A városi önkormányzat ugyan valamivel kevésbé környezettudatos, mint az előző ciklusokban (lásd: Virágos Veszprémért verseny megszüntetése, Május 1. utcai fák kivágása), de mégis inkább környezettudatos, mint nem. A város vezetőinek is fontos a környezetvédelem, ezt jelzi, hogy szorgalmazzák a lakossági szelektív hulladékgyűjtést, minden évben virágot osztanak a lépcsőházak előtt kertészkedőknek, fontosnak tartják a panelházak felújítását, helyi védettség alá helyeztek bizonyos természeti értékeket (persze néha szűkül is ez a kör, pl. amikor a buszpályaudvar bővítése miatt lebontottak egy védett sziklát, de ez még egy korábbi ciklusban történt), néhány éve szétválasztották a városban a szennyvíz- és esővízcsatornát, egyre több kerékpárút épül a városban és környékén, és még sorolhatnám. Most is éppen környezetvédelmi ügyintéző állást hirdettek az önkormányzatnál, amit én is megpályáztam. (Más kérdés, hogy a pályázat módja nem környezetbarát: csak kinyomtatva fogadják el az önéletrajzot, ezzel szennyezik a környezetet, és kizárják azokat, akiknek hozzám hasonlóan nem telik nyomtatóra.)
A város önkormányzatának cége a VKSZ, amelyhez sok feladat tartozik a városban, pl. fűtőmű üzemeltetése, hulladékgazdálkodás, parkfenntartás, temetőgondozás, kéményseprés, parkolók üzemeltetése, stb. 1997-ben ez a cég (akkor még talán Kommunális Rt. néven) vezette be az országban elsőként a szelektív hulladékgyűjtést Veszprémben. De ő üzemeltetik a királyszentistváni hulladékfeldolgozót is, és idén év elején másik 4 céggel összefogva (Tiszta Európa program néven) komposztládát osztottak Veszprém megye 158 településén. (Pontosabban: a Tiszta Európa Program pályázott, ő szerezték be a ládákat, ők hirdették meg az akciót, és a megbízásukból egy civil szervezet, a veszprémi Csalán Egyesület kivitelezte az osztást idén február közepétől április végéig.)
Persze nem csak ez az 1 cég tesz a környezetvédelemért Veszprémben. A vizeinkért a Bakonykarszt Zrt. tesz sokat, mint ivóvíz-szolgáltató és a szennyvíztisztító üzemeltetője. A levegő tisztaságára a Környezetvédelmi Felügyelőség veszprémi mérőállomása ügyel. A természeti értékek bemutatásáért a HM Verga Zrt. (veszprémi erdőgazdaság) is sokat fáradozik, pl. tanösvényt alakítottak ki a Gulya-dombon. De magáncégek is foglalkoznak zöld témákkal, pl. a kifjezetten környezetvédelemre és munkavédelemre szakosodott Blautech nevű cég. Sőt, magáncégek, önkormányzatok és az egyetem összefogásával egy Ökopolisz Klaszter nevű társulás is alakult az egyetemen.
Foglalkoztunk már az önkormányzattal, az ő cégével és más cégekkel, intézményekkel, de mi a helyzet a civil szférával? Vannak kisebb-nagyobb baráti körök, szervezetek, lakótelepi társaságok is, akik környezetvédelemmel is foglalkoznak, de igazán csak 2 jelentős van öztük. Az egyik a kevésbé ismert, néhány éves Kör Alapítvány, akik egy Zöld Lak nevű házban mutatják be a zöld életmódot jó szándékkal, de különösebb visszhang nélkül. A másik a kb. másfél évtizedet megélt Csalán Egyesület, akikkel már egyetem alatt is volt több-kevesebb kapcsolatom, és rendszeresen jártam a nagyobb rendezvényeikre, de igazán csak 2006. májusában lettem az önkéntesük, tagnak pedig még később, 2011. novemberében léptem be. Addig úgy voltam vele, hogy "Nem lépek be olyan klubba, amely engem is tagjai közé fogadna", de azóta többször megerősítést nyert, hogy érdemes volt belépnem. Amióta tagnak is beléptem, azóta még aktívabban önkénteskedem, hasznosnak érzem magam és jó társaságot találtam.
