• In English
    • Contents
    • Weather and climate
  • Tartalom
    • Általános környezetvédelem >
      • Életmód, zöld napok, tanácsadás
      • Környezet és Társadalom
      • Épített környezet
      • Környezetvédelmi technológiák
      • Kutatás-fejlesztés
    • Éghajlat, megújuló energia, fenntarthatóság
    • Környezetpolitika, Környezetjog és Menedzsment
    • Természet- és tájvédelem
    • MAGYARORSZÁG >
      • A magyar környezetvédelem
      • Interjúk tudósokkal
      • Mennyire zöld város Veszprém? (cikksorozat)
    • VILÁG >
      • Zöld Hét//Green Week
      • Német környezetvédelem (cikksorozat)
      • Talaj Világhét // Global Soil Week
  • Szakmai Blogok
    • Friss Cikkek
    • Adam
    • Adrienn
    • Andras
    • Attila [(An)Dante]
    • Banga Szilvi
    • Gyula
    • Ildi
    • Kata Hahn
    • Saso Hétköznapjai
    • Szilvi
    • Zoli
    • Archiv
  • Jó képet vágunk
    • Természetfotóink
    • Védett növény- és állatfajok
    • Pillanatképek a budafoki Barlanglakások kármentesítéséről
    • Évszakok / Ősz_2013
    • Évszakok / Tél_2013_2014
    • Évszakok / Tavasz_2014
    • Berkenye tanösvény >
      • December végi virágzás
      • Berkenye 2017.05.16.
    • Városliget
    • Hegyestű
    • Gulya-domb >
      • Gulya-dombi kilátó
    • Belváros-felújítás, Veszprém
    • December?
    • Tihanytól Örvényesig
  • Fórum
  • Hírlevél
  • Álláshirdetések
  • Csatlakozz hozzánk
  • Kapcsolat
  • Impresszum
    • Szerzők
    • Interjúk
    • Jogi nyilatkozat
  • Szabályzat
  • Természet- és tájvédelem
  • Szerzők
  Környezet Blogok:Szakmai blogok környezetvédelmi szakemberektől

Mennyire zöld város Veszprém? - 1. rész: a veszprémi szél

27/10/2013

1 Comment

 
Picture
Egy cikksorozatot indítok arról, mennyire zöld város Veszprém. Talán zöldebb, mint más magyar megyeszékhelyek, de itt is van mit javítani. Kezdjük a bemutatással! Miről híres Veszprém?

  • Arról, hogy az egyik legszebb magyar megyeszékhely.
  • Arról, hogy a Bakony és a Balaton között fekszik.
  • "A királynék városa" jelzőről és az ehhez kapcsolódó történelmi nevezetességeiről, történelmi múltjáról, épületeiről.
  • Arról, hogy minden évben ellátogat hozzánk Joulopukki, a lappföldi Mikulás (aki egy kis faluban lakik Veszprém finn testvérvárosa, Rovaniemi mellett, és a testvérvárosi kapcsolatok keretében jön hozzánk).
  • A városi rendezvényekről (pl. Gizella napok, VeszprémFest, Utcazene Fesztivál, stb.).
  • És végül, de nem utolsósorban arról, hogy itt mindig fúj a szél! Ez tartja tisztán a város levegőjét. Ezért tisztább itt a légszennyezettség, mint más magyar megyeszékhelyeken.
Miért fúj mindig a szél Veszprémben? Azért, mert a Bakony és a Balaton között fekszik a város. Ahogy a (saját készítésű) vezérképen is látható, ez egy 4 lépéses folyamat:

  1. A Balaton vize párolog, a pára természetesen felszáll.
  2. A légkörben a pára szétterül oldalirányban.
  3. A szétterülő pára nekiütközik a Bakonynak, nem tud továbbmenni, ezért leszáll.
  4. A Bakony lábánál az áramló levegő visszaindul a Balaton felé, Veszprémen keresztül.
Ezért fúj Veszprémben mindig a szél. És mivel a Bakony északra van tőlünk, a szél is legtöbbször északi vagy északnyugati. A csapadék a Bakony közelében szokott lehullani (ott ütközik akadályba, ezért ott csapódik ki a víz a levegőből), ott tavasztól őszig több eső esik, télen pedig vastagabb a hótakaró, mint a fennsíkon. A veszprémi szél télen is fúj, mert a Balaton ritkán fagy be teljesen, de még ha teljesen befagy, akkor is vannak rajta lékek, repedések, ahonnan párologhat a víz, a tó alatti meleg források is olvasztják a jeget, így ott is párologhat (hideg és meleg források is erednek a Balaton alatt), sőt kis mértékben a jég is párolog.

