A 2015. november 30-án kezdődött klímacsúcs újabb beszámolója következik.
A hét egy apró pesszimizmussal kezdődött: A COP21 résztvevői attól tartanak, hogy az Obama elnök által ígért 3 milliárd dollárt nem fogják megkapni a fejlődő országok, mert az USA Szenátusa megtiltotta az elnök alá tartozó környezetvédelmi hatóságnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozását. Obama egyébként 2025-re 26-28%-os kibocsátás-csökkenést szeretne elérni.
A fejlődő országok között is van gazdag ország, pl. Kína most már nem tekinthető a hagyományos értelemben vett fejlődő országnak, főleg a környezetvédelem, első sorban a megújuló energiák terén nem. Az Egyesült Államok tárgyalója azt kérte, hogy ne csak a fejlett országok járuljanak hozzá a pénzügyi alapokhoz, hanem a kevésbé fejlett országok közül azok is, akik most már fejlettebbek,mint 1990-ben vagy 2000-ben voltak.
A klímacsúcs résztvevői figyelmeztetnek: sürgető a megállapodás, és jogszabályi rangra is fog majd emelkedni, ezért nem mindegy, milyen szöveggel fogadják majd el pénteken, december 11-én.
Ez az egyezmény a 2020-ban lejáró Kiotói Egyezményt fogja felváltani, és a következő 20-30 évre nézve kötelező lesz az elfogadó országokra nézve.
Hétfőn és kedden a tervezett zárónyilatkozattal kapcsolatban állásfoglalásokat fejthettek ki a résztvevők: külön országcsoportonként, és egyenként is.
Ahhoz, hogy közös álláspontot tudjanak kialakítani, a különböző országcsoportok munkabizottságokként funkcionálnak, a megbeszéléseiken alakítják ki végső álláspontjaikat.
Hétfőn és kedden a szakminiszterek üléseztek, nekik kell döntéseket hozniuk a 48 oldalas zárónyilatkozat tartalmáról, melyet vasárnap hozott nyilvánosságra a COP elnöksége.
A tervezett forgatókönyv szerint szerdán készül el az a verzió, amit hétfőn és kedden a miniszterek megtárgyaltak: a fogalmazványba beleírt, kiegészített és kihúzott részeket átolvassák, a stílust és a nyelvtani elírásokat javítják, hogy értelmes mondatok szülessenek.
A COP21 résztvevői csütörtökön szavaznak a különböző döntésekről.
A Párizsi Egyezményről végül pénteken lesz szavazás, az egyezmény aláírását nem tervezték a forgatókönyvbe, a hivatalos aláírási ceremóniáról az ENSZ főtitkára 2016 elején fog dönteni.
A most elfogadásra kerülő egyezmény jogi aktus lesz, azaz teljes értékű jogszabályt kell belőle alkotni. Alkalmazása az aláíró országokra nézve 2020-tól kötelező érvényű lesz.
MEGJEGYZÉS:
Túl vagyunk a COP21 felén, hamarosan meg kell egyeznie a minisztereknek arról, hogy hogyan nézzen ki a zárónyilatkozat és az új egyezmény. Vannak tervek, amik most már egy jogi aktus részei lesznek.
Azonban eddig minden beszélgetés csak a CO2-ról szólt, a metánról és a dinitrogén-monoxidról nem. A Montreali Egyezmény hatálya alá eső gázokról sem volt semmi érdemleges beszélgetés, holott azok is jelentős hatást gyakorolnak, bár levegőben mért koncentrációjuk és a használatukból eredő kibocsátás mértéke valóban csökkenő tendenciát mutat.
A mezőgazdasági és állattartási eredetű metán és ammónia kibocsátás jelentős, de ezek visszaszorítására hatalmas erőfeszítéseket tesznek az állattartó és földművelő szervezetek, cégek. Elsősorban olyan tápanyagokkal etetik a kérődző állatokat, melyek az emésztő-rendszerben kevesebb metán felszabadulását teszik lehetővé, így a szarvasmarhák és más kérődzők által kibocsátott mennyiség csökkenthető.
Az állatok tartására kialakított épületekben felgyülemlett állati ürülék és vizelet eltávolítása és kezelése is megoldást igényel: erre még nincsen mindenhol megnyugtató módszer, de a begyűjtés utáni kezelés (anaerob rothasztás és biogáz előállítása) hatékony megoldás lehetne.
A mezőgazdasági területekre kiszórt szerves és műtrágya pótolja ugyan az ásványi és szerves anyagokat, de a lebomlás során keletkező ammónia, miután oxidálódik, nitrogén-oxidokká alakul, így ez elsősorban veszteség, mert nem hasznosul a növényekben, másrészt pedig szennyező, mert a nitrifikáció és a denitrifikáció (mikrobiológiai folyamatok) során részben dinitrogén-monoxiddá alakul, ami szintén üvegház-hatású gáz.
Ennek kordában tartására is végeznek már fejlesztéseket: speciális gépekkel nem össze-vissza feleslegben öntözik ki és szórják ki a trágyát és a műtrágyát, hanem a növények gyökeréhez injektálja a gép. Így közvetlenül hasznosul, és kisebb a párolgásból adódó veszteség is.