Mennyire zöld város Veszprém? - 1. rész: a veszprémi szél

Egy cikksorozatot indítok arról, mennyire zöld város Veszprém. Talán zöldebb, mint más magyar megyeszékhelyek, de itt is van mit javítani. Kezdjük a bemutatással! Miről híres Veszprém?

• Arról, hogy az egyik legszebb magyar megyeszékhely.
• Arról, hogy a Bakony és a Balaton között fekszik.
• "A királynék városa" jelzőről és az ehhez kapcsolódó történelmi nevezetességeiről, történelmi múltjáról, épületeiről.
• Arról, hogy minden évben ellátogat hozzánk Joulopukki, a lappföldi Mikulás (aki egy kis faluban lakik Veszprém finn testvérvárosa, Rovaniemi mellett, és a testvérvárosi kapcsolatok keretében jön hozzánk).
• A városi rendezvényekről (pl. Gizella napok, VeszprémFest, Utcazene Fesztivál, stb.).
• És végül, de nem utolsósorban arról, hogy itt mindig fúj a szél! Ez tartja tisztán a város levegőjét. Ezért tisztább itt a légszennyezettség, mint más magyar megyeszékhelyeken.

Miért fúj mindig a szél Veszprémben? Azért, mert a Bakony és a Balaton között fekszik a város. Ahogy a (saját készítésű) vezérképen is látható, ez egy 4 lépéses folyamat:

1. A Balaton vize párolog, a pára természetesen felszáll.
2. A légkörben a pára szétterül oldalirányban.
3. A szétterülő pára nekiütközik a Bakonynak, nem tud továbbmenni, ezért leszáll.
4. A Bakony lábánál az áramló levegő visszaindul a Balaton felé, Veszprémen keresztül.

Ezért fúj Veszprémben mindig a szél. És mivel a Bakony északra van tőlünk, a szél is legtöbbször északi vagy északnyugati. A csapadék a Bakony közelében szokott lehullani (ott ütközik akadályba, ezért ott csapódik ki a víz a levegőből), ott tavasztól őszig több eső esik, télen pedig vastagabb a hótakaró, mint a fennsíkon. A veszprémi szél télen is fúj, mert a Balaton ritkán fagy be teljesen, de még ha teljesen befagy, akkor is vannak rajta lékek, repedések, ahonnan párologhat a víz, a tó alatti meleg források is olvasztják a jeget, így ott is párologhat (hideg és meleg források is erednek a Balaton alatt), sőt kis mértékben a jég is párolog.

Milyen környezetvédelmi vonatkozása van a veszprémi szélnek?

• Egyrészt tisztítja a város levegőjét, amire nagy szükség van néha, egyes forgalmas utak mentén,
• másrészt hasznosítani lehetne az energiáját, így termelhetne zöld energiát a város.

A város levegőjének állapota megyeszékhelyhez képest mindenképpen jó. Annak idején volt néhány év, amikor benne voltak a levegőtisztasági adatok a városi hetilapban, és akkor soha nem láttam benne határérték-túllépést. (Persze azóta a helyzet sokat javulhatott vagy romolhatott, de az utcán sétálva kb. ugyanolyan frissnek érzem a levegőt, mint akkor. Ennél pontosabb adatok nem állnak rendelkezésemre.)

Mi szennyezi a levegőt Veszprémben?

