Ezt a bejegyzést még régebben kezdtem el írni, ha jól emlékszem 2013 januárban, de valami miatt nem publikáltam. Úgy érzem, a téma még mindig aktuális, ezért most a nagy nyilvánosság is olvashat pár érdekes dolgot a hulladékok égetéséről.
Kérdés, hogy ez vajon hulladékgazdálkodás, vagy környezetvédelmi technológia?
A kettő között az a különbség, hogy történik-e hő – és energiahasznosítás a technológia során, vagy sem.
Ennek megállapítására az Európai Unió (EU) egy formulát dolgozott ki, mely figyelembe veszi a hulladék fűtőértékét és mennyiségét, a befektetett energiát, a hőveszteséget, és az eladott hő és elektromos áram mennyiségét. A befektetett energia ebben az esetben azt jelenti, hogy amikor a kezelt hulladék energiatartalma nem elegendő az égés önálló fenntartásához, külső energiaforrásra van szükség. Ez többnyire gáz- vagy fűtőolaj használatát jelenti.
A formula bonyolult:
R1= (Ep- Ei)) / (0,97x (Ew+ Ef)),
ahol:
Ep: adott évben előállított energia (hő- vagy elektromos), GJ/év. A mennyiséget szorozni kell 2,6-del, ha elektromos áramot termelt, és 1,1-del, ha termikus energiát. Természetesen a kettő együtt is előfordulhat, ebben az esetben az ide értendő összeg: (2,6Ep+1,1Ep), mely szintén GJ/év dimenzióban értendő.
Ef: a rendszerbe üzemanyagok segítségével betáplált éves energia-mennyiség, mely gőztermelésre használatos, GJ/év.
Ew: a hulladék energiatartalma, GJ/év
Ei: importált energia mennyisége, levonva belőle Ew és Ef, GJ/év.
0,97: szorzószám az energia-veszteség figyelembevétele érdekében, mely a távozó hamu hőtartalma és az elsugárzott hő mennyisége
Ha a fenti formula eredménye során kapott eredmény, R1=
a) 0,60 vagy annál nagyobb érték, akkor R1, azaz „recovery”, energetikai célú hulladékhasznosítás történik az égetőben, abban az esetben, ha az égető 2009. január 1. előtt kapott működési engedélyt.
b) 0,65 vagy annál nagyobb érték, akkor R1, ha az égető 2008. december 31. után kapott engedélyt.
A fenti formula nem alkalmazható együtt-égető berendezésekre, veszélyes hulladékok égetésére, egészségügyi hulladékok és szennyvíziszapok és ipari hulladékok égetésére.
Fentebb már szerepelt az R1 jelölés: a Direktíva (és a Hgt. is) tartalmazza a hulladékok kezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó tevékenységek körét. R1 jelenti a termikus hasznosítást, D10 az égetéssel történő ártalmatlanítást. Ez utóbbi esetben értelemszerűen nem valósul meg a hasznosítási cél, de más célok, pl. veszélyesség és mennyiség csökkentése igen.
Hazánkban jelenleg két létesítmény, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (engedélyezett: 420.000 t települési szilárd hulladék évente) és a Mátrai Erőmű (engedélyezett: 320.000 t/év, de nem csak települési szilárd hulladékokra) végez települési szilárdhulladék-hasznosítást.
Magyarországnak, a keletkező települési hulladékok (települési szilárd, folyékony) és biohulladékok mennyisége (tömeg, térfogat) alapján két új hulladékégetőre (termikus hasznosításra) van szüksége, mely az előzetes tervek szerint Veszprém megyében és a Dél-alföldi Régióban valósulna meg.
Miért is van rájuk szükség? A magyar vállalkozások anyagi helyzete nem teszi lehetővé a további hasznosítási kapacitások bővítését, így a Direktíva és az OHT által előírt hasznosítási arányok nem teljesíthetők: jelenleg kb. 4,2 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezik évente, a lerakásra kerülő hulladékban maximum 820.000 tonna lehet a biológiailag bontható mennyiség 2016-ra. 2013-ra a keletkezett települési szilárd hulladék 50%-át, azaz nagyjából 2,1 millió tonnát kell hasznosítani (nem csak termikusan).
Jelenleg ez kb. 430.000 tonna termikusan hasznosított hulladék, a többi lerakással kerül ártalmatlanításra.
Összehasonlításul: 2010-ben hazánkban 10.740.019 tonna hulladék keletkezett. Ebből ártalmatlanításra került 9.633.052 tonna, hasznosításra került 6.668.525 tonna hulladék.
A fentiekből megállapíthatjuk és megválaszolhatjuk a kérdés, hogy vajon ez most akkor hulladékgazdálkodás, vagy környezetvédelmi technológia?
A válasz egyszerű: mindkettő. Ha ugyanis nem volna hulladékégetés, akkor bizony ez környezetvédelmi szempontból probléma lenne. Minden olyan műszaki megoldást, ami a környezet védelme érdekében hasznos, környezetvédelmi technológiának is nevezhetünk.
Adatok forrása: OKIR, 2012 a 2010. évi tevékenységek alapján; OHT, Direktíva.
Vezérkép: Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kéménye, a fotó a szerző saját műve, készült 2006. április 4-én.