Új szerzőnk, Lovrencsics Attila, bloggernevén (An)Dante. Informatikusként látszólag kilóg a sorból, de nem véletlen ajánlotta Szőke Zoltán szerzőtársunk a csapatba. Attila is éppen annyira szakértő, és lelkes környezetvédő, mint ezen az oldalon mindenki más. Németországban él, egy nálunk (nem csak) környezetvédelmi téren fejlettebb országban, onnan nézve sok mindent meglát, amire mi itthon nem is gondolunk. Még csak 2 cikke jelent meg, de remélem, hamarosan többet is olvashatunk tőle.
- Mit mondanál el magadról az olvasóinknak?
Pécsett születtem, így azon szerencsések közé tartozom, akik egy kellemes, mediterrán hangulatú városban nőhettek fel a mecseki erdő tövében. Ahol egy bazilika és egy dzsámi megfér egymás mellett, és amely egyben az ország első egyetemével is büszkélkedhet. A szülővárosom mindig is a legközelebb állt a szívemhez. Ugyanakkor nagyon hamar rájöttem, hogy ott az informatikai ambícióim nem fogom tudni érvényesíteni. Habár sosem dolgoztam környezetvédelmi területen, mégis csak olyan vállalathoz adtam a nevem, ahol ez kiemeltem fontos kérdés volt. Amíg Magyarországon éltem, a Nokia, majd az Ericsson csapatát erősítettem, később a Frankfurt melletti Peiker, most pedig a Harman navigációs részlegénél dolgozom Münchenben.
- Az informatika kívülről egy elég mesterséges, zárt világnak tűnik. Hogyan kapcsolódik a környezetvédelemhez?
Elsőre talán zárt világnak tűnik, sőt laikus szemmel kissé különcnek is. De ez csak a látszat. Az informatika környezetvédelemmel való összefonódása sokkal szorosabb mint elsőre gondolnád. Évente több mint egymilliárd mobiltelefon talál gazdára, és ugyanennyitől válnak meg a tulajdonosai. A csomagolóanyag forrása és újrahasznosíthatósága, a készülékház szerkezete és egyszerű szétszerelhetősége legalább annyira fontos, mint a telefonokból keletkező éves 150-200 ezer tonna elektronikai hulladék kezelése. Ezen hulladék a ritka földfémek páratlan tárháza, a chipek arany, ezüst és réz komponensei, de maga a kijelző is új életre kelhet. A Samsung korábban szója-alapú festékekkel is próbálkozott, de hamar rájött arra, hogy egy élelmiszer-alapanyag alternatív felhasználása nem épp a fenntarthatóság szimbóluma. Ezek csupán a telefonok. Egy minőségi autós navigáció szintén sokat segíthet a környezet megóvásában. A torlódások, útakadályok és lezárások korai felismerése révén tervezett, gyorsan átjárható alternatív útvonalak és a zöldhullám követése egyaránt lehetővé teszi, hogy az autók a lehető legkevésbé terheljék a környezetet.
- Hogyan kezdett el érdekelni az informatika?
Az első informatikához köthető emlékem egy reklám: ITT Nokia: a dobozba zárt világ. Amikor láttam, azt mondtam, hogy egyszer ott fogok dolgozni. Ez az álom beteljesült, bár „ITT” nélkül. Nyolc éves koromban kaptam az első számítógépem. Az ENTERPRISE 128 egyáltalán nem a játék, hanem a programozás miatt fogott meg. Alkotni valami újat, megoldani egy problémát, vagy egyszerűen csak feszegetni a lehetőségek határait. Az életem azóta is betöltik a különféle műszaki eszközök és megoldások.
- Hogyan kezdett el érdekelni a környezetvédelem?
Mivel egy természethez közeli városban születtem, így ez már a gyerekkoromban kezdődött. A gesztenye- és hársfák árnyékából a fővárosba lépve azonnal megértettem, hogy a teleszemetelt, kietlen látkép nem igazán tetszik. Az általános iskolában többször is a környezetünk tisztításába kezdtünk, amely eleinte nem igazán tetszett, de a végeredmény lenyűgözött: maroknyi ember pár órás munkája is elég ahhoz, hogy a környezet sokkal szebb legyen. Persze nem mindent egyszerű utólag megoldani, így egyre inkább a megelőzés kezdett foglalkoztatni. Azt hiszem ez lehetett a környezet iránti szeretet csírája bennem.
