26. A tiszta hegyek napja. Ez egy kevésbé ismert környezetvédelmi nap. A világon 2003-tól, Magyarországon 2008-tól ünneplik. A történet szerint egy dél-koreai hegymászó határozta el először, hogy megtisztítja a hegyeket. Minden 8 ezer méternél magasabb csúcson járt már, de addig nem tekinti befejezettnek a mászást, amíg le nem hordja a hegyről a mások által otthagyott hulladékokat. Nálunk, Magyarországon ugyan kisebbek a hegyek, de hulladék itt is van. Érdemes lenne nálunk is megtisztítani a hegyeket, de még jobb lenne utána nem beszennyezni, folyamatosan tisztán tartani.
Októberben is van néhány környezetvédelmi világnap.
Október 4. Az állatok világnapja. A természet fontos részei az állatok. Mi, emberek együtt élünk velük (sőt, biológiai értelemben közéjük tartozunk!), mégis sokat ártunk nekik. Vadásszuk őket, kísérletezünk rajtuk, különféle vegyszerekkel mérgezzük őket (pl. a rovar- és rágcsálóirtás során használt vegyszerek más fajokat is megmérgezhetnek), pusztítjuk az élőhelyüket, stb. Ezért sok faj kihalt, mások a kihalás szélére kerültek, megritkultak. Erre a káros folyamatra hívja fel a figyelmet az állatok világnapja. Ez a világnap jelzi nekünk, hogy akár háziállatként az otthonunkban, akár a természetben, sok állat él körülöttünk, akiknek gondoskodásra, odafigyelésre van szükségük (akár olyan egyszerű formában is, mint pl. a téli madáretetés), vagy akár csak arra, hogy békén hagyjuk, ne irtsuk sem őket, sem a táplálékfajaikat, sem az élőhelyüket. Ha vigyázunk rájuk, meghálálják!
Október első hétvégéje (idén október 4-5.). A gyaloglók világnapja. Ez hasonló célokat szolgál, mint az autómentes nap. Felhívja a figyelmet a gyaloglásra, mint olyan elhanyagolt ősi tevékenységre, ami a modern életünkben is hasznos lehet. Egyrészt a gyaloglás nagyon egészséges, megmozgatja az izmokat, és a szabadban, gyaloglás közben friss levegőhöz juthatunk. Másrészt a gyaloglással mellőzhetjük az autót, így nem juttatunk kipufogógázt a légkörbe. Gyalog sok olyan helyre is eljuthatunk, ahová nem vezet autóút, és jót kirándulhatunk gyalogosan. Akkor állunk meg, amikor akarunk, nézhetjük a tájat, észrevehetjük a környék szépségeit, ezért a gyaloglás még a lelki egészségünknek is jót tesz. Tehát környezetbarát is, mert nem szennyezzük kipufogógázzal a légkört, testileg is egészséges, mert megmozgatja az izmokat, és még a lelkünknek is jót tesz! Mi kell még, hogy legalább ezen az egy napon gyalogoljunk?
Október első hétvégéje (idén október 4-5.), más források szerint október 8. Madármegfigyelési világnap. Miért október? Mert ekkor gyülekeznek, vonulnak a vándormadarak. A madarak és fák napja (ami köztudottan magyar eredetű világnap) az érkezésük táján, május 10-én van, a madármegfigyelési világnap pedig a távozásukkor, októberben van. (Persze vannak téli madárvendégeink is, akik ősszel érkeznek északról és tavasszal távoznak, de hazánkban a legtöbb költöző madár innen megy délre ősszel, és ide érkezik tavasszal. De az minden országban igaz, hogy tavasszal és ősszel látható a legtöbb vándormadár, ilyenkor költöznek, gyülekeznek, ilyenkor lehet leginkább megfigyelni őket.) És miért fontos megfigyelni a madarakat? Azért, mert ilyenkor sokat megtudhatunk róluk. Honnan jöttek? Merre mennek? Hol fészkelnek, hol költenek? Nőtt vagy csökkent az állomány? Vannak-e idei fiókák? Ezekből lehet megállapítani, hogy melyik madárfaj van veszélyben, melyiket kell védeni. Ezért fontos a természetvédelemben a madármegfigyelési világnap.
Október második szerdája (idén október 8.). A természeti katasztrófák csökkentésének világnapja. Ez egy fontos világnap. A természeti katasztrófák egy részét, pl. földrengést, vulkánkitörést, hegyomlást nem tudjuk befolyásolni, nem tudjuk megelőzni, de az anyagi és emberéletbeli károk megelőzhetők, ha nem építünk lakóházat, ipari üzemet vagy középületet sem törésvonalra, sem omlásveszélyes helyre, sem a vulkán oldalára vagy a hegy lábához, és nem végzünk ezeken a helyeken sem ipari, sem mezőgazdasági tevékenységet. Hasonlóan védekezhetünk az árvizek ellen is: gátat építünk, ártéri erdőt telepítünk és ártérre nem építkezünk.
