• In English
    • Contents
    • Weather and climate
  • Tartalom
    • Általános környezetvédelem >
      • Életmód, zöld napok, tanácsadás
      • Környezet és Társadalom
      • Épített környezet
      • Környezetvédelmi technológiák
      • Kutatás-fejlesztés
    • Éghajlat, megújuló energia, fenntarthatóság
    • Környezetpolitika, Környezetjog és Menedzsment
    • Természet- és tájvédelem
    • MAGYARORSZÁG >
      • A magyar környezetvédelem
      • Interjúk tudósokkal
      • Mennyire zöld város Veszprém? (cikksorozat)
    • VILÁG >
      • Zöld Hét//Green Week
      • Német környezetvédelem (cikksorozat)
      • Talaj Világhét // Global Soil Week
  • Szakmai Blogok
    • Friss Cikkek
    • Adam
    • Adrienn
    • Andras
    • Attila [(An)Dante]
    • Banga Szilvi
    • Gyula
    • Ildi
    • Kata Hahn
    • Saso Hétköznapjai
    • Szilvi
    • Zoli
    • Archiv
  • Jó képet vágunk
    • Természetfotóink
    • Védett növény- és állatfajok
    • Pillanatképek a budafoki Barlanglakások kármentesítéséről
    • Évszakok / Ősz_2013
    • Évszakok / Tél_2013_2014
    • Évszakok / Tavasz_2014
    • Berkenye tanösvény >
      • December végi virágzás
      • Berkenye 2017.05.16.
    • Városliget
    • Hegyestű
    • Gulya-domb >
      • Gulya-dombi kilátó
    • Belváros-felújítás, Veszprém
    • December?
    • Tihanytól Örvényesig
  • Facebook
  • Álláshirdetések
  • Csatlakozz hozzánk
  • Kapcsolat
  • Impresszum
    • Szerzők
    • Interjúk
    • Jogi nyilatkozat
  • Szabályzat
  • Természet- és tájvédelem
  • Szerzők
  • Adatvédelmi tájékoztató
  Környezet Blogok:Szakmai blogok környezetvédelmi szakemberektől

Tényfeltárás a kármentesítésekben

2/1/2013

 
Picture
Lectori Salutem- Üdv az Olvasónak!

A sikeres kármentesítés feltétele a szakszerűen végzett tényfeltárás, az arról szóló dokumentáció elkészítése, illetve a kármentesítés elvégzésének engedélyeztetése. A károk megszüntetésére csak olyan technológiát lehet választani, mely nem okoz további szennyezést, és a környezetvédelmi hatóság az elérendő célokkal együtt (pl. maradék koncentráció lehetősége*) jóváhagyta.

 A munka megkezdése előtt mintát kell venni a szennyezett talajból és a talajvízből. A mintavétel többnyire mintavevő kutakkal történik, és ez sem okozhat az eredetinél nagyobb szennyezést. Ez a folyamat a tényfeltérés fázisa, melyről tényfeltérési dokumentációt kell készíteni.

A tényfeltárást csak arra feljogosított szakértő végezheti, a vizsgálat során bizonyítani kell a szennyezés tényét, meg kell határozni a szennyező anyagok forrását, meg kell vizsgálni, hogy mi okozta a szennyezést, mekkora területen terjedt el a szennyezés, és hogyan pótlódik a talajvíz (eső, talajvíz áramlás, felszíni vizek hatásai).

Az általános elvárások szerint minimum 5 kút fúrásával kell feltárni a szennyezést. A kutak kialakítása a képen látható.

Ha a vett mintákban a földtani közegre és a felszín alatti vizekre rendeletekben megállapított szennyezettségi határérték felett van a szennyező anyag(ok) koncentrációja, be kell avatkozni, hogy a szennyezés mértéke csökkenjen.

Természetesen ilyenkor nem olyan kutak fúrására kell gondolni, mint amelyik otthon a kertben a locsolást szolgálja, hanem egy kis átmérőjű furatot kell készíteni, melyből kőzet-, talaj- és talajvíz minta vehető. A furatok kialakítását szabvány írja le, ez meglehetősen bonyolult, ezért a kutak kialakítására ebben a bejegyzéseben nem térünk ki.

A tényfeltárás során bizonyos esetekben gyors teszteket is kell végezni (helyi gyors elemzések: minőségi és mennyiségi meghatározások).

