Ez a rész a különböző visszacsatolásokkal foglalkozik a Föld éghajlatában: Kapcsolatok a különböző éghajlati elemek között.
Tételezzük fel, ohgy a légkörben mérhető koncentráció folyamatosan növekszik. Ez azt is jelenti, hogy egyre több CO2 hasznosítható a növények részére.
A Co2 üvegház hatású, tehát felmelegedést okoz. A kettő együtt elősegíti a növények fejlődését. Viszont, mivel egyre több a növényzet, ezek egyre több CO2-ot képesek megkötni, egy idő után mégis csak kezd csökkenni a koncentráció, ami lehűléshez vezet.
A lehűlés eredménye meg az lesz, hogy csökken a növényzet.
2. Hótakaró
Ha a hótakaró mennyisége csökken, akkor az Albedo mértéke is csökken. Egy korábbi cikkben már láttuk az Albedó jelenségét: ez azt mutatja meg, hogy a Földre érkező nagy energiájú ultraibolya (UV) sugarak hány százaléka verődik vissza a világűrbe. Ez a visszaverődés azt jelenti, hogy ez a hányad semmilyen változást nem idéz elő a Föld életében.
Ha csökken az Albedó, akkor kevesebb sugárzás verődik vissza, több nyelődik el a sötét felületeken, nagyobb felületen több infravörös (hő-) sugárzást ad le a földfelszín, ezáltal tovább olvadnak a sarki jégrétegek és a gleccserek, és tovább csökken az Albedó.
Ha azonban a lehűlés következtében növekedésnek indul a hóval borított területek mérete, akkor ugyebár növekszik a visszavert sugarak aránya is, ergó, még kevesebb sugárzás jut a Földre, kevesebb hasznosítható a növények részére is, és pusztulásnak indul a növényzet is, még hidegebb lesz.
3. Növényzet:
Ha a Földön a klimatikus körülmények kedvezőek, akkor elszaporodnak a növények, tehát az egyre növekvő mennyiségű növény egyre több CO2-ot képes megkötni, amíg van a légkörben.
Ha nicns, akkor az óceánok is leadnak CO2-ot, így pH-juk növekszik.
Mivel az emberi tevékenység matt egyelőre a CO2 mennyisége növekvő tendenciát mutat, nem fenyeget az a veszély, hogy elfogy a CO2 a légkörből.
Az azonban rizikós, hogy a szárazságnak milyen hosszútávú hatásai vannak a növényekre: ha nem sikerült emberi beavatkozással a erdőket hő-tűrő populációra átállítani, akkor kihalások kezdődhetnek.
A kihalások következménye, hogy a kevesebb növény kevesebb CO2-ot fog megkötni, így a CO2 hőmérséklet-emelő hatása győzedelmeskedik.
Amíg azonban van elegendő víz és feltételezzük, hogy szárazságtűrő növények telepítése várható, addig a CO2 mennyisége csökkenhet.
4. Permafrost:
A permafrost tartósan fagyott állapotot jelent, mely alatt azokat a területeket értjük, melyek az év szinte teljes terjedelmében fagyott állapotban vannak.
Ilyen területekkel találkozhatunk Szibériában (Oroszország) és az Alpokban is.
Ezek a területek sok növényi maradványt rejtenek, és nyáron sem olvad fel rajtuk a jég és a hó.
A felmelegedés miatt azonban nagy területeken elkezdett megolvadni a jégborítás, mely egyelőre nem tűnik megfékezhetőnek.
Ezekből a területekből nagy mennyiségű metán felszabadulását várjuk, ami szintén erősíteni fogja az üvegházhatást.
Azonban nehéz megjósolni, hogy a lassú folyamatok milyen irányt fognak venni a következő 20 évben, hiszen a különböző éghajlat-védelmi célok (kibocsátáscsökkentés, technológia-váltás, energiatermelési szokások megváltozása) nagy mértékben befolyásolják a folyamatokat.
Kapcsolódó cikkek:
1. Bevezető: alapok, energiamérleg
2. Felhő, csapadék
3. Légnyomás. A szelek kialakulása, széltípusok
4. Szelekre ható erők, ciklonok és frontok
5. Üvegházhatású gázok
A fenti cikkek a Föld éghajlatáról és a megújuló energiákról szóló cikkcsoport részei.