Milyen környezetvédelmi vonatkozása van a veszprémi szélnek?

  • Egyrészt tisztítja a város levegőjét, amire nagy szükség van néha, egyes forgalmas utak mentén,
  • másrészt hasznosítani lehetne az energiáját, így termelhetne zöld energiát a város.
A város levegőjének állapota megyeszékhelyhez képest mindenképpen jó. Annak idején volt néhány év, amikor benne voltak a levegőtisztasági adatok a városi hetilapban, és akkor soha nem láttam benne határérték-túllépést. (Persze azóta a helyzet sokat javulhatott vagy romolhatott, de az utcán sétálva kb. ugyanolyan frissnek érzem a levegőt, mint akkor. Ennél pontosabb adatok nem állnak rendelkezésemre.)

Mi szennyezi a levegőt Veszprémben?

  • Az ipar más városoknál kisebb mértékben szennyez, mert főleg összeszereléssel foglalkozó cégek települtek a városba a Házgyári út környékére és a várostól délre eső Déli Intézményközpont nevű területre az Almádi út és a Füredi út közé.
  • A fűtés ugyan egy szennyező forrás, főleg a lakótelepi hőközpont a Haszkovó utca 11. szám alatt, de a panelházakat igyekeznek fejújítani, korszerűsíteni (szigetelés, nyílászáró-csere), így kevesebb energia kell a fűtésükhöz, tehát kevesebb szennyezés kerül a levegőbe. A korszerűsítés kb. 10 éve kezdődött a Haszkovó lakótelepen, de azóta itt lelassult, megállt. Újabban (az utóbbi 2 évben) inkább a szomszédos Cholnoky lakótelepen korszerűsítették a házakat.Ők is a Haszkovó utcai hőközpontból kapják a meleget. (A Haszkovó lakótelep és az itt található Haszkovó utca Veszprém rendszerváltás előtti blogár testvérvárosáról, Haszkovóról kapta a nevét. A kapcsolat megszakadt, de az utcanév megmaradt. Hasonló elfelejtett testvérváros a németországi Halle is, amelynek a Halle utca őrzi a nevét a Haszkovó utca közelében. A Cholnoky lakótelepet Cholnoky Jenő földrajztudósról nevezték el. Ugyanebből a híres veszprémi családból származik Cholnoky Ferenc orvos, a vszprémi kórház alapítója és névadója is.)
  • A közlekedés a város nagyobb útjain jelentős, főleg ott, ahol a buszok is járnak. Nem véletlenül járnak arra a buszok, így próbálja a város autó helyett tömegközlekedésre szoktatni a lakosságot. Ezt a szándékot persze ellensúlyozza a buszjegyeknek a környékünkön átlagosnak tekinthető, de a lakosság pénztárcájához képest viszonylag magas ára: elővételben 250 Ft, autóbuszon 330 Ft, de ennek is van pozitív környezetvédelmi hatása: a gépjárművel nem rendelkezők busz helyett inkább gyalogolnak, nem szennyezik a levegőt. Gyakran megfigyelhető, hogy ha 1-2 mm eső vagy fél cm hó leesik, akkor már bedugulnak a belváros (egyébként viszonylag jól járható, nem túl zsúfolt) útjai: a buszpályaudvarnál lévő lámpa megfogja a Jutasi út forgalmát, és sor vége kb. 400 méterre van a lámpától. Ott, ahol az út egyik oldalán a sportpálya, a másik oldalon a (IV. Béla király lányáról, Árpádházi Szent Margitról elnevezett) Margit-templom áll. Ilyen napokon a többi forgalmas út is lassabban, nehezebben járható: a Jutasi út (attól a bizonyos lámpától még tovább is, egészen a Budapest útig), a Budapest út (már a plázától kezdve is, főleg a Jutasi úti kereszteződéstől - ahol újabban körforgalom van - egészen a nagy kereszteződésig), és a nagy kereszteződésben belőle leágazó nagyobb utak is, pl. a meredek Brusznyai út (Brusznyai Árpádról, a veszprémi Lovassy László gimnázium egykori tanáráról elnevezve, aki 1956-ban a Veszprém megyei forradalmi bizottság elnöke volt), a kórház, a vörös templom és a temető mellett elhaladó