A vizsgálat egyik módszere az, amikor a talajban lévő pórusokból vesznek mintát: az illékony anyagok meghatározása pontosan elvégezhető, és többnyire illékony szerves anyagok jelenléte vizsgálható.

  A részletes vizsgálat (mely főleg geológiai, hidrogeológiai és geokémiai vizsgálat) során kell megállapítani az érintett földtani közeg szemcseeloszlását, szabad hézag térfogatot, a szivárgási tényezőt (vízvezető képességet), és a talaj azon tulajdonságait, hogy mennyire köt meg szennyező és hasznos anyagokat. Meg kell határozni a talajvíz mozgásának irányát, sebességét, és az azt befolyásoló paramétereket.

Fontos az adatok pontossága, hiszen a kármentesítési technológia kiválasztása csak ezekre alapozható, feltételezésekre és szóbeli elmondásokra nem.

Speciális vizsgálati módszer a légi fotók felhasználása: a színes infra felvételek használata során az emberi szem által nem érzékelhető tartományban is tudunk információkat gyűjteni. Az ilyen felvételeken az élő növényzet vörös színű, a talaj zöldes árnyalatú, a víz pedig kéktől feketéig terjedő színű. A felvételekből látható a növényzet egészségi állapota, vízellátottsága. Mivel a növényzet a különböző szennyező hatásokra indikátorként reagál, az eltérésekből következtetni lehet a növényeket ért káros hatásokra.

Ez a módszer természetesen csak vegetációs időben, áprilistól októberig ad hasznos információt.

A tényfeltárás nélkülözhetetlen eleme a terepbejárás: ezen részt vesz a terület tulajdonosa, a környezetvédelmi hatóság képviselője, valamint a kárt okozó szervezet képviselője.

A bejárás során fénykép felvételeket lehet és célszerű készíteni, melyeket a tényfeltárási dokumentációhoz kell csatolni.

A feltárt szennyező forrásokat térképen vagy helyszínrajzon jelölni kell.

A tényfeltárás elvégzéséhez tényfeltárási tervet, majd arról tényfeltárási dokumentációt kell készíteni.

A tényfeltárásról készült dokumentációnak és a tervnek tartalmaznia kell a terület pontos megjelölését és megnevezését, a tulajdonos nevét és elérhetőségeit, a területen végzett tevékenység pontos leírását, a szennyezés fajtáját, a tényfeltárás során vett minták elemzési eredményeit, a terepbejárás során tett észrevételeket. Tartalmaznia kell továbbá a területileg illetékes és a felülvizsgálatot elrendelő környezetvédelmi hatóság(ok) megnevezését, az elrendelő határozat (kötelezés) számát, kiadás időpontját, a dokumentáció benyújtásának határidejét, és a kötelezésben megjelölt feladatokat.

A dokumentum célszerűen táblázatosan tartalmazza a feltárás időbeli beosztását: ez alapján tervezhető az egyes munkafázisok ütemezése.

A dokumentációban indokolni kell, hogy milyen feltárási módokat kíván alkalmazni a kötelezett. Ezeknél figyelembe kell venni a feltárni kívánt közeget, mélységet, szennyezőanyag összetételt, és a feltárással történő szennyezőanyag-közvetítés kizárását.

A vizsgálat először nem terjedhet ki két víztartó rétegre, csak és kizárólag az elsőre (abban az esetben, ha a két vízzáró réteg közötti rétegvíz szennyezését kell vizsgálni, akkor csak erre az érintett rétegre), annak érdekében, hogy a szennyezés ne vándoroljon mélyebb, magasabb, vagy tiszta rétegekbe.

Ha a szennyezés a legfelső rétegben, a legfelső vízzáró réteg felett történt, és a mélyebben lévő rétegek szennyezésére minimális volt vagy egyáltalán nem volt esély, akkor a mélyebb víztartók vizsgálatát csak a feltételezett szennyezés helyszínétől nagy távolságban szabad elvégezni, hogy garantálható legyen a mélyebb réteg megóvása.

Maga a mintavétel két módszer szerint végezhető el: szabályos rácsszerű elrendezéssel vagy véletlen pontkijelöléssel. Az előbbi módszert akkor célszerű alkalmazni, ha a szennyezés vagy a hulladék eloszlása szabályos. Az utóbbit akkor használjuk, ha a szennyező anyagok eloszlása szabályos, pl. meghatározott helyről származó anyagokkal periodikusan feltöltött hulladéklerakók esetében.