- Hogyan kezdtél blogot írni? Személyes vagy szakmai bloggal kezdted?
Az életem nyitott könyv a barátaimnak, de kívülállóknak semmi köze hozzá. Magamról sosem írtam volna blogot, így szakmai témában kezdtem. Persze számomra a telekommunikáció volt a leginkább kézre álló. 2002-óta írtam szakmai bejegyzéseket és ahol lehetett, ott környezetvédelmi utalásokat is tettem. Talán néhányan ismerik az (An)Dante nevet és a hozzá tartózó tizenötezer hírt.
- Milyen környezetvédelmi terület érdekel legjobban?
Igazából ez egy kirakó: a teljességhez minden részre szükség van. Ennek ellenére engem elsősorban a termékek előélete, utóélete, újrahasznosíthatósága, a fenntartható fejlődés és a megújuló energiák kiaknázása érdekelnek a legjobban.
- Mihez értesz a legjobban a környezetvédelmen belül és azon kívül?
Nem vagyok környezetvédelmi szakember, így kicsit kilógok a csapatból. Bár önszorgalomból rengeteg környezetvédelmi technológiát tanulmányoztam és ipari környezetben is láthattam a folyamatos fejlődésüket. A fagyasztott kaszáspók-petés növényvédelemtől egészen a hajlékony OLED kijelzők előállításáig. Környezetvédelmi vonatkozáson kívül elsősorban a mobil távközlési és autóipari technológiákhoz értek a legjobban.
- A magánéletedben mennyire élsz zölden? Mit teszel magánemberként a környezetért?
Az otthonomban nincsenek hagyományos izzók, csak LED fények és energiatakarékos lámpák, asztali gép helyett alacsony fogyasztású laptopot használok és energia-hatékony háztartási gépeket. Emellett a szelektív hulladékgyűjtés a mindennapok részét jelenti, akárcsak a lakásban lévő kisebb dzsungel gondozása. Saját autó helyett tömegközlekedési eszközökön utazom, persze Münchenben nagyon egyszerű a dolgom. A boltokban is mindig megnézem, hogy csak „Fair Trade” (ellenőrzött körülmények között, megfelelő bérezéssel jutalmazott munkával előállított) és „UTZ Certified” (fenntartható termesztésből származó) termékeket vegyek. Tojás és hús esetén pedig odafigyelek arra, hogy csak „Freilandhaltung”, vagyis szabad-tartású gazdaságokból származzon.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma Magyarországon és mit tehet ellenük egy átlagember?
A legnagyobb probléma talán az atomenergiába vetett hit lehet. Ez a technológia nem csak drága és veszélyes, de a keletkezett rádióaktív hulladékok ártalmatlanítása sem egyszerű vagy olcsó feladat. Ez ellen már sokan megpróbáltak tüntetni, de ez nem igazán ért célba. A második legnagyobb probléma talán a felelőtlen lakossági hulladékkezelés lehet. A szelektív hulladékgyűjtők megfelelő használata kulcs lehet az újrahasznosításhoz. Talán ehhez kapcsolódik a harmadik súlyos probléma is: a hulladékok ártalmatlanítása. Magyarországon továbbra is rengeteg hulladék kerül lerakókba, némelyek csak égetés után. A hulladék újraválogatás és szeparálás valóságos kincsesbányává változtathatná a hulladékot. Számomra az is furcsa, hogy míg más országokban minden zsebkendőnyi területre fát ültetnek, a körforgalom közepére sziklakertet építenek, a villamos sínek közé füvet ültetnek, addig Magyarországon mindent aszfaltoznak. Persze azt nem kell gondozni.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma a világon és mit tehet ellenük egy átlagember?
