Amint azt az ENSZ Közgyűlésének tematikus vitájának harmadik panel-beszélgetéséről írt beszámolóban is jeleztem, gondok vannak Tádzsikisztán esetében.
(Melléklet az ENSZ Közgyűlés tematikus vitájához)
A képen Tádzsikisztán elhelyezkedése és a tervezett duzzasztó helye látható.
Minden téli időszak, amikor megfagynak a vizek, 3% GDP-hiányt okoz az országnak, mert a megfagyott gleccserekből télen nem olvad ki elegendő víz. Az állami propaganda és sok tádzsik véleménye szerint a Rogun-gát és a vízlépcső megoldaná a problémákat.
Az ország reméli, hogy elektromos áramot tud termelni, majd azt követően eladni Afganisztán és Dél-Ázsia részére. Elmélet: 335 méter magas gátat kívánnak építeni a Vaksh folyóra. Ez megmenthetné az országot az elszigeteltségtől és megduplázhatná az ország energia-termelését.
A projekt azonban sajnos fellegekben járónak tűnik: közel 6 milliárd dollárba kerülne a gát és az energia-termelő rendszer megépítése. Az ország GDP-je ezzel szemben 2012-ben mindössze 7,6 milliárd dollár volt. Ezzel az ország az ENSZ listája alapján 140. helyen áll. Az IMF által készített lista szerint a vásárlóerő paritáson alapuló GDP 17,6 milliárd dollár, 129. hely. Összehasonlításul: Magyarország GDP-je 2012-ben 124.600 millió, azaz 124,6 milliárd dollár volt, mely az ENSZ listáján az 58. helyet jelenti hazánknak. (Vásárlóerő paritáson alapuló GDP: 197 milliárd dollár, 54. hely.)
A projekthez visszatérve: a szomszédos Üzbegisztán határozottan ellenzi a megvalósítást, ráadásul az országra jellemző korrupció is beárnyékolja a tervezett projektet.
A jelenleg megtermelt elektromos áram 40%-a az állami tulajdonú alumínium gyárba, a TALCO-hoz kerül. A cég több száz millió dollár profitot termel minden évben, mely egy Brit-Virgin-szigeteki offshore cégbe kerül. A The Economist című online lap szerkesztője felteszi a kérdést: a bevételt miért nem a gát építésére fordítják? (Természetesen a válasz egyszerű: akkor nem lehetne pénzt kimenteni- A Szerk.)
A jelenleg működő Nurek-duzzasztó, mel jelenleg az ország energia-termelésének 70%-át adja, karbantartására közel 1 milliárd dollárt kellene fordítani.
Forrás: ENSZ, The Economist