Mártírok útja (és folytatása, a Füredi út), és a Bajcsy-Zsilinszky utca (és folytatása, az Almádi út). Kisebb mértékben megnő a forgalom a lakótelepek főútjain is, pl. a Haszkovó és a Cholnoky úton, és a Jutasi út teljes hosszában (a vasútállomástól a buszpályaudvaron át a Budapest úti körforgalomig), de forgalmi dugó csak 2 helyen szokott lenni: esős vagy havas időben annál a bizonyos lámpánál, a Cserhát lakótelep (és egyben a Belváros) kezdetén, a buszpályaudvarnál, illetve a munkaidő kezdetén és végén, vagy a vasárnapi "lengyel" piacok alkalmával a sok cégnek és ennek a piacnak is otthont adó Házgyári úton. (A piacon már nincsenek lengyelek, de kb. 20 éve, és még régebben, amikor még a Dózsavárosban volt a piac, még sokan voltak. Aztán a piac kiköltözött a Házgyári útra, és egyre kevesebb lengyel ment ki oda, néhány év alatt el is fogytak. Ma már magyarok árulnak, de a név megmaradt.) De ezeket a közlekedési dugókat sem lehet összehasonlítani a nagy, budapesti forgalmi dugókkal: Veszprémben soha nincsenek több órás sorok. A buszpályaudvar melletti lámpánál és munkanapokon a Házgyári úton kb. 10 perces, vasárnaponként a Házgyári úton változó hosszúságú, 5-30 perces sorokra lehet számítani. A közlekedésből eredő légszennyezést azzal is enyhíti a városvezetés, hogy egyre több kerékpárút épül a városban és a Veszprémből kivezető utakon.
Összefoglalva: a város ipari levegőszennyezése nem jelentős. A lakótelepek fűtése ugyan szennyezi a levegőt, de a házak lassan, de biztosan megindult szigetelésével csökkenthető a fogyasztás. A közlekedés csak a város néhány forgalmasabb útján okoz nagyobb szennyezést, de két gócpontot leszámítva sehol nem alakul ki zsúfoltság, forgalmi dugó az utakon, ezért a legveszélyesebb szennyező forrás, az álló helyzetben, üresjáratban elégetett üzemanyag mennyisége jóval kevesebb, mint más megyeszékhelyeken. Ez talán még szél nélkül sem haladná meg a határértéket, viszonylag tiszta a város levegője, persze mindig van mit javítani.

  • Pl. jobb buszmenetrenddel (ha a buszok az egyes megállókban nem egyszerre jönnének, 5 percen belül 2-3 busz, aztán 20-30 perc szünet, és hétvégén is legalább 15-20 percnént járna minden busz, nem félóránként, óránként) nyilván többen szoknának át autóról buszra.
  • Több kerékpárút kiépítésével a városon belül is (most még főleg a kivezető utak mentén vannak kerékpárutak, a városon belül még kevés) többen járnának 2 keréken, ezzel csökkenne a gépjárműforgalom.
  • És folytatni kellene a panelházak felújítását is, mert a jobban szigetelt panelház jobban tartja a hőt, kevesebb energiával fűthető fel a kívánt hőmérsékletre.
  • A hőközpontban használt földgáz ugyan a legtisztább megoldás a fosszilis energiahordozók közül, de hosszú távon érdemes lenne legalább részben átállni megújuló energiára, pl. a családi házas övezetekben már most el lehetne helyezni napkollektorokat a háztetőn, de a panelház lapos tetejét vagy oldalát is be lehetne fedni velük, vagy át lehetne állni a hőközpontban földgáz tüzelésről valami másra (nap, biomassza, stb.).
Ha ezeket a javaslatokat sikerülne megvalósítani, akkor nem kellene a szélre bízni a levegőnk tisztán tartását. A szél persze mindig fúj, és fújni is fog, míg ott lesz a várostól délre a Balaton és északra a Bakony, de az csak látszólag jó, ha a szél tisztítja a város levegőjét. A szennyezés így is, úgy is bekerül a levegőbe, a szél csak felhígítja és elszállítja, így máshol lesz szennyezettebb a levegő.

