- Azt is jelenti, hogy a szükségleteink kielégítéséről nem kell lemondanunk. Ami igazán szükséges, azt mindig megkaphatjuk. Ha nem kapnánk meg, amire szükségünk van, nem tudnánk kielégíteni pl. biológiai szükségleteinket, az nem lenne fenntartható, az az emberi faj kihalásához vezetne.
- Azt is jelenti, hogy a szükségleteket, és nem az igényeket kell kielégíteni. Pl. nem feltétlenül szükséges cukros üdítőitalokat gyártani, amikor élettanilag a legjobb folyadékpótlás a víz.
- Azt is jelenti még, hogy gondolnunk kell a jövőre is, nem szabad felélnünk a tartalékainkat, jusson a következő nemzedékeknek is! (Tehát a szükségleteinkkel a Föld eltartóképessége alá kell mennünk.)
- De azt is jelenti a fenntarthatóság, hogy a "fejlődés" szó inkább csak változást jelent, mint növekedést. Növekedést (főleg korlátlan és folyamatos növekedést) semmiképpen nem jelenthet, mert a Föld véges mérete miatt a növekedés nem lehet korlátlan.
- A gazdaságilag "fejlettebb" országokban (már ha a gazdasági növekedést nevezzük fejlődésnek...) a túlnépesedés legtöbbször nem okoz gondot, az igényeket és a fogyasztást kellene csökkenteni.
- A szegényebb országok lakói egyénileg csak keveset fogyasztanak, ezzel nincs is gond (sőt, még talán a szükségleteik szintje alatt is vannak, mert sokan éheznek), csak éppen túlnépesedtek. Ott talán a születésszabályozás lenne a megoldás, amiről viszont ezeknek az országoknak a többségében (főleg Afrikában) különböző vallási, erkölcsi, stb. okokból hallani sem akarnak.
A fenntarthatóság alapjai átlagembereknek:
- Takarékosodjunk!
- Kerüljük a túlfogyasztást és a szükségleteinken felüli termékeket!
- Ne csak fogyasszunk, termeljünk is!
- Fogjuk vissza a környezetszennyezésünket!
- Legyünk jóban a természettel!
- Legyünk előrelátók!
1. Takarékoskodjunk! Fenntarthatósági szempontból ezen nem a pénzbeli takarékosságot, hanem a nyersanyag- víz- és energiatakarékosságot kell érteni. Természetesen ezek pénzbeli hasznot is hoznak, de sokkal fontosabb az, hogy kevesebbet fogyasztunk, kevésbé éljük fel a Föld tartalékait, így könnyebben meg tud újulni, kevésbé veszélyeztetjük a jövő generációkat. Néhány gyakorlati tanács:
- Ne fűtsük túl melegre a lakást!
- Használjunk energiatakarékos háztartási gépeket!
- Használjunk energiatakarékos fényforrásokat (LED, kompakt fénycső)!
- Mindig kapcsoljuk le a villanyt ott, ahol nem vagyunk!
- Ne hagyjuk az elektromos készülékeket készenléti állapotban, inkább kapcsoljuk ki őket!
- Mindig csavarjuk vissza a fűtést, ha hosszabb időre elmegyünk otthonról!
- Mindig zárjuk el jól a csapot, ne csöpögjön!
- Használjunk víztakarékos eszközöket!
- Az esővízgyűjtés a víztakarékosság legjobb módja. Az esővíz tiszta, lágy víz, öntözésre, mosásra, WC öblítésre kitűnően használható.
- Mindig mindenhez csak a szükséges mennyiségű alapanyagot használjuk! Pl. ne készítsünk reggelit, ebédet, vacsorát több személyre, mint ahányan vagyunk!
- Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy szükségünk van-e valamire, akkor ne vegyük meg!
- Jó minőségű árut vásároljunk, ne menjen tönkre hamar, ne kelljen újra és újra vásárolni, fogyasztani! (A rossz minőségű termék a pénzünket és a Föld erőforrásait is feleslegesen fogyasztja!)
- Ne vegyünk meg valamit csak azért, mert új, ha még jó a régi! (Pl. nem kell minden évszakban lecserélni a teljes ruhatárunkat, nem kell évente új mobil telefont venni, vagy az 5 évesnél régebbi gépkocsit egyből lecserélni, stb.)
- Biztos kellenek az extrák? Fontos, hogy illatosítva legyen a papír zsebkendő? Gondoljuk át minden vásárláskor!
- Van hely a ház körül? Ültessük be élelmiszernövényekkel! Legyen benne egynyári, évelő, legyen benne fa, bokor, stb. A gyümölcsfa sok madárnak adhat otthont, és nem csak fogyasztjuk a gyümölcsöt, hanem meg is termeljük. De érdemes zöldségféléket is termelni. Ha saját fogyasztásunkat megtermeljük, akkor fenntarthatóan élünk. (Főleg akkor, ha vissza is adjuk a talajnak, amit kivettünk belőle: komposztálással, tárgyázással.)
- Lakótelepen élők is termelhetnek. Lehet kertet bérelni, vagy lehet az ablakban kis virágládákban fűszer- és gyógynövényeket termeszteni.
- Ne szennyezzük a levegőt, járjunk 4 kerék helyett 2 lábon! (Nagyobb távolságokra 2 keréken, vagy menetrend szerinti busszal, vonattal.)
- Ne szennyezzük a levegőt dohányzással sem!
- A túlzott energiafogyasztás (fűtés, világítás, stb.) fokozott szén-dioxid kibocsátással jár. Kerüljük el!
- Fosszilis energia helyett megújulót használjunk!
- Tartsuk tisztán a vizeinket! Természetes vizekbe ne engedjünk bele semmilyen folyadékot, ne mossunk bele gépkocsit, stb.!
- A csatornába ne engedjünk folyékony hulladékokat, pl. használt olajat!
- Minél kevesebb hulladékot termeljünk! Ne vásároljunk több rétegben csomagolt termékeket!
- Amit lehet, használjuk újra!
- Gyűjtsünk szelektíven!
- Inkább természetes anyagokból készült tárgyakat, eszközöket vásároljunk! A műanyagok nehezen bomlanak le és szennyezik a környezetet!
- Védjük a természetet! Kiránduljunk benne, de ne tapossuk le se a virágokat, se a vakondtúrást, se a hangyabolyt!
- Ne tépjük le a virágokat, ne törjük le az ágakat!
- Ha a költöző madarak elvonultak, etessük az itt maradókat!
- Inkább nyissunk ablakot, hogy kitaláljon a szobából a légy, ne fújjuk le egyből mérgező rovarirtóval!
- Biztos kell az a légkondicionáló? Rövid távon kellemesen hűvös lesz tőle a szoba a nagy nyári melegben. De mit okoz hosszú távon? Ez egy elektromos készülék, áramot fogyaszt. Az elektromos áram nagy részét ma még fosszilis energiahordozókból állítják elő. Tehát a légkondicionáló fosszilis energiát fogyaszt. A fosszilis energiahordozók égetése szén-dioxidot termel, tehát a légkondicionáló működése is szén-dioxidot termel. A szén-dioxid melegíti a légkört, tehát a légkondicionáló, ami nyáron kellemesen hűvössé teszi a szobát, valójában melegíti a légkört! Pontosan az ellenkezőjét érjük el annak, amiért megvesszük, és még az energiahordozók kimerüléséhez és a klímaváltozáshoz is hozzájárulunk vele. Biztos kell az a légkondicionáló?
- Biztos jó, ha mindig a gyorsan elhasználódó olcsó terméket vesszük? Nem éri meg jobban, ha valami csak 2-szer annyiba kerül, de 5-ször addig tart? Dehogynem! Számoljunk csak! Legyen az olcsó termék 1000 Ft, és tartson egy évig! A drága termék 2000 Ft, és 5 évig tart. 5 év alatt hogy alakul a helyzet? Az olcsó termékből elhasználtunk 5-öt, és fizettünk érte 5000 Ft-ot, a drága termékből 1 db-ot vettünk, összesen 2000 Ft-ot. 5 év alatt a jobb minőségű termékkel megtakaríthatunk 3000 Ft-ot, és nem 5, hanem csak 1 terméket kellett legyártani, 1/5 részére csökkent a felhasznált nyersanyag és a gyártáshoz szükséges energia, de ötödére csökkent a keletkezett hulladék is. A minőség megéri a pénztárcánknak is és a környezetnek is! Biztos, hogy mindig a gyorsan elhasználódó olcsó terméket vesszük?