Ki a hibás? Az emberek, akik mindent eldobnak. PET palackot, sörös dobozt, szalvétát, műanyag poharat, nejlonzacskót, papír zsebkendőt, cigarettás dobozt és csikket, rágógumit, stb. (Nem néztem meg tüzetesebben a képet, de személyes élményeim alapján sejtem, hogy mindezek megtalálhatók rajta...) De vajon tényleg ilyenek az emberek? Vagy mondhatunk valami jót is? Milyen a város valós hulladékhelyzete?
A legjobb, amit elmondhatunk a város hulladékhelyzetéről: a szelektív gyűjtés és a város melletti, királyszentistváni hulladékfeldolgozó üzem megépítése.
A szelektív gyűjtést 1997-ben vezette be (Magyarországon elsőként!) a veszprémi hulladékszolgáltató cég. (A cég mai neve: VKSz Zrt. és a hulladékokon kívül a lakótelepek központi fűtéséért, a parkfenntartásért, és néhány más, környezetvédelemhez nem köthető feladatért, pl. a Vásárcsarnok üzemeltetéséért, a temetők gondozásáért és a parkolók üzemeltetéséért is ez a cég felelős.) A szelektív gyűjtés Veszprémben a szelektív gyűjtőszigeteken történik. A gyűjtőszigetek helye és az ott gyűjthető hulladékok fajtája táblázatos formában és térképen is látható a cég honlapján. Veszprémben lakótelepenkénti bontásban nézhetjük meg ezeket az adatokat, de a cég feltüntette néhány más, hozzájuk tartozó település (Herend, Márkó, Bánd, Zirc, Zirc-Kardosrét, Hidegkút, Tótvázsony) gyűjtőszigeteit is.
A gyűjtőszigeteken egyelőre papír (karton és újságpapír), műanyag és üveg hulladék gyűjthető. Az italos kartondobozokat és az alumínium sörös és üdítős dobozokat a műanyaggyűjtőbe kell dobni. A nagyobb áruházakban és egyes intézményekben elemeket és elem méretű akkumulátorokat is gyűjtenek. A zöld hulladékok kérdését is komolyan veszi a VKSz, mert a Tiszta Európa Program keretében egy hulladékszolgáltatókból álló 5 tagú társulás egyik tagjaként komposztláda-osztást szerveztek a megye 158 településén. (A Tiszta Európa Program, röviden TEP az 5 hulladékszolgáltatóból álló társulás neve. A komposztládákra a TEP pályázott, a szétosztást kivitelezőként a veszprémi Csalán Egyesület végezte 2013. február közepétől április végéig.) A ládák segítségével a zöld hulladékok komposztként hasznosulnak, nem kerülnek a hulladéklerakóba. Ezzel kettős haszon érhető el: a lerakó is később telik meg, és a talaj sem merül ki.
A hulladékfeldolgozót 2010-ben adták át, 2011-ben leégett, de 2013. elején újraindult. Ebben az üzemben válogatják szét a szelektíven gyűjtött hulladékot, de ide kerül a lerakásra szánt vegyes háztartási hulladék is, amelyet szintén itt válogatnak, itt készítenek elő hasznosításra, és a nem hasznosítható részeket itt rakják le biztonságosan. Veszprémben, és általában Magyarországon még nem tartunk ott, mint a németek, akiknél nincs lakossági hulladéklerakás, de az ország egyik legszínvonalasabb hulladékkezelő létesítménye működik Királyszentistvánon.
Ugyancsak pozitívum, hogy a Te Szedd! országos szemétszedő akcióra minden évben vannak jelentkezők Veszprémben. (Tavaly én is részt vettem benne.)
És mik a negatívumok?
Főleg az emberek hozzáállása. A szelektív gyűjtőszigetek ugyan mindenki számára könnyen elérhetők, de mégis nagy mennyiségű szelektíven gyűjthető hulladék kerül a vegyes hulladék közé. Ez megnehezíti a hulladékok hasznosítását. Az ok: az emberi lustaság, nemtörődömség, illetve a lakásokban a szelektíven gyűjtött hulladék tárolási nehézségei.
De gyakran még a vegyes hulladékgyűjtőbe sem kerülnek be ezek a hulladékok... Veszprémben is, mint minden magyar városban, gyakran lehet látni "zacskófát", össze nem szedett kutyaürüléket, bokrok alá dobott PET palackot, papír zsebkendőt, műanyag zacskót, cigarettás dobozt, erdőben lerakott hűtőszekrényt, gumiabroncsot, televíziókészüléket, stb. Ez is csak szemlélet, hozzállás és jóindulat kérdése. Egy jó szándékú embernek nem okozna gondot hazavinni az üdítős flakont (és esetleg a legközelebbi kirándulásra újratölteni), vagy legalább elvinni a legközelebbi (lehetőleg szelektív) huladékgyűjtő edényig és oda bedobni. És aki el tudja vinni a hűtőszekrényt vagy a TV-t a legközelebbi erdőig, az igazán elvihetné a Kistó utcai hulladékudvarig is, ahol 1 köbméterig ingyen átveszik a lakossági hulladékokat. (Arról már nem is beszélek, hogy a legtöbb háztartási készülék, pl. TV, hűtő, stb. árammal működik, tehát elektronikai hulladéknak számít, amit a gyártó és a forgalmazó köteles visszavenni.)
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy intézményi szinten rendben van a hulladékgazdálkodás, csak az emberk fejében nincs még rend, még nincs kultúrája Veszprémben (és általában Magyarországon) a környezetvédelemnek és a hulladékgazdálkodásnak. Ezért "terem" hulladék minden bokorban, és ezért borítja vastag hulladékréteg az események után a nagyob rendezvények helyszínét. Az "úgyis összeszedi a VKSz" vagy "majd elfújja a szél" típusú közömbös gondolkodásmód rendkívül káros a környezetre. (Vajon az ilyen ember otthon is a lakás közepére szemetel? Ha az otthonát tisztán tartja, akkor a városát miért nem?)
De szerencsére javul a lakosság hozzáállása. Lassan, de biztosan nő a szelektív gyűjtőbe kerülő hulladékok aránya, és elfogadják a hulladékfeldolgozót is. Már "csak" növelni kellene a szelektív gyűjtés arányát, és csökkenteni az utcán eldobott hulladékok mennyiségét. Nem rosszabb a helyzet nálunk, mint más magyar városokban, de van még hová fejlődni...
A sorozat eddigi részei:
Vezérkép: http://balaton.vehir.hu/fajlok/kepek/cikkek/tartalom/2013/07/18/14526.jpg