A szélnek lenne más dolga is a "takarításon" kívül: mivel mindig fúj, szélerőműveket is lehetne telepíteni a város közelébe. De vajon hova?

A vasútállomáson túli síkság, a Bakony lábáig majdnem teljes egészében katonai terület, a lőtér része, ahol még most is folynak néha hadgyakorlatok. Ez a legnagyobb nyílt terep Veszprém környékén, mégsem használható.

A Bakonyban és a Balaton északi partján sok természetvédelmi terület található (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hatósági felügyelete alatt, nagyrészt a Nemzeti Park vagy a környékbeli erdőgazdaságok [Verga, Bakonyerdő] kezelésében). Ezek a területek sem alkalmasak szélerőmű telepítésére. Tiltakoznának a természetvédők a tájkép megváltozása és a madárvilágra leselkedő veszélyek miatt. (Így kerül szembe egymással a természetvédelem és a megújuló energia...)

Lakott területen szintén nem érdemes szélkereket telepíteni (bár el tudnék képzelni egyet a 20 emeletes tetején, magasabban úgyis mindig nagyobb a szél), a lakosság biztonsága érdekében (ne csapjon le senkit a forgó szélkerék).

Tehát csak olyan terület jöhet számításba, ami nyílt terep, tehát nem lakott, nem magánterület (mert az ellen a tulajdonos tiltakozik), nem védett, és nem katonai terület. Ilyen terület kevés van Veszprém környékén, ezért mindig nehézségekbe ütközik egy-egy tervezett szélkerék megépítése. De remélem, hogy a közeljövőben egyre több szélerőmű épül a környéken, mert vétek lenne kihasználatlanul hagyni ezt a tiszta, zöld, természetes energiaforrást, a szelet, ami híressé tette Veszprémet.


1 Comment
Sashegyi József
10/11/2013 01:38:36

Az ország egyik legszennyezettebb levegőjű városa mellett élőként kissé irigykedve olvastam ezt a jó kis írásod, a városod levegőjéről és a szeleitekről. Sok minden miatt lehet jó és élhető hely Veszprém. Az "esőeffektust" én is megfigyeltem már régebben, ernyő és kapucnis esőkabát helyett autó! :( Ami a szélerőművet illeti, a katonai terület lenne a legalkalmasabb persze, de miért is vannak még mindig ott a legnagyobb gyakorlóterek? (ez lehet akár költői kérdésem is :( )

Reply



Leave a Reply.

    A szerzőről

    Környezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál.

    Picture

    Témák

    All
    Állatvédelem
    Általános Környezetvédelem
    Általános Környezetvédelem
    Bányászat és Rekultiváció
    Ember és Természet
    Energetika és Megújuló Energia
    Fenntartható Fejlődés
    Fenntartható Fejlődés
    Hulladékgazdálkodás
    Klímaváltozás
    Környezet és Társadalom
    Környezet és Társadalom
    Környezetpolitika és Menedzsment
    Kutatás Fejlesztés
    Kutatás-fejlesztés
    Légszennyezés és Levegőtisztítás
    Légszennyezés és Levegőtisztítás
    Pályázatok
    Szennyvíztisztítás és Vízgazdálkodás
    Szerzők
    Szerzők
    Táj és Természetvédelem
    Táj- és Természetvédelem
    Talajvédelem és Talajtisztítás
    Vörösiszap

    RSS Feed

    Archívum

    November 2016
    October 2016
    September 2016
    June 2016
    April 2016
    February 2016
    January 2016
    July 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    October 2013

Powered by
✕