Freiburgban (Németország, Baden-Württemberg) 2013. október 23- 24-én került megrendezésre a megújuló energiák helyi alkalmazásáról szóló konferencia, mely idén a napenergia hasznosítására fókuszált.
A konferencia témái:
- finanszírozási modellek és mechanizmusok;
- tervezés és szabályoz rendszerek (jogszabályok) megalkotása;
- többszereplős együttműködés;
- lehetőségek értékelése és műszaki tudás- és információcsere;
- megújuló energiák beszerzése;
- végrehajtási lehetőségek.
A konferencia elsősorban városi vezetőknek, energetikai cégek vezetőinek, városfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, kormányzati szereplőknek energetikai szektorban dolgozó szakértőknek, kutatóknak, a beruházásokat finanszírozó pénzügyi szervezeteknek szól.
Programok:
A rendezvény első napján tárgyalták a politika a gazdasági keretirányelv összefüggéseit. Ennek célja a „fenntartható energiaközösségek” létrehozása. Magas rangú cégvezetők és politikusok fejtették ki véleményüket a fejlesztésekről és megfogalmazták a jövőre vonatkozó irányvonalakat: egyre inkább a „smart-grid, smart city” felé, azaz a gazdaságosan, okosan megszervezett települési energia-elosztást kell kiépíteni, lehetőség szerint egyre nagyobb arányban elszakadva a fosszilis energia-hordozóktól.
A második témakör a politikai, gazdasági és gyakorlati helyi akciókról szólt: a Freiburgban és partner-településein megvalósított helyi klíma- és energia (megújuló energiák) akciókat mutatják be városi vezetők és energetikai cégek vezetői. A cél: a többi várost is arra inspirálni, hogy terjesszék a megújuló energiák használatát, támogassák a városlakókat, akik saját napelem-napkollektor rendszert szeretnének kiépíteni, és figyelemfelhívó akciókat szervezzenek.
Két párhuzamos csoportban arról kaptak segítő információkat a résztvevők, hogy hogyan tudják városaikat és a régiókat kialakítani. Az egyik csoportban az önkormányzati vezetők és döntéshozók részére tartottak továbbképzést a Fenntartható Energia Akcióterv (Sustainable Energy Action Plan- SEAP) elkészítésének módjáról. A másik csoportban műszaki szakemberek, önkormányzati műszaki felelősök és energetikai szakértők részére nyújtottak hasznos tanácsokat (rendszer kiépítése, üzemeltetése, karbantartása, energiaelosztás, stb.). fontos szempont ebben az esetben az, hogy hogyan kell összeállítani egy település energia-mixét: a fosszilis forrásoktól való függés fokozatos csökkentése és a bio- és napenergia arányának növelése (saját települési üzemek telepítése, saját napelem-”farmok” létrehozása). Praktikus megoldásokkal lehettek gazdagabbak a résztvevők a fűtés és hűtés terén is: a nap energiája kihasználható hűtésre és fűtésre egyaránt. (A szolárhűtésről egy későbbi bejegyzésben lesz szó.)
Ha egy településnek nincs lehetősége saját energia-termelő létesítmények telepítésére (mert a beruházás csak akkor rentábilis, ha több önkormányzat konzorciumot alkot), akkor vásárlással oldja meg az áram és a többi energiahordozó beszerzését. A vásárlás azonban önmagában nem elegendő,mert az elosztást is gazdaságosan kell megoldani.
A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy okosan, gazdasági érdekeket is szem előtt tartva kell kiépíteni egy „smart city” azaz okos várost, racionális elosztási útvonalakkal.
A vízenergia és a hulladékokban rejlő energia hasznosítása a nap és a bio-energia mellett szintén fontos szerepet játszik. Ez természetesen a hulladékok esetében lakossági ellenállást válthat ki a füstgázok miatt, de a szigorú környezetvédelmi előírások garantálják a füstgázok minőségét és az emberi egészség védelmét. Ezt természetesen a települések lakói is tudják, és látják az összefüggéseket a hulladékból kinyerhető energia és a pénztárca között: hulladék folyamatosan keletkezik, és ha már lehet belőle energiát nyerni, akkor hasznosítsuk, hogy kisebbek legyenek a lakás-fenntartási (fűtési) költségek.
A rendezvény második napja a finanszírozási lehetőségekről szólt: befektetési modelleket ismerhettek meg az érdeklődők, melyek a helyi közösségek igényeihez és azok fejődéséhez szabottak. Természetesen a megújuló energiák termelését célzó létesítmények megépítésére kell gondolni: egy nagyobb település esetében akár több-millió, akár százmillió eurós beruházás is szóba kerülhet, ha napelemeket és biogáz üzemet kíván létesíteni, hogy saját hivatali helyiségeit ellássa árammal, a település pedig el tudjon szakadni a nagy energia-szolgáltató konszernektől, ezáltal kedvezőbb árú áramot és fűtést biztosíthasson a lakosságnak. A lakosságtól érkező bevételek (áram, gáz és távhő értékesítés) garanciát is jelentenek a beruházáshoz felvett hitelek visszafizetésére is.
A rendezvény iránymutatást fogalmazott meg a jövőre vonatkozóan is: mi következik? Hogyan alakul ki egy „nap-város”? A válasz természetesen nagy mértékben függ a települések, agglomerációk és kis régiók gazdasági lehetőségeitől, jövőbeli lehetőségeitől, és a banki finanszírozás módjától. Egy gazdagabb település, mint pl. Freiburg is, könnyebben jut hitelekhez. Egy kisebb településnek célszerű konzorciumra lépnie több másik településsel.
A rendezvény végén a rendezvény helyszínén egy kiállítást tekinthettek meg a résztvevők: napelemeket, napkollektorokat láthattak, és megismerhették a „Solar Kühlung”, azaz a napenergiás hűtés rendszerét is. A volt katonai bázis területén létesült Vauban nevű településrészen tekinthették meg, hogy hogyan működik egy „okos település”. Az érdeklődők a passzívházakból (melyek nem csatlakoznak fosszilis tüzelőanyagokkal működő hálózatokhoz), alacsony- és nulla-energia-igényű házakból álló rendszert láthattak, és megismerhették ezek felépülését, rendszerbe illeszkedését.
Forrás:
http://www.eea.europa.eu/events/local-renewables-freiburg-2013-conference
http://www.local-renewables-conference.org/freiburg2013/home/