Az időjárási eredetű katasztrófák, pl. jégeső, árvíz, hurrikán, tornádó, villámcsapás ellen még nehezebb védekezni, sokkal nehezebb megelőzni, de ezeknek egy részéről mi, emberek is tehetünk. A klímaváltozás nagy részét ugyanis mi, emberek okoztuk, és éppen a klímaváltozás hatására lesz egyre szélsőségesebb az időjárás, ezért lesz egyre több szélvihar, villámlás, jégeső, zivatar, stb. Eső ellen ugyan lehet valamennyire védekezni (az embert védi az esernyő vagy az esőkabát, a házat védi a tető, ha nem lyukas), sőt a villámcsapástól is véd a villámhárító, de a szél ellen nincs igazi védelem, ha elég nagy a szél, akkor viszi a háztetőt, legfeljebb csak helyreállíthatjuk a megrongált épületeket.
A nagy tüzeket is gyakran az időjárás okozza: vagy a szárazság, vagy egy villámcsapás. A szárazság is egyre gyakoribb lesz a klímaváltozás hatására, hasonlóan a villámcsapásokhoz. Tehát nagyrészt (ha nem is közvetlenül) ezt is mi, emberek okoztuk.
A természeti katasztrófák nagy részét nem befolyásolhatjuk, nem háríthatjuk el, legfeljebb előrejelezhetjük, de a károk megelőzése, a katasztrófák elleni védekezés és a károk helyreállítása már a mi felelősségünk. Gyakran olyan egyszerű megoldásokkal védekezhetünk, hogy pl. ártérre vagy vulkán oldalára nem építkezünk, földrengésveszélyes helyen nem építünk magas házakat, villámhárítót szerelünk a házra, stb. Mégsem figyelünk eléggé ezekre az apróságokra, amelyekkel a károk nagy része megelőzhető lenne. És éppen erre hívja fel a figyelmet ez a világnap.
Október 21. Földünkért világnap. Ez a nap a tavaszi Föld napjához (április 22.) hasonlít. Arra hívja fel a figyelmet, hogy csak egy Földünk van, ez az otthonunk, és mi, emberek folyamatosan pusztítjuk, fogyasztjuk a javait, csökkentjük a megújulóképességét, mert mindenből többet használunk, mint amennyit lehetne. Folyamatosan szennyezzük a Földet, hulladékot termelünk, észre sem vesszük, hogy pusztulnak körülöttünk az állatok és a növények, mindennap egész fajok halnak ki, és mi csak fogyasztjuk a nyersanyagot, energiát, hogy az egyre növekvő igényeinket kielégíthessük. De egy véges Földön végtelen növekedés és végtelen mennyiségű szennyezés nem lehetséges. Ezért fontos legalább évente egy nap gondolni a Földre (de még jobb lenne mind a 365 napon gondolni rá), hogy még sokáig élhessünk itt, ezen a bolygón, békében a természettel, és emberhez méltó, tiszta környezetben.
Október utolsó munkanapja (idén október 31.) Takarékossági világnap. Ez a nap eredetileg a pénzzel való takarékoskodásról szól, de mi, környezetvédők tudjuk, hogy takarékoskodni nem csak a pénzzel lehet, hanem pl. a nyersanyagokkal, energiával, vízzel is. Az energia nagy részét ma még valaminek az égetésével állítják elő (így kapjuk a hőenergiát, és így termelik meg az elektromosság egy részét is a hőerőművekben), a maradékot pedig (az elektromosságnak azt a részét, amit nem hőerőműből kapunk) nagyrészt atomerőművek termelik meg, ezért az energiatakarékossággal kevesebb fosszilis tüzelőanyagot vagy sugárzó anyagot használunk, így a nyersanyag is megmarad, és kevesebb égéstermék és radioaktív hulladék kerül a környezetbe. A nyersanyagokkal való takarékoskodás is hasznos: egyrészt nem pusztítjuk fogyasztással, nyersanyag-kitermeléssel a környezetet, másrészt nem kerül annyi hulladék a környezetbe. De a vízzel is érdemes takarékosodni, hogy mindenkinek jusson kellő mennyiségű és megfelelő tisztaságú víz. És ha takarékoskodunk a nyersanyaggal, energiával, vízzel, akkor nem csak a környezetet védjük, hanem még pénzt is megtakaríthatunk.
A végére már csak a novemberi világnapok maradtak.
