Hamarosan búcsúzik a nyár. Hogyan őrizhetjük meg legalább az ízeit télre? És hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a saját kertünkből származó (vagy ha nincs, akkor lehetőleg helyi) alapanyagokból egész évben egészséges táplálékhoz juthatunk? Csak a tartósítószer és a bolti készétel a megoldás? Vagy van valamilyen hagyományos módszer, amivel elkerülhetjük a környezetünket és egészségünket is károsító vegyszereket? A megoldás: B, mint befőzés! Ez csak természetes. |
A Csalán Egyesület 2013-ban felújított B, mint befőzés című kiadványa ingyen elvihető az egyesület irodájából (új cím: Veszprém, Kossuth utca 1. - a kiadványban még a régi cím szerepel), vagy letölthető az alábbi linken: http://www.csalan.hu/kiadvanyaink/b-mint-befozes-atdolgozott-kiadas-2013
0 Comments
A környezet és társadalom békés egymás mellett élése fontos téma, de hogy állunk ezzel Magyarországon? Hogyan viszonyul a magyar társadalom a környezethez? Mit teszünk és mit nem teszünk a környezetért? Csak szavakban fontos, vagy tettekben is? Másoktól várjuk a cselekvést, vagy teszünk is valamit? Betartjuk-e a környezetvédelmi illemszabályokat, amit másoktól is elvárunk? Erről szól ez a cikk.
Környezet és társadalom... Ez nem egyszerű téma! Miért is? Mert a környezet és társadalom kapcsolata elég sokrétű. Ide tartozik az, hogy mit gondolnak az emberek a környezetről, foglalkoznak-e vele egyáltalán, vannak-e társadalmi elvárások a környezettel kapcsolatban, és betartják-e ezeket az emberek, szavakban fontos a környezet vagy tettekben is, csak másoktól várnak valamit az emberek, vagy saját maguk is tesznek-e valamit, stb. És az is ide tartozik, hogy a környezet állapota hogyan hat a társadalomra. Ezekről fogok írni most annak fényében, hogy mit tehet egy hétköznapi ember a környezet és társadalom békés egymás mellett éléséért, a környezet és a társadalom megmaradásáért.
Bár az időjárás még nem túl nyárias, vasárnap beköszöntött végre az első nyári hónap, a június. Ilyenkor mindenki a nyári szabadságát tervezgeti, senkinek sem jut eszébe a környezetvédelem. Pedig a természet nyáron is zöld, a gondolkodásunk is lehetne az... Persze a legjobb a strandon, a vízben. Csak lebegünk a vízben, vagy fekszünk a parton, aktívabbak akár úszhatnak, vízibiciklizhetnek, vitorlázhatnak is, a bátrabbak kipróbálhatják a vízicsúszdát, a többieknek meg marad a napfény, a víz, a lángos és a fagylalt. Hogy is gondolhatnánk ilyenkor a környezetvédelmi világnapokra? Kép: http://3.bp.blogspot.com/_GNg3kIpX-HY/S_t9mmB7PcI/AAAAAAAAAGE/3Xmo6C6onMo/s1600/P1030420.JPG
Aki mégsem vágyna a strandra, annak főleg a szabadtéri rendezvényeket (pl. a minden júliusban megrendezett Veszprémi Utcazene Fesztivált, vagy még mindig a megyében maradva a július végén - augusztus elején szokásos Művészetek Völgyét) és a kirándulásokat ajánlom. És természetesen a környezetvédelmi világnapokat! (A világnapok listája az előzőhöz hasonlóan most is főleg a Wikipédiából van, de az egyes napokról szóló leírás teljes mértékben saját gondolat.) Volt már ezen a honlapon egy kiváló cikksorozat a német környezetvédelemről, de akárhol is élünk, mégis magyarok vagyunk, ezért felmerül a kérdés: Mi a helyzet Magyarországon? Erre már született egy részleges válasz, egy magyar városra, Veszprémre leszűkítve, cikksorozat formájában, de nem született még cikk az egész országról. Egy interjú hatására vettem a nyakamba ezt a feladatot, remélem sikerül megbirkóznom vele. Mit tehetünk a környezetért? Többet, mint gondolnánk. Erről írok most egy cikksorozatot. Korábban, egy másik blogmagazinban már egy egész blogot teleírtam ezzel a témával, most az ott adott tanácsokat szeretném egy kicsit másképp rendszerezni, az új blogmagazinunk témái szerint, és olyan értékek mentén haladva, mint pl. odafigyelés, hozzáállás, lelkiismeret, stb. Hiszek benne, hogy a környezetvédelem kb. 10% ismeretek, 90%-ban hozzáállás kérdése, és sokszor csak egy kis odafigyelés is elég ahhoz, hogy zöldebbek legyünk. Néha az a fontos, hogy mit teszünk (pl. gyűjtük-e szelektíven a hulladékot, ami egyébént 2015-től kötelező lesz Magyarországon), máskor az a fontos, hogy mit nem teszünk (pl. nem tépjük le a védett növényeket), de mindig fontos, hogy ne ártsunk a környezetnek. A mi kultúránkban a legfontosabb erkölcsi alapelv: "Ne ártsunk se magunknak, se másoknak". Miért ne terjeszthetnénki ki ezt a környezetre is? Ne ártsunk a környezetnek se, mert azzal magunknak ártunk! A szennyezett levegőt mi szívjuk be, a szennyezett vizet mi isszuk meg, az eldobált hulladékokat körülöttünk viszi a szél, a tarvágott erdők csonkjai a mi ablakunk előtt meredeznek, stb. A másik fontos elv: sok kicsi sokra megy! Ne gondoljuk azt, hogy keveset tehetünk! Ha sokan tesszük ugyanazt, az igenis számít! Csak valakinek el kell kezdeni. Ha pl. mindenki csak napi 1 liter vizet takarítana meg egy 10 milliós országban, az már évente 3,65 milliárd liter, 3,65 millió köbméter. Ez már elég egy közepes város vízellátásához. Ez a 2 mondat a zöld gondolkodás alapja. Elég, ha ezt megjegyezzük, már sokat tettünk a környezetért. De ha valakinek gondot okozna az elveket a gyakorlatba átültetni, annak ajánlom ezt a cikksorozatot, mert pontosan erről fogok írni. Mit tehetünk, hogyan védhetjük meg a környezetet, mit kell tennünk, hogy ne ártsunk neki? Erről szól a sorozat. Kép: http://www.nautilusklaszter.hu/sites/default/files/nautilus_kepek/mindmap2010_m.jpg Kapcsolódó cikk:
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés |
A szerzőrőlKörnyezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál. Témák
All
Archívum
November 2016
|