• Az ipar más városoknál kisebb mértékben szennyez, mert főleg összeszereléssel foglalkozó cégek települtek a városba a Házgyári út környékére és a várostól délre eső Déli Intézményközpont nevű területre az Almádi út és a Füredi út közé.
• A fűtés ugyan egy szennyező forrás, főleg a lakótelepi hőközpont a Haszkovó utca 11. szám alatt, de a panelházakat igyekeznek fejújítani, korszerűsíteni (szigetelés, nyílászáró-csere), így kevesebb energia kell a fűtésükhöz, tehát kevesebb szennyezés kerül a levegőbe. A korszerűsítés kb. 10 éve kezdődött a Haszkovó lakótelepen, de azóta itt lelassult, megállt. Újabban (az utóbbi 2 évben) inkább a szomszédos Cholnoky lakótelepen korszerűsítették a házakat.Ők is a Haszkovó utcai hőközpontból kapják a meleget. (A Haszkovó lakótelep és az itt található Haszkovó utca Veszprém rendszerváltás előtti blogár testvérvárosáról, Haszkovóról kapta a nevét. A kapcsolat megszakadt, de az utcanév megmaradt. Hasonló elfelejtett testvérváros a németországi Halle is, amelynek a Halle utca őrzi a nevét a Haszkovó utca közelében. A Cholnoky lakótelepet Cholnoky Jenő földrajztudósról nevezték el. Ugyanebből a híres veszprémi családból származik Cholnoky Ferenc orvos, a vszprémi kórház alapítója és névadója is.)
• A közlekedés a város nagyobb útjain jelentős, főleg ott, ahol a buszok is járnak. Nem véletlenül járnak arra a buszok, így próbálja a város autó helyett tömegközlekedésre szoktatni a lakosságot. Ezt a szándékot persze ellensúlyozza a buszjegyeknek a környékünkön átlagosnak tekinthető, de a lakosság pénztárcájához képest viszonylag magas ára: elővételben 250 Ft, autóbuszon 330 Ft, de ennek is van pozitív környezetvédelmi hatása: a gépjárművel nem rendelkezők busz helyett inkább gyalogolnak, nem szennyezik a levegőt. Gyakran megfigyelhető, hogy ha 1-2 mm eső vagy fél cm hó leesik, akkor már bedugulnak a belváros (egyébként viszonylag jól járható, nem túl zsúfolt) útjai: a buszpályaudvarnál lévő lámpa megfogja a Jutasi út forgalmát, és sor vége kb. 400 méterre van a lámpától. Ott, ahol az út egyik oldalán a sportpálya, a másik oldalon a (IV. Béla király lányáról, Árpádházi Szent Margitról elnevezett) Margit-templom áll. Ilyen napokon a többi forgalmas út is lassabban, nehezebben járható: a Jutasi út (attól a bizonyos lámpától még tovább is, egészen a Budapest útig), a Budapest út (már a plázától kezdve is, főleg a Jutasi úti kereszteződéstől - ahol újabban körforgalom van - egészen a nagy kereszteződésig), és a nagy kereszteződésben belőle leágazó nagyobb utak is, pl. a meredek Brusznyai út (Brusznyai Árpádról, a veszprémi Lovassy László gimnázium egykori tanáráról elnevezve, aki 1956-ban a Veszprém megyei forradalmi bizottság elnöke volt), a kórház, a vörös templom és a temető mellett elhaladó Mártírok útja (és folytatása, a Füredi út), és a Bajcsy-Zsilinszky utca (és folytatása, az Almádi út). Kisebb mértékben megnő a forgalom a lakótelepek főútjain is, pl. a Haszkovó és a Cholnoky úton, és a Jutasi út teljes hosszában (a vasútállomástól a buszpályaudvaron át a Budapest úti körforgalomig), de forgalmi dugó csak 2 helyen szokott lenni: esős vagy havas időben annál a bizonyos lámpánál, a Cserhát lakótelep (és egyben a Belváros) kezdetén, a buszpályaudvarnál, illetve a munkaidő kezdetén és végén, vagy a vasárnapi "lengyel" piacok alkalmával a sok cégnek és ennek a piacnak is otthont adó Házgyári úton. (A piacon már nincsenek lengyelek, de kb. 20 éve, és még régebben, amikor még a Dózsavárosban volt a piac, még sokan voltak. Aztán a piac kiköltözött a Házgyári útra, és egyre kevesebb lengyel ment ki oda, néhány év alatt el is fogytak. Ma már magyarok árulnak, de a név megmaradt.) De ezeket a közlekedési dugókat sem lehet összehasonlítani a nagy, budapesti forgalmi dugókkal: Veszprémben soha nincsenek több órás sorok. A buszpályaudvar melletti lámpánál és munkanapokon a Házgyári úton kb. 10 perces, vasárnaponként a Házgyári úton változó hosszúságú, 5-30 perces sorokra lehet számítani. A közlekedésből eredő légszennyezést azzal is enyhíti a városvezetés, hogy egyre több kerékpárút épül a városban és a Veszprémből kivezető utakon.

Összefoglalva: a város ipari levegőszennyezése nem jelentős. A lakótelepek fűtése ugyan szennyezi a levegőt, de a házak lassan, de biztosan megindult szigetelésével csökkenthető a fogyasztás. A közlekedés csak a város néhány forgalmasabb útján okoz nagyobb szennyezést, de két gócpontot leszámítva sehol nem alakul ki zsúfoltság, forgalmi dugó az utakon, ezért a legveszélyesebb szennyező forrás, az álló helyzetben, üresjáratban elégetett üzemanyag mennyisége jóval kevesebb, mint más megyeszékhelyeken. Ez talán még szél nélkül sem haladná meg a határértéket, viszonylag tiszta a város levegője, persze mindig van mit javítani.

• Pl. jobb buszmenetrenddel (ha a buszok az egyes megállókban nem egyszerre jönnének, 5 percen belül 2-3 busz, aztán 20-30 perc szünet, és hétvégén is legalább 15-20 percnént járna minden busz, nem félóránként, óránként) nyilván többen szoknának át autóról buszra.
• Több kerékpárút kiépítésével a városon belül is (most még főleg a kivezető utak mentén vannak kerékpárutak, a városon belül még kevés) többen járnának 2 keréken, ezzel csökkenne a gépjárműforgalom.
• És folytatni kellene a panelházak felújítását is, mert a jobban szigetelt panelház jobban tartja a hőt, kevesebb energiával fűthető fel a kívánt hőmérsékletre.
• A hőközpontban használt földgáz ugyan a legtisztább megoldás a fosszilis energiahordozók közül, de hosszú távon érdemes lenne legalább részben átállni megújuló energiára, pl. a családi házas övezetekben már most el lehetne helyezni napkollektorokat a háztetőn, de a panelház lapos tetejét vagy oldalát is be lehetne fedni velük, vagy át lehetne állni a hőközpontban földgáz tüzelésről valami másra (nap, biomassza, stb.).

Ha ezeket a javaslatokat sikerülne megvalósítani, akkor nem kellene a szélre bízni a levegőnk tisztán tartását. A szél persze mindig fúj, és fújni is fog, míg ott lesz a várostól délre a Balaton és északra a Bakony, de az csak látszólag jó, ha a szél tisztítja a város levegőjét. A szennyezés így is, úgy is bekerül a levegőbe, a szél csak felhígítja és elszállítja, így máshol lesz szennyezettebb a levegő.

A szélnek lenne más dolga is a "takarításon" kívül: mivel mindig fúj, szélerőműveket is lehetne telepíteni a város közelébe. De vajon hova?

A vasútállomáson túli síkság, a Bakony lábáig majdnem teljes egészében katonai terület, a lőtér része, ahol még most is folynak néha hadgyakorlatok. Ez a legnagyobb nyílt terep Veszprém környékén, mégsem használható.

A Bakonyban és a Balaton északi partján sok természetvédelmi terület található (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hatósági felügyelete alatt, nagyrészt a Nemzeti Park vagy a környékbeli erdőgazdaságok [Verga, Bakonyerdő] kezelésében). Ezek a területek sem alkalmasak szélerőmű telepítésére. Tiltakoznának a természetvédők a tájkép megváltozása és a madárvilágra leselkedő veszélyek miatt. (Így kerül szembe egymással a természetvédelem és a megújuló energia...)

Lakott területen szintén nem érdemes szélkereket telepíteni (bár el tudnék képzelni egyet a 20 emeletes tetején, magasabban úgyis mindig nagyobb a szél), a lakosság biztonsága érdekében (ne csapjon le senkit a forgó szélkerék).

Tehát csak olyan terület jöhet számításba, ami nyílt terep, tehát nem lakott, nem magánterület (mert az ellen a tulajdonos tiltakozik), nem védett, és nem katonai terület. Ilyen terület kevés van Veszprém környékén, ezért mindig nehézségekbe ütközik egy-egy tervezett szélkerék megépítése. De remélem, hogy a közeljövőben egyre több szélerőmű épül a környéken, mert vétek lenne kihasználatlanul hagyni ezt a tiszta, zöld, természetes energiaforrást, a szelet, ami híressé tette Veszprémet.

---