A Föld éghajlatáról szóló sorozat mai része is a levegő mozgásaival foglalkozik: megnézzük, hogy a szelekből hogyan lesz front és ciklon.
Minél nagyobb a nyomáskülönbség (hPa/km, vagyis a nyomáskülönbség és a távolság hányadosa), annál erősebb szél fúj. A szél irányát és sebességét a nyomásgradiens (nyomáskülönbség), a hőmérséklet, valamint a centrifugális- és Coriolis-erő határozza meg.
Talaj közeli légrétegek esetében figyelembe kell venni, hogy a levegő akadályokba ütközik és a földfelszínen súrlódik.
A korábban vázolt információkból láthatjuk, hogy a Föld különböző pontjain eltérő légnyomás uralkodik.
Vannak területek, ahol állandó magasnyomás, és olyanok is,ahol állandó alacsony nyomás uralkodik. Ilyenek az Európa időjárását részben meghatározó területek: az Azori-szigetek felett magas, Izland felett alacsony a légnyomás.
Ha a Föld északi félgömbjét vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az Egyenlítő vidékén, ahol meleg van, a felszín közelében alacsony légnyomás uralkodik, a levegő nedves az erős párolgás miatt, a magasban ebből következően magas a légnyomás. A levegő akár 15 km magasra is feláramolhat.
Az Északi-sarkon ennek ellenkezőjét tapasztalhatjuk: a felszínen magas a légnyomás, a magasabb légkörben alacsony a nyomás, a levegő pedig száraz, hiszen a Nap alig süt, nem melegíti fel a felszínt, lévén hogy fehér és szinte teljes egészében visszaverődnek az UV-sugarak.
A rendszer ennél azonban bonyolultabb: a 30. és 60. szélességi köröknél is van légmozgás. Az északi 30. szélességi körnél (Azori-szigetek, magas nyomás) lefelé áramló száraz levegővel találkozunk, ahol a földfelszínen alacsony, a magas légkörben pedig magas a nyomás. Innen a levegő a talaj közelében az Egyenlítő és a 60. szélességi kör felé is fúj. A 60. szélességi körnél a felfelé áramló levegő nedves (Izland, alacsony légnyomás).
A mi szélességi körünk vidéke a szubpoláris alacsony légnyomású övezet, felszálló levegővel, felhő- és csapadékképződéssel. Az Azori-szigeteken kialakuló magas nyomású légtömeg meleg levegőt hoz Európába, az Izlandról érkező alacsony nyomású hideget hoz.
A földfelszín mozgása (forgási sebesség) az Egyenlítőnél 465 m/s, az 50. szélességi körön 299 m/s, az Északi-sarkon gyakorlatilag alig néhány lépést kell megtennünk, hogy körbe lépkedjünk.
A Coriolis-erő a légtömeg tehetetlenségéből és a Föld forgásából adódik, és az eredeti irányból valamelyest eltéríti a légtömegeket.
A szélirány az északi féltekén a nyugati szél esetében jobbra, a déli szél esetében balra tér ki, vagyis mindig az Egyenlítő felé akarja terelni a szelet.
Minél északabbra (a déli féltekén délebbre) vagyunk az Egyenlítőtől, annál erősebb a Coriolis-erő.
Az ábrán két izobárt láthatunk (p1 és p2, p1>p2), a görbe fekete vonal az eredő szél iránya, melyet a zöld színnel jelölt gradiens erő és a pirossal jelölt Coriolis-erő határoz meg. A szél jelen esetben azért fúj a p2 felé, mert a gradiens erő erősebb, minta Coriolis.
A ciklonok az alacsony légnyomású területek, forgásuk az északi félgömbön az óramutató járásával ellentétes. A ciklont intenzív felhőképződés kíséri, mert a levegő felfelé áramlik. Az anticiklonok az északi féltekén ellenkezőleg forognak, tehát az óramutató járásával egyező irányban. Felhőképződés nincs.
Speciális jelenség a monszun Ázsiában: télen a szárazföld felett magas légnyomás uralkodik, Japán felé és India felé fúj a szél. Nyáron Japán és India felől fúj Tibet és Kína felé a szél.
Az alacsony nyomású légtömeg forgása révén a hideg levegő dél felé, a meleg levegő, mely a front előtt halad, észak felé áramlik.
A fenti képen láthatjuk, hogy hogyan alakul ki egy ciklon. A meleg levegő dél felől érkezik, a hideg északról. A meleg levegő észak felé halad, a frontvonal észak felé tolódik el, és kialakul a ciklonon belül a meleg szektor. A meleg szektor eleje a meleg front.
Ez azt jelenti, hogy a melegfront mindig a hidegfront előtt van. A hidegfront gyorsabb, mint a melegfront, így előbb-utóbb összekeverednek a légtömegek.
Ahol a melegfront halad, előtte esik az eső, majd jön a felmelegedés, ahogy ez elhaladt. A meleg frontot követő hidegfront elején erős viharok következnek.
A frontok viszonyát viszonylag könnyű megérteni, ha figyeljük az időjárás-jelentést is, hiszen ott elég gyakran említik a különböző frontok megjelenését és hatásaikat.
A továbbiakban:
A Föld felosztása éghajlati övekre
Üvegházhatású gázok szerepe
Pozitív és negatív visszacsatolások
Kapcsolódó cikkek:
Éghajlat, klímavédelem (cikkcsoport)
Éghajlati ismeretek 1. rész 2. rész 3. rész
Éghajlat-változási konferencia Párizsban:
1. Bevezető
2. Első összefoglaló
3. Második összefoglaló
4. Harmadik összefoglaló
5. Negyedik összefoglaló
6. Ötödik beszámoló
7. Hatodik beszámoló
8. Hetedik beszámoló (frissítve)
9. Nyolcadik beszámoló (HALASZTÁS!!)
10. Live stream a záró eseményről
10. Összefoglalás és értékelés
11. Az elfogadott Párizsi Egyezmény szövege