Mai interjúalanyom Garay Klára egy igazán sokoldalú személyiség. Biológiatanárként végzett, de sok más szakmában is kipróbálta magát, főleg az oktatásban. Jelenleg egy művelődési házat vezet, és mellette már évek óta nagy elszántsággal és szakértelemmel védelmezi hazánk egyik legnagyobb és legrégebbi városi közparkját, a budapesti Városligetet. Ezen az oldalon még nem indított blogot, de a régi honlapunkon és a bloggertalálkozóinkon még ma is aktív, és lelkesen figyeli az új cikkeinket. Mi hallgatunk rá, de másoknak is érdemes lenne...
- Mit mondanál el magadról az olvasóinknak? Hogyan kezdett el érdekelni a környezetvédelem?
- Beleszülettem. Nem hívták így a szüleim, csak mérhetetlenül tisztelték a földet, az élővilágot. Tudták, hogy élelmet termelni, a föld hasznaiból megélni csak a törvényeinek tiszteletben tartásával lehet. Egyetlen perce sem volt az életemnek, amikor én is ne így gondoltam volna….és csodáltam őket. Mind a szüleimet, mind a természetet.
- Hogyan kezdtél blogot írni? Személyes vagy szakmai bloggal kezdted?
- Furcsa blog volt az enyém: személyesen szakmai. Az első blogom az Otthon a fővárosban volt, amit ti technikai segítségetek nélkül nem is tudtam volna megcsinálni. Arról akartam írni, hogy csak akkor érezhetjük otthon magunkat egy ekkora városban, ha vigyázunk rá. Ha gondoskodunk kertjeinkről, parkjainkról, erkélyeinkről. Aztán 2012 nyarára a természetpusztítás elérte a Városligetet. Akkor igyekeztem tudósítani a lakosságot a valós tervekről, a tényleges károkról. Ezzel utóbb annyi feladatom lett, hogy az Otthon a fővárosban című blogba már alig írtam, csak a Városligeti Hírmondót igyekeztem feltölteni.
- Milyen környezetvédelmi terület érdekel legjobban? Mihez értesz a legjobban a környezetvédelmen belül és azon kívül?
- Erre nem tudok válaszolni. Egyik területhez sem értek. Inkább csak egy tájékozott, tudatos városlakó szintjét érem el. A fővárosban a légszennyezés, a zajszennyezés, a fényszennyezés és azok emberre gyakorolt hatása a legsúlyosabb gondok, ezekről szívesen olvasok, és tanulok mindnyájatoktól.
- A magánéletedben mennyire élsz zölden? Mit teszel magánemberként a környezetért?
- Egy városi lakásban ez nem azt jelenti, amit ideálisnak nevezhetnénk. De a piacon vásárolok legszívesebben, mert ezek a zöldségek helyi termelőktől származnak, a saláta látott napsütést, a paradicsomon érzem a föld szagát. Nem is utazik a világ végéről a hagyma. De szelektíven gyűjtöm a hulladékot, ami a feltétele az újrahasznosításnak. És persze a házunk kertjében kergetem a lepke kabócát és üldözöm az özönfákat…igyekeztem átmenteni édesanyám kertjéből a falusi házunk szépségeit.
- Biológiatanári végzettséged szakmailag vagy a magánéletedben segít jobban zöldnek maradni?
- Nekem nincs két életem. Reggeltől estig, újévtől szilveszterig így gondolkodom. Zöldebb szeretnék lenni, mint amilyen vagyok.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma Magyarországon és mit tehet ellenük egy átlagember?
- Az „átlagember” édes keveset tehet. Igaz, hogy ha mindenki, vagy legalább nagyon sokan elkezdenének nem szemetelni, az sokat javítana a helyzeten. De ehhez az „átlaggyereket” nem átlagosan, hanem tervszerűen, tudatosan másképpen kellene nevelni. Otthon is és az iskolában is. De társadalmi példával is.
- Közéjük tartozik-e a Városliget várható beépítése?
- A Városliget beépítése komplex probléma, a környezetvédelem és a jogalkotás megcsúfolása. Mit tehet az átlagember? Blogot ír. Városligeti sétákat vezet. Kiállításokat szervez, előadást tart, tájékoztat. Mert én vagyok az átlagember.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma a világon és mit tehet ellenük egy átlagember?
- A globális felmelegedés, a fenntarthatatlan „fejlődés” és az elképesztő mértékű hulladék termelés. De a sort lehetne folytatni...
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot hazánk környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
- Kiváló szakembereink vannak. Jól felkészült fiatalok és nagy tapasztalattal rendelkező idősebbek. Csak a kutya sem figyel rájuk. Egyre több ember ismeri fel ugyanakkor, hogy a dolgok így nem mehetnek tovább. Ezt a gondolkodásmódot kellene támogatni és érvényre juttatni a politikai döntésekben.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot a világ környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
- Nem vagyok eléggé tájékozott a világban. De addig, amíg csak konferenciázunk és nem teszünk semmit, amíg országhatárokban gondolkodunk és nem globálisan, addig biztosan nem jó úton járunk.
- Mi kell ahhoz, hogy egy ember környezetvédő legyen? Ismeretek, lehetőségek vagy szemlélet kérdése? Vajon ma Magyarországon (és a világon) mindenkinek van-e lehetősége környezetvédővé válni?
- Én azt gondolom, hogy nem kell környezetvédővé válni. Tudatos, értelmes emberré kell válni. Tudomásul venni, hogy a föld erőforrásai végesek, nem növelhető ezért a végtelenségig a fogyasztásuk. De az anyagi javak egyenlőtlen elosztása, az emberek kiszolgáltatottsága, mind, mind a föld és egymás kizsákmányolását hozzák magukkal.
- És hogy áll a kérdéshez a társadalom? Milyen a közfelfogás a környezetvédelemről, és hogyan javítható? Zöldíthető-e az emberek szemlélete? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem?
- Nincs közfelfogás. Vannak nagyon tudatos és nagyon tudatlan emberek. Ebben a kérdésben is minden másban is. A tudatosság szintjét is emelni kellene, az oktatás tartalma és módszertana, a nevelés céljai, prioritásai, a szocializáció folyamata, együtt vezetett sok országban ahhoz, hogy kerékpárral járjanak, hogy helyi termékeket fogyasszanak, ne pazaroljanak, stb. Én hiszek abban, hogy az ember tanítható. Érdemes lenne megpróbálni.
- És vajon az ország vezetői miért nem veszik figyelembe a természet- es környezetvédelmi szempontokat a döntéseikben? Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon? Mennyire tükrözi az átlagemberek (más néven: választók) akaratát ez a hozzáállás?
- Az ország vezetői is az ország iskoláiba jártak, az ország ( ma már egyre öregebb tagjai) nevelték őket. Az egyre csökkenő óraszámú és egyre inkább elméletieskedő biológia , kémia, földrajz oktatás csődje mára elérte a hatalom csúcsait. A választók egy része annyira nem szeret gondolkodni, hogy elhisz minden leegyszerűsített, jól hangzó szólamot. A másik része épp ellenkezőleg: kritikusan, és önkritikusan szemléli a világot, Óvja, védi a környezeti, a természeti értékeket, illetve azt, ami ebből megmaradt. A hatalmat az gyakorolhatja, amelyik réteg éppen nagyobb létszámban megy el szavazni. De a következmények mindannyiunké….és évszázadokra hatóak.
- Az internetes vagy a hagyományos médiát látod hatékonyabb ismeretterjesztő lehetőségnek?
- Ma a hatékony ismeretterjesztésnek sehol máshol nincs tere, csak az interneten.
- Miben látod az internetes média 3 legnagyobb előnyét és hátrányát?
- Előnye, hogy egyáltalán célba tud juttatni üzeneteket. Hátránya a korlátozott hozzáférés. Nagyon sok háztartásban nincs még internet. Másrészt viszont az interneten terjednek a téveszmék, a bulvár hírek, a fals információk is. Ember legyen a talpán, aki eligazodik közöttük.
- Milyen lehetőségei és korlátai vannak szerinted a blognak, mint műfajnak? Alkalmas-e ismeretterjesztésre ez a műfaj? És meggyőzésre?
- Alkalmas mindkettőre.
- Van-e célod a környezetvédelmi blogírással a Városliget védelmén túl is, és ha igen, mi az?
- Ma már nem írok mást, mert nincs rá időm. A tájékoztatás a célom, de váratlan mellékhatásként rengeteg jó barátra és lelki társra leltem ezen a csatornán keresztül. Ti, bloggerek, a Városvédők, az építészek, tájépítészek, urbanisták, vagy képzőművészek és közgazdászok a sors ajándékai számomra. Ez volt az Otthon a fővárosban című blog mottója: „Még az is lehet, hogy a céltábla nyilad útjába talál.” Fodor Ákos
- Megtervezed-e előre a témáidat, vagy mindig arról írsz, ami aktuálisan éppen eszedbe jut?
- Sok minden eszembe jut, és tervezgetek is…de ezeket a terveket rendre felülírja az élet. Elsősorban információ szolgáltató vagyok, tehát megírom, hogy éppen milyen merénylet készül a Liget ellen. A többi ezer dolgot sajnos nem győzöm megírni.
- Kiknek ajánlanád a környezetvédelmi blogírást? (Számít-e pl. a kor, nem, lakóhely, végzettség, IQ-szint, környezetvédelmi tapasztalat, stb?)
- Akit megnyugtat, ha kiírja magából, akinek van közérdekű mondanivalója, annak lehetősége van blog írásra. Az olvasó majd eldönti, hogy el akarja-e olvasni.
- Kiknek ajánlanád a cikkeid olvasását?
- Annak, aki nem akarja, hogy legyőzzük a természetet. Mert ez a bumeráng visszaüt.