Most következik a Zöld Hét második napjának összefoglalója, a teljesség igénye nélkül.
A második napon is párhuzamosan zajlottak az események, egyszerre 3-4 szekció-ülés is volt ugyanabban az időben, ezért nehéz beszámolni midnen fejleményről.
Előadók:
- William Neale, Janez Potočnik kabinetjének tagja, Európai Bizottság
- Jocelyn Blériot, Szerkesztőségvezető és Európai Ügyek vezetője, Ellen MacArthur Alapítvány
Sebastien Godinot, közgazdász, WWF Európai Jogi Iroda
Jean-Paul Albertini, fenntartható fejlődésért felelős vezető tanácsos, Gazdasági, Fenntartható Fejlődés és Energetikai Minisztérium, Franciaország
- Bas de Leeuw, ügyvezető igazgató, World Resources Forum
A szekcióülés azzal foglalkozott, hogy hogyan lehetne megalkotni a szükséges jogszabályokat, melyek a cirkuláló gazdaság feltételeit teremtenék meg.
Rövid előadásokat láthattunk arról, hogy mit tehetnek a civil társadalmak (szemléletformálás), az üzlet réteg (vállalkozások), nemzeti és EU szintű vezetők. A beszélgetés célja olyan iránymutatások megalkotása, melyekből később, de záros határidőn belül jogszabályok lehetnek.
Néhány téma, amire rávilágított a panelbeszélgetés: piaci hibák, mi a jogszabályok szerepe, miért szükséges a jogi beavatkozás, hogyan tudjuk alkalmazni a jelenlegi jogszabályokat, hol kell a jogszabályokon változtatni és újakat alkotni, milyen szisztematikus változások szükségesek, melyek azok a területek, melyek esetében a piac rá tud állni a cirkuláló folyamatra jogszabályi beavatkozás nélkül?
Sok kérdés merült fel, melyekre az előadók a jelenlévő hallgatósággal együtt, interaktív módon kereste a válaszokat.
Ilyen felmerült témák: mezőgazdaság és élelmiszeripar kapcsolata a bioüzemanyagok gyártásával (sok az ellentmondás a komposztálás és talajerő visszapótlás miatt), elektronikai és elektromos készülékek hulladékainak hasznosítása (nagy probléma az EU-n kívüli feldolgozás), a jól bevált papír, üveg, fém gyűjtés néhány országban valóban jól működik, de sok helyen nem megoldott a gyűjtés.
1.2 Hulladékgazdálkodási kihívások – hogyan érhetjük el a 7. Környezetvédelmi Akcióterv céljait és a körkörös gazdaságot a hulladékos jogszabályok segítségével?
Előadók:
- Peeter Eek, főigazgató, Hulladékgazdálkodási Osztály, Környezetvédelmi Minisztérium, Észtország
Peter Kurth; elnök, FEAD (European Federation of Waste Management & Environmental Services- Európai Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsége)
Josep Maria Tost i Borràs, elnök, ACR+ és a Katalán Hulladékgazdálkodási Ügynökség vezetője
Piotr Barczak, politikai iroda, Hulladék, Európai Környezetvédelmi Iroda
Iain Gulland, igazgató, Nulla Hulladék Skócia (Skócia, nagy-Britannia)
A cirkuláló gazdaságban a hulladék nyersanyaggá válik, és nem veszik el. A szekcióülés során górcső alá kerülnek a különböző utak, melyek a hatóságok és a hulladékgazdálkodás gyakorlati tapasztalataira támaszkodva elvezethetnek minket a körkörös gazdaság felé (lerakással történő ártalmatlanítás, újrahasználat, újrahasznosítás). A beszélgetésen az állami és civil oldalképviselői cserétek eszmét. A céljuk az volt, hogy kiderítsék: azonos jogszabályi környezetben miért működik a rendszer az egyik országban jól, a másikban rosszul.
A válasz a kérdésre: a hasznosítással és feldolgozással foglalkozó vállalkozásoknak nincs elegendő kapacitása, vagy sok helyen még nem is épült ki, nem jöttek létre hasznosító és feldolgozó üzemek sem. Ennek a válsággal sújtotta országokban komoly oka van: nehezen kapnak hiteleket a vállalkozások.