November 6. Nemzetközi nap a környezet háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért. Ez a nap arra hívja fel a figyelmet, ami felett hajlamosak vagyunk elsiklani. A legtöbb embernek a háborúról elsősorban az emberéletek kioltása, másodsorban a romba dőlt épületek látványa, az anyagi károk mértéke jut eszébe. De szinte senki nem gondol arra, hogy a háború a környezetre is káros. Pedig az. Gondoljunk bele! A fegyverek hangja - zajártalom. A keletkezett törmelék - hulladék. A harci gázok - levegőszennyezés. A harci járművek által elégetett üzemanyag szintén. Főleg a harci repülőgépekből származó kerozin. A belőlük esetleg szivárgó olaj - talaj- és vízszennyezés. A felgyújtott épületek füstje, lángja - levegőszennyezés. Az ott maradt hamu - hulladék. A felégetett vagy gázzal elárasztott helyeken az állatok is elpusztulnak, vagy elmenekülnek - ez természetkárosítás. De a hadiipar is sok nyersanyagot, energiát használ, hulladékot termel. Ez mind környezetkárosítás. És bele sem merek gondolni, hogy mi lenne, ha valaki ledobna egy atombombát... A környéken az összes állat és növény kipusztulna, minden elégne, és a robbantás helye (sőt, bizonyos mértékig az egész Föld légköre) sugárzással szennyeződne. Ezért káros a környezetre is a háború, és az emberi szempontokon túl ezért lenne fontos környezetvédelmi szempontból is a konfliktusok békés, tárgyalásos rendezése. Erről szól minden évben ez a kevésbé ismert világnap.
November harmadik szerdája (idén november 19.). Térinformatikai világnap. A térinformatika arra jó, hogy térképen ábrázolhassunk akár bizonyos célra alkalmas vagy alkalmatlan területeket, akár időben változó kiterjedésű jelenségeket, vagy akár bizonyos környezetben mérhető értékeket (pl. szennyező anyagok mennyiségét). Tehát nem közvetlen környezetvédelmi tevékenység, de fontos része a környezetvédelmi tevékenységek előkészítésének, szükség van rá a beruházások várható környezeti hatásainak becsléséhez, és használják környezetvédelmi előrejelzésekhez is, pl. szennyezések terjedésének, lebomlásának modellezéséhez, ezért nagyban segíti a környezetvédelemhez értők munkáját. Ez a világnap a térinformatikusokra, ezekre a környezetvédelmi "háttéremberekre" hívja fel a figyelmet. Rávilágít arra, hogy nem csak a látható környezetvédelmi tevékenység, hanem az előkészítő munka, többek között a térinformatika is fontos, anélkül nem lehetne hatékonyan védeni a környezetet. Ezért került ez a nap a környezetvédelmi világnapok közé.
November harmadik csütörtökje (idén november 20.). Dohányzásmentes nap. (Más források szerint november 17. Füstmentes nap.) Ez inkább egészségügyi világnap, mint környezetvédelmi, de van környezeti vonatkozása is. A dohánytermékek elégetéséből sok szennyező anyag származik, nem csak szén-dioxid és szén-monoxid, hanem kátrány, hamu, kén-dioxid, aromás szénhidrogének, amelyek rákkeltő hatásúak, és részt vesznek a szmog és a savas esők kialakulásában. De a dohánytermesztésnek is vannak káros hatásai, pl. területet vesz el a természettől. Ezért van környezetvédelmi vonatkozása is ennek az elsősorban egészségügyi és részben a nemdohányzók emberi jogait védő világnapnak, amely a dohányzás káros hatásaira hívja fel a figyelmet.
November negyedik péntekje. "Ne vásárolj semmit!" nap. Ez a nap a fogyasztásra hívja fel a figyelmet. Ha vásárolunk, fogyasztunk, akkor feléljük a Föld javait, a nyersanyagokat és a természeti erőforrásokat, miközben hulladék keletkezik, ami szennyezi a környezetet. És még a pénzünk is fogy. És mivel az emberiség létszáma is, és egy főre eső fogyasztása is folyamatosan nő, szükség van évente legalább egy napra, ami nem a fogyasztásról szól. Ezen a napon gondolkodjunk el! Vajon mindent meg kell-e vennünk, amit csak szeretnénk, vagy tudunk-e élni mérsékeltebb fogyasztás mellett is? Biztos, hogy csak az anyagi javak tehetnek minket boldoggá, vagy észrevesszük az élet apró örömeit is? Ha komolyan vesszük ezt a napot (és főleg ha az év többi napján is igyekszünk mérsékelni a fogyasztásunkat), akkor nem csak a környezetnek tehetünk jót, hanem a pénztárcánkban is több marad és még a lelki egészségünk is helyreáll.