A világ legnagyobb problémái ellen az átlagember keveset tehet. Az árérzékeny vásárlók könnyen elcsábulnak az olcsóbb termékek iránt, még ha az rendkívül környezetszennyező és embereket kizsákmányoló technológiával készültek is. Komoly probléma az is, hogy a világ két legfontosabb nagyhatalma semmibe veszi a környezetünk védelmét. Az egyik tudományos elemzéseket készít arról, hogy az óceánok még mekkora szemétterhelést bírnak el, a másikat pedig még ez sem érdekli és egyszerűen pusztítja a folyóit és levegőjét. A legfontosabb azonban az őserdő irtása és a talajerózió lehet. Sok helyen tarvágással próbálnak újabb termőterülethez jutni, de ezek pillanatok alatt kimerülnek, vagy a elmossa őket a víz. Az átlagember mit tehet? Megnézi, hogy mit vesz. Egy apró lépés, hogy nem támogatjuk azokat, akik rombolják a környezetünk.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot hazánk környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
Egyelőre még kicsit rögös úton halad ugyan, de a szelektív hulladékgyűjtés mindenképp komoly előrelépést jelent. Ennek tartós fennmaradása csak az emberek mentalitásán és tanításán múlik. Jó látni, hogy a termékdíjak bevezetése ellenére azért Visontán mégis létesült egy nagy kapacitású naperőmű. Szintén komoly előrelépés, hogy a MÁV és a BKV is egyre környezetkímélőbb közlekedési eszközökre vált.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot a világ környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
Ha őszintén kell hogy válaszoljak nem igazán tudok sok pozitívumot említeni. Néha összeül egy-egy csúcskonferencia, ahol néhány elefántcsont-toronyból szabadult politikus megpróbálja megérteni a világ baját, majd végül megbeszélnek egy új időpontot, hogy mikor ülnek össze. Globális eredményeket még nem láttam. Az időjárás egyre szélsőségesebb, válaszok viszont nincsenek.
- A Facebookon azt láttam, hogy Németországban élsz. Hogyan látod a német környezetvédelem helyzetét Magyarországhoz képest? Hol jobb a helyzet és miért? És általában az életben hol jobb és miért? Tervezed a hazatérést Magyarországra?
Azt hiszem, hogy az első költői kérdésedre kár is lenne válaszolnom. De hogy hű maradjak a múltamhoz... Láttál már régi Nokia használati útmutatót? A felső kék sáv az ég szimbóluma, az alsó zöld pedig a Földet jelenti. Magyarán: ég és föld. Németországban egyre több nagyváros tűzte ki célul, hogy belátható időn belül tisztán megújuló energiára váltson, mely a német vasút törekvései között is szerepel. Hol jobb az élet? Erre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ. Szeretem a munkám, azt hogy senki nem siet sehová, ahogy egyszerre egymás mellé állnak be az átszállást biztosító metrók és HÉV-ek, hogy Münchenben a 375 hektáros angolkert (Englischer Garten) csak egy a megannyi hatalmas park közül, hogy minden zsebkendőnyi felületre fát ültetnek, mint ahogy egyre több parkolóház és épület tetejét borítják napelemek. Van saját lakásom Pesten, de nem tervezem a hazaköltözést. És hogy miért? Itt minden a kölcsönös bizalomról szól. Amikor bemegyek a boltba... Erről inkább nem mondok többet. Egyszerűen már nem tudom elképzelni az életem úgy, hogy folyton bizonyítgatnom kellene, hogy igazat mondok.
- Mi kell ahhoz, hogy egy ember környezetvédő legyen? Ismeretek, lehetőségek vagy szemlélet kérdése? Vajon ma Magyarországon (és a világon) mindenkinek van-e lehetősége környezetvédővé válni?
Környezetvédőnek lenni nem nehéz. Elég odafigyelni a környező világra, vigyázni a természeti értékekre és ezt megismertetni olyanokkal is akik ezzel esetleg nincsenek tisztában. Sokan nem tudatosan károsítják a környezetet. Nem mindenki tudja, hogy egy-egy növényvédő szer, rosszul elvezetett szennyvíz vagy védett növények leszedése mekkora kárt okoz. Vagy hogy egy több száz éves rózsafából, ébenből kifaragott, maximum egy-két évig használt telefonos hátlap is felesleges áldozat a divat oltárán. Nem kell világmegváltó dolgokra gondolni. Elég csak felnyitni az emberek szemét és felhívni a figyelmet a környezet és természet védelmének fontosságára.
-Zöldíthető-e az emberek szemlélete? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem?
Lenne értelme az oldalnak, hogyha nem lenne „zöldíthető”? A nem túl „zöld” szemléletben sajnos fontos szerepet játszik a megfelelő oktatás hiánya és a sokszor környezetterhelő megoldások pozitív reklámhadjárata. A gyerekekkel lehető legkorábban, játékokkal kell megtanítani és megértetni a környezettudatos magatartás fontosságát. Németországban bevált.
- Az internetes vagy a hagyományos médiát látod hatékonyabb ismeretterjesztő lehetőségnek?