2.1 Városok felkészítése – a Régiók Bizottságával közös szekcióülés
Előadók:
- Professor Maarten Hajer, NSZ Környezetvédelmi Program Nemzetközi Erőforrás Panel (UNEP International Resource Panel) tagja, a Holland Környezetvédelmi Hatásvizsgálati Ügynökség vezetője
Adam Struzik, Mazovia Régió kormányzója, Lengyelország, a Régiók Bizottságának tagja
Mark Hidson, igazgató, Globális Fenntartható Beszerzési Központ, ICLEI
Levezető:
Mercedes Bresso, első alelnök, Régiók Bizottsága, és az Európai Erőforrás-hatékonysági Platform tagja (European Resource Efficiency Platform- EREP)
Azok a városok, melyek nagy arányú nyersanyaghasználattal, de magas fejlesztési potenciállal rendelkeznek, különleges helyzetben vannak: a cirkuláló gazdaság elterjesztésében hatalmas szerepük van. A szekcióülés során az Európai Zöld Fővárosok példáján keresztül kerül bemutatásra a lehetőség: a különleges pozícióiknak köszönhetően ezek a városok nagyszabású rendezvényeken, konferenciákon mutathatják be a fejlesztési lehetőségeket. Néhány Zöld Főváros: Nantes, Bristol, Koppenhága. Az ülés során a középpontban a gazdasági fejlesztések, hatékony nyersanyag-felhasználás (pazarlás visszaszorítása, feldolgozás hatásfokának növelése, energiahatékonyság növelése) és a fenntartható fogyasztás állt.
Az ülés eredményei: a fosszilis tüzelőanyagok energetikai felhasználása során 1-2% hatásfoknövelés nagy pénzügyi befektetéseket igényel, de a trend is az, hogy a fejlett világban lévő, fosszilis energiahordozókra épülő erőművek helyét átvegyék a megújulókra épülők. Ettől függetlenül, amikor nem süt a Nap és nem fúj a szép, van energiaigény, ezek fedezésére egyelőre mindenképpen szükségesek a hagyományos erőművek.
A Zöld Fővárosok elsősorban a közlekedés (üzemanyag használat és károsanyag-kibocsátás) terén alkottak olyan eredményeket, melynek köszönhetően a városok levegője tisztább, fejlettebb a közösségi közlekedés, és a városvezetés által használt és üzemeltetett épületek is környezetbarát módon üzemelnek.
A fenntartható vásárlás egy érdekes téma: nyilván vásárolni kell, hogy megéljünk, de nem ész nélkül, bármit megvenni. Csak a szükséges mennyiségben kellene megvenni az élelmiszereket, hogy ne kelljen kidobni, ha nem tudjuk elfogyasztani pl. a kenyeret, zöldségeket, gyümölcsöket. Jelenleg a megvásárolt zöldségek és gyümölcsök harmada kerül hulladékgyűjtőbe, sok helyen ez már komposztálásra kerül, de sok országban ez nem megoldott.
2.4 Az elektronikai és elektromos hulladékok „bányászata” (Urban Mining)
Előadók:
- Stephane Arditi, European Environmental Bureau (EEB)
Raphael Veit, SAGIS
Norbert Zonneveld, Európai Elektronikai Hasznosítási Egyesület (European Electronics Recycling Association, EERA)
Aminda Leigh, T-Media
Az új WEEE (Wsate of Electronical and Electrical Equipments- Elektromos és Elektronikai Készülékekből származó Hulladékok) direktíva 2012-ben lépett hatályba. Az EU tagországainak 2014. február 14-ig volt ideje, hogy megfelelően jogrendjükbe ültessék direktívát.
A panel-beszélgetés során szóba került a lehetőség: hogyan lehet a lehetőségeket a cirkuláló gazdaságba átültetni? A terméktervezéstől kezdve a hulladékká vált termékek visszagyűjtésén át a lehetséges technológiákig és a hasznosítási arányokig.