Mint minden beavatkozásnak, a tényfeltárásnak is van környezeti hatása. Lehetőleg olyan módszereket kell alkalmazni, melyek hatása minimális.

Ilyen nem kívánatos eset az, amikor véletlenül más rétegekbe, lejjebb kerül a szennyezés, illetve a fúrógépek működtetésekor keletkező por, zaj, és gáz terhelés. Sajnos a tényfeltárás hibás elvégzése miatt volt már arra példa, hogy megsérült az alsóbb víztartó réteg, elszennyeződött, és egy hosszan tartó, folyamatos, drága tisztítási technológiát kell alkalmazni a szennyezés megszüntetésére (a múlt-és jelen idejű kifejezések összemosása nem véletlen, de ez egy másik bejegyzés témája legyen...)

Az elkészült tényfeltárási tervet az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel engedélyeztetni kell. A felügyelőség az engedélyben előírja a mintavételi pontok számát, a talaj- és talajvíz mintavétel módját, és a mintavételi pontok kialakítását.

A tényfeltárási munkákat az engedély kézhezvételét követően lehet megkezdeni, a kezdés tényét be kell jelenteni a felügyelőség felé.

Indokolt esetben a tervtől való eltérést a tapasztalt vizsgálati eredmények alapján a felügyelőség engedélyezheti.

A fentiekből is láthattuk, hogy a kármentesítések kivitelezésének előkészítő fázisa kiemelt fontosságú, fokozott felkészülést, szakértelmet, és odafigyelést igényel.


Irodalom:

1. Ferenc, Gondi et al 2004: Tényfeltárás és monitoing (Kármentesítési útmutató, Budapest, 2004.)

2. A tényfeltárási záródokumentáció tartalmi követelményeit a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet módosításáról jelenleg (2013. január 2.)nincs információ.

Jemagyarázat:

*A maradó koncentrációt azért „találták ki” és illesztették bele jogszabályokba, mert nincs olyan technológia, mellyel maradéktalanul eltávolítható egy szennyező anyag. Jogszabályok mentesítési határértéknek is nevezik. Az elérendő értékét a környezetvédelmi hatóság határozatában szabja meg.

Comments are closed.

    Zoltán Szőke

    Zoltan is an environmental engineer and expert with solid knowledge in climatology, meteorology, waste management and soil remediations.
    He writes his blogs about his previous works and studies, news from world and Europe.

    Picture

    Mottó

    "Ha azt hiszed, hogy a gazdaság fontosabb, mint a környezet, akkor próbáld meg addig visszatartani a lélegzetedet, amíg számolod a pénzedet!"
    Eredetiben így hangzik:
    "If you think the economy is more important than the environment, try holding your breath while counting your money" (Janez Potočnik, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa, 2013)

    Archives

    November 2016
    October 2016
    September 2016
    August 2016
    June 2016
    May 2016
    April 2016
    March 2016
    February 2016
    January 2016
    December 2015
    November 2015
    October 2015
    June 2015
    April 2015
    March 2015
    September 2014
    August 2014
    June 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    October 2013
    September 2013
    August 2013
    July 2013
    June 2013
    May 2013
    February 2013
    January 2013
    December 2012
    November 2012
    October 2012

    hírlevél

    Iratkozz fel, hogy értesülj az új cikkekről!

    Témák

    All
    Egészségvédelem
    Egyéb
    Emberi Jogok
    Energia
    EU
    Geológia
    Green Week
    Higanyszennyezés
    Hulladékok
    Hulladékok
    Kármentesítés
    Kármentesítés
    Kármentesítés
    Klímaváltozás
    Környezetpolitika
    Közlekedés
    Levegővédelem
    Megújuló Energiák
    Mezőgazdaság
    Mezőgazdaság
    Napenergia
    Nehézfémek
    Nehézipar
    Német Környezetvédelem
    Német Környezetvédelem
    Pályázatok
    Pályázatok
    Post 2015
    Sport
    Szélenergia
    Szennyezéskereskedelem
    Szennyvíztisztítás
    Talajvédelem
    Talajvíz
    Természetvédelem
    Üzleti Negyed
    Világ
    Vízenergia
    Vízgazdálkodás
    Vízvédelem

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.