Lássuk a Csalán Egyesület idei nagyobb projektjeit a teljesség igénye nélkül! Tavaly év végén és idén év elején energiatakarékossági versenyt hirdettünk, ennek keretében energiatakarékossági előadásokat rendeztünk, hőkamerás felméréseket végeztünk lakásokban, szigetelőgépet és elektromos fogyasztásmérőt lehetett kölcsönözni nálunk (utóbbi 3 szolgáltatás még most is él). Persze ez nem volt előzmény nélküli: már tavaly is osztogattunk "varázsceruzát" a Kossuth utcán, ami attól "varázslatos", hogy ha felírjuk vele a víz, villany, stb. fogyasztásunkat, akkor már eleve 10%-kal kevesebbet fogyasztunk. Ilyen egyszerű is lehet a víz- és energiatakarékosság. Ennyit tesz a tudatosság és az odafigyelés. Idén februártól áprilisig komposztládát osztottunk (összesen 10 ezer ládát 158 településen). Tavasszal a biológiai sokféleséggel, ezen belül is főleg a mezőgazdasági, kertészeti sokféleséggel, tájjllegű, hagyományos, elfelejtett kerti növényekkel foglalkoztunk, erről szóló rendezvényeket szerveztünk, magbörzét rendeztünk. Május végén pünkösdi vásárt, ősszel Ökovásárt szerveztünk. Az Ökovásárnak 10 évnél is régebbi hagyománya van az egyesületben. Ennek kiterjesztése a pünkösd utáni pénteken kezdődött, és azóta is minden pénteken folytatódó helyi termelői piac. Miért jó a helyi termék? Mert frissebb, érettebb, ezért egészségsebb is, és nem kell szállítani, tehát még a környezetet sem szennyezzük kipufogógázokkal. Idén nyáron ugyan nem települtünk ki a Kossuth utcára környezetvédelmi tanácsokat osztogatni, ahogy tavaly tettük, de a piacon minden héten ott voltunk, kiadványokat osztottunk, és az irodába betérő ügyfeleknek is szívesen segítettünk. Nem feledkeztünk meg a hagyományos rendezvényeinkről sem, az Ökovásáron kívül ilyen volt pl. a szeptemberi autómentes nap is, de igyekeztünk összekötni új projektünkkel, a helyi piaccal. A piacon osztottunk kérdőívet az embereknek. Foglalkoztunk a klímaváltozással is, de megjelentünk a Művészetek Völgyében a kapolcsi Malom-szigeten is, zöld játszóház formájában. 2 kiállítást is megrendeztünk: az egyiket a Balatonról, idén ősszel, a Nők A Balatonért Egyesület megbízásából a veszprémi Petőfi Színházban a Balatonról; a másikat a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) megbízásából országjáró kiállításént a környezetvédő és egészséges életmódról. A tavaly nyári befőzéses rendzvényeink folytatásaként idén a televízióban, az M1 csatorna Zöld Tea című műsorában mutattuk be a befőzést, mint környezetbarát és egészség tartósítási módot, de általános iskolai technikaórákon is tanultak befőzni a gyerekek a Csalántól. Látható tehát, hogy az egyesület sokat tesz azért, hogy a hétköznapi emberekhez is minél közelebb hozza a környezetvédő életmódot és a zöld szemléletet.
Vannak tehát környezettudatos emberek, cégek, szervezetek a városban. De mindig van olyan is, akinek szükség van némi környezeti nevelésre. Ezzel viszont a közoktatásban is foglalkoznak Veszprémben. A 70-es évkben elsőként indult be a helyi egyetemen a környezetvédelmi szakmérnök-képzés, majd 1992-ben szintén Veszprémben indult el a környezetmérnöki szak. Azóta már van környezetirányítási szakértő diploma utáni képzés, de környezetkutatókat és környezettan tanárokat is képez az egyetem. És persze az alsóbb szintű oktatásban is megjelennek a zöld gondolatok, több zöld óvoda is van Veszprémben, és az általános és középiskolák is lelkesen vesznek részt a környezetvédelemben: befőzést tanulnak az általános iskolai technikaórákon, részt vesznek szemétszedő akciókban, szelektív gyűjtésre nevelik a diákokat (papírgyűjtés már gyerekkoromban is volt, és azóta sem szakadt meg ez a hagyomány, de már elemgyűjtő is van szinte minden iskolában), van erdei óvoda, és egyes iskolák tanulói erdei iskolában is részt vesznek minden évben, stb. Középfokon, szaközépiskolában is van környezetvédelmi képzés az Ipari Szakközépiskolában, ahol érettségi után környezetvédelmi technikusnak is tovább lehet tanulni (1 éves képzésben).
És vajon a lakosság mennyire környezettudatos? Azt kell mondanom, vegyes a kép. A szelektív gyűjtés ugyan lassan, de biztosan terjed, a családi házak kertjeit gondozzák a lakók, és lakótelepen is akad lépcsőházanként 1-2 ember, aki virágosítja a ház környékét, de az utcán még sok az eldobált hulladék (főleg a parkok bokros részein), a kutyasétáltatók nagy többsége nem szedi fel az állat ürülékét (bár vannak kivételek is, most már egyre többen), és esőben esernyő helyett autóval közlekednek az emberek. A téli hóeltakarítás is csak a közterületeken (a VKSZ által), illetve a családi házak környékén megoldott, a lakótelepeken kevésbé (ott nem csak 1 emberé a ház, mindenkinek csak 1 kis lakása van benne, és egymásra várnak), bár egyes lakótelepi házakban is van néhány ember, aki tisztán, szárazon, hó- és jégmentesen tartja a járdát. A környezettudatosság legnagyobb akadálya részben az ismerethiány (most már egyre kevésbé, köszönhetően a VKSZ és a Csalán Egyesület egymástól függetlenül évek óta végzett felvilágosító munkájának), részben az emberi lustaság és nemtörődömség, amin semmilyen környezetvédelmi információ nem segít, legfljebb a példamutatás, és a jövő nemzedék (a gyereek) környezeti nevelése, hogy felnőttként már környezettudatosan éljenek. Környezeti nevelésben viszonylag jók a város iskolái, óvodái, ezért várható és remélhető, hogy a lakosság szemlélete a jövőben zöldülni fog.
A címben feltett kérdésre a válasz tehát a következő: a környezetet főleg a VKSZ, az önkormányzat és a Csalán Egyesület védi, de szerepe van benne az oktatási rendszernek, és más cégeknek, intézményeknek és civil szervezeteknek is. A lakosság részvétele a környezetvédelemben még nem igazán jellemző, de a helyzet várhatóan javulni fog.
A sorozat eddigi részei: