A külső-tó népes madárvilágának néhány faja
Itt költ a fokozottan védett nyári lúd (Anser anser), a barna rétihéja (Circus aeruginosus), a bölömbika (Botaurus stellaris), a vörös gém (Ardea purpurea) és a nagy kócsag (Egretta alba), ősszel itt van a találkozóhelye a szürke gémeknek (Ardea cinerea) is. Láthatunk még bakcsót, szárcsákat, kis kárókatonát és a jól ismert tőkésrécét.
A listából teljesen szubjektív választás alapján a nagy kócsagokat mutatnám be néhány szóban. Több éve az Apáti kilátóhelyről láttam meg őket először, és igen lenyűgöző volt, a fehér madarak sziluettje, ahogy a tóban álldogáltak és repültek a víz felett. Érdemes távcsővel útnak indulni, ha valaki felmászik a félsziget hegyeire megcsodálni a panorámát és a tó madárvilágát.
A nagy kócsagról
Tudományos elnevezése Egretta alba, angolul Great White Egret, vagy Great Egret, régies magyar elnevezése pedig, nemes kócsag. Szinonim elnevezései: Ardea alba, Casmerodius albus. A nagy kócsag a gólyaalkatúak rendjébe és a gémfélék családjába tartozó, nagytermetű madár. Magyarországon fokozottan védett! Nálunk a természetvédelem címermadara, őt láthatjuk kék háttérrel például a Nemzeti Park feliratú táblákon, és a 5 Ft-os érménket is egy nagy kócsag díszíti. A nagy kócsag tollazata mindig fehér, csőre sárga, lába fekete, de ez utóbbi kettőnek a nászidőszakban megváltozik a színe, és a hímek dísztollakat is növesztenek. Fészküket kora tavasszal nádból építik, a fészek étmérője 1 méter, ebbe rakják a 3-4 tojást, melyeken a hím és a tojó felváltva ül, majdnem egy hónapon keresztül. A kikelő kócsagfiókák is fehérek. A kócsagok tápláléka elsősorban a vízben élő állatok közül kerül ki: halak, békák, vízirovarok, de kisemlősöket is fogyasztanak. A nagy kócsag könnyen felismerhető, kezdő madarászok számára is. Repülése a gémfélékre jellemző, hátranyújtott lábakkal és S alakban hajlított nyakkal repül. A madarak mellett, a tóban sok vízi rovarfaj, kétéltű, és hüllő talál menedéket és táplálékot. Sok ritka szitakötő faj él itt. A hüllők közül vízisiklók és mocsári teknősök otthona.
Felhasznált irodalom
Garami László-Garami Lászlóné, Zöld utakon, Védett természeti értékeink útikalauza, Mezőgazda Kiadó, 1997.
Dr. Kubassek János, Balaton és a Balaton-felvidék, Cartographia, 2001. www.hu.wikipedia.org.
Képek forrása, a kócsagról: www.termeszeti-ertekek.eoldal.hu, www.sevcikphoto.com, www.hotdog.hu. A cikk kezdőképe és a tóról készült fotók a saját képeim. A térképet a félsziget, egyik, a turistákat tájékoztató táblájáról fényképeztem.