A konferencia negyedik napja az éhezés elleni küzdelemről és egy új akcióról szólt.
Abban mindenki egyetértett, hogy az éhezés leküzdéséhez jó minőségű termőtalaj, vetőmag és elegendő és jó minőségű víz szükséges.
A táplálkozás fontos tulajdonsága az elfogyasztott élelmiszer tápértéke. Olyan élelmiszer-alapanyagokat kell termeszteni, melyek alkalmazkodnak a megváltozott éghajlathoz.
A programok kidolgozása magában kell, hogy foglalja a vetőmag előállítását (vetőmagnak való növények termesztését), a talajművelést, öntözést, és a növényvédő szerek alkalmazását. Elengedhetetlen, hogy a fejlődő országok részére a fejlettebbek átadják a tudást és a korszerűbb művelési technológiákat (energia- és víztakarékos öntözés, kevesebb károsanyag-kibocsátás).
Mint azt sokan elmondták: az élelmiszer-biztonság nem azonos a nagy mennyiségű nyersanyaggal és az azokból előállított élelmiszerekkel, ha azok nem egészségesek és nem biztonságosan fogyaszthatók (mert pl. Felhalmozódtak bennük a különböző vegyszerek).
A nap folyamán Narenda Modi indiai miniszterelnök és Francois Hollande francia elnök egy több mint 120 országot tömörítő összefogást indított a napenergia használatának elterjesztésére.
A kezdeményezés célja, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot használjanak a fejlődő országok is, elsősorban India és Kína, amelyet úgy lehetne biztosítani, hogy az elektromos áramot ezentúl a Nap energiájából állítanák elő.
Ennek látszólag ellentmond az az indiai nyilatkozat, miszerint India 2020-ig meg kívánja háromszorozni a kibocsátott CO2 mennyiségét.
(Ez természetesen lehetséges fizikai értelemben annak ellenére, hogy nagy teljesítmnyű napfarmokat is telepítenek, de így valójában a CO2-kibocsátási cél ugyebár nem érhető el- A Szerk.)
A projektben fejlett országok is részt vesznek, ami azt jelenti, hogy a fejlett országok viszik el a célországokba a technológiákat. Francois Hollande francia elnök szerint ez az akció teljes mértékben megegyezik a jelenlegi klímacsúcs céljaival.
India kormánya 30 millió dolláros alapot hozott létre a célok megalapozására, a végső cél azonban egy 400 millió dolláros csomag létrehozása, melyet a csatlakozó országok adnak be egy közös „kalapba”.
A kezdeményezésben résztvevő cégek többek között megtalálható az Areva, a HSBC France, az Enel és a Tata Steel is.
Az alkalmazandó technológiáról egyelőre nem volt szó, de valószínűsíthető a napelem, és nem pedig a hatékonyabb tükrös-olvasztott sós megoldás.