Ez mindig a célközönségtől függ. Az idősebb korosztályt általában könnyebb hagyományos úton megcélozni, míg a fiatalabb generáció az interneten érhető el. A fiataloknak viszont varnak kérdéseik is, így ha őket szeretnénk megcélozni, akkor válaszolni is tudnunk kell. Őket nem csak a tények, számadatok érdeklik, hanem a „miért” is. Persze nem árt a megfelelő nyelvezet megválasztása sem, hiszen a száraz szakzsargon biztosan nem jut célba.
- Miben látod az internetes média 3 legnagyobb előnyét és hátrányát?
Az internetes média a célközönség sokkal könnyebb elérését teszi lehetővé, ráadásul az újdonságokról is gyorsabban lehet értesülni. A közösségi oldalak megosztásai révén sokszor olyanokhoz is eljut, akik szaklapokkal biztosan nem bajlódnának. Komoly hátrány azonban sokszor az oldalak közötti gyorsasági verseny, mely révén a hírek minősége és tartalma is erősen felhígul. Lektorálás hiányában a nyelvezet és a helyesírás is sokszor bőven hagy maga után kívánnivalókat.
- Milyen lehetőségei és korlátai vannak szerinted a blognak, mint műfajnak? Alkalmas-e ismeretterjesztésre ez a műfaj?
Közel tíz éve írok blogokat. A friss hírek mellett szakmai analízisekre és ismeretterjesztésre is bőséges lehetőséget teremt, ráadásul az olvasók könnyű elérése is hatalmas előny. Ám a műfaj jellege miatt célszerű bizonyos korlátok között maradni. A blog nem igazán alkalmas túlságosan mély tudományos elemzésekre. Széles olvasóréteg megszólításához nem árt megmagyarázni az elvont szakmai kifejezések jelentését. Szerintem bármilyen témát lehet úgy tálalni, hogy az egy átlagember érdeklődését is felkeltse és egy szakember számára is érdekes legyen.
- Van-e célod a környezetvédelmi blogírással és ha igen, mi az?
Természetesen van. Elég régóta élek Németországban ahhoz, hogy ne csak pillanatképként, hanem folyamataiban is lássam a környezetvédelem fejlődését és ezt Magyarországra is sok esetben könnyen át lehetne ültetni. Másrészt az informatika, távközlés, autóipar és a környezetvédelem kapcsolata is sokkal mélyebb, mint azt sokan gondolnák. Ennek bemutatása is sokak számára érdekes lehet. De a legfőbb cél persze a környezetvédelem fontosságának megismertetése a lehető legszélesebb réteg számára.
- Megtervezed-e előre a témáidat, vagy mindig arról írsz, ami aktuálisan éppen eszedbe jut?
Közhely ugyan, de a téma néha tényleg a lábaink előtt hever. Ezek olyan ad-hoc ötletek, de emellett persze van egy fő csapásvonal is, amit már említettem.
- Kiknek ajánlanád a környezetvédelmi blogírást? (Számít-e pl. a kor, nem, lakóhely, végzettség, IQ-szint, környezetvédelmi tapasztalat, stb?)
Szerintem bárki belefoghat, aki úgy érzi, hogy meg tud szólítani néhány embert, vagy egy szélesebb réteget az írásaival.
- Kiknek ajánlanád a cikkeid olvasását?
Elégé csapongó cikkeket tervezek, így erre nehéz válaszolni. Korábban is volt aki kedvelte és volt aki nagyon nem szerette a stílusom vagy a témáim. Ez szerintem néhány írásom elolvasása után kialakul.
- Olvasod-e honlapunk más szerzőinek a cikkeit? Ha igen, kinek ajánlanád őket?
Régóta követtem az oldalt és természetesen mások cikkeit is olvasom. A széles spektrum miatt szerintem mindenkinek érdemes elolvasnia, akik szeretnének tájékozódni a fenntartható fejlődésről és csillogó reklámok árnyoldaláról.
- Szerinted mi a honlapunk 3 legnagyobb előnye és hátránya? Hogyan lehetne az előnyöket megtartani, de a hátrányokat megszüntetni?
Az oldal legfőbb előnye az egyszerű megjelenés és navigálás. Felépítése számomra kissé szokatlan. A „Főoldal” szerintem sokkal inkább egy „Bemutatkozás”, hiszen nem innen lehet elérni a többi tartalmat, hanem az oldalsávból. Azt hiszem sokkal több tartalomra lenne szükség egy stabil, visszatérő olvasóbázis eléréséhez és persze sokkal ismertebbé kellