Andris megírta a vízenergiás cikket, én most csak két példát szeretnék említeni: a világ két legnagyobb vízerőművét szeretném bemutatni. A legnagyobb Kínában van, a második pedig Paraguay és Brazília határán.
Érdekes, hogy nem a valós, hanem csak a beépített teljesítménye alapján a világ legnagyobb erőműve: 21.000 MW beépített teljesítménye van. Egy turbina (Francis-típusú turbinákat építettek be) teljesítménye 700 MW.
A munkák során 2008 végéig 1,3 millió embernek kellett új otthont találnia,melyet a kínai kormány fizetett.
Az erőmű a két ország beruházásával valósult meg a Paraná folyón.
Habár megépült a fentebb említett Három-szurdok gát, mégis ez az erőmű termeli a több áramot, annak ellenére, hogy a beépített névleges teljesítménye alacsonyabb. Ennek oka az, hogy a Jangce vízhozama erősen függ a csapadékos és száraz évszakok váltakozásától, míg a Paraná nem.
A további két turbina azért került beépítésre (így összesen 20 van beépítve), hogy a karbantartási munkák miatt kieső turbina kapacitását pótolják. Ezzel tulajdonképpen összesen 14000 MW lett a beépített teljesítmény.
A technológia érdekessége, hogy a megtermelt áram 50 Hz frekvenciájú váltakozó áram, melyet Paraguayból exportálnak Brazíliába. Brazíliában azonban nem 50 Hz, hanem 60 Hz frekvenciájú áramot használnak, ezért vezetékeken São Paulo-ba kell szállítani: először egyenárammá alakítják, majd vezetékek segítségével a városba viszik, ami 850 km-re van az erőműtől. A városban 60 Hz-es váltakozó árammá alakítják át.
A finanszírozás is érdekesen zajlott: habár két ország területén működik az erőmű, és Brazília csak a kisebb hányadát fogyasztja a megtermelt áramnak, a teljes beruházást a brazil állam fizette (20 milliárd dollárba került), igaz, csak nemzetközi hitelekből.
Példaként a szintén a Paraná folyón épült Yacyretá erőmű szolgált, melyet teljes egészében Argentína fizetett, és mely 4000 MW névleges teljesítménnyel rendelkezik. Argentína elektromos áramszükségletének közel 25%-át fedezi.
Ez utóbbi finanszírozására a Világbank adott hitelt, mely törlesztésének felét végső soron Paraguay állta, így 50-50%-ban a két ország közösen törlesztette a hitelt.
Egy kis érdekesség:
Ha az Itaipú erőmű felett lévő vízfelületre képzeletben napelemeket telepítenénk, akkor 135000 MW teljesítmény lenne elérhető, mellyel 230 TWh éves árammennyiség lenne megtermelhető. A vízerőmű nagyjából 96 TWh áramot termel évente.
Ha ugyanezt napelemekkel akarnánk megtermelni, akkor a beruházás közel 132 milliárd dollárba kerülne.
Problémák a duzzasztásos erőművek esetében:
Mint minden ilyen duzzasztásos erőműnek, ezeknek is van hátránya: a folyók hordaléka lerakódik az erőmű feletti szakaszon, mely a gát megépítése előtt tovább tudott haladni, megépülés után már nem. A lerakódott üledék a vízszint szabályozásánál játszik szerepet: megemeli a szintet, mert csökken a hasznos térfogat a mederben. Ezt az üledéket időnként ki kell kotorni a mederből.
Egyes hidrológusok szerint a gát alatti szakaszon, különösen Sanghaj városban gondok lehetnek a hiányzó üledékek elmaradásából: érzékenyebbek lesznek az alsóbb szakaszok az áradásokra.
Kínában, mint tudjuk, nem túl erős a környezetvédelem, ezzel együtt a szennyvíztisztítás is problémás. A gát feletti szakaszon nem működik túl sok szennyvíztisztító telep, sok esetben tisztítatlan, nyers szennyvíz kerül a folyóba. Az erőmű megépítése előtt ezt a szennyvizet a víz elszállította, most a mesterséges tóban marad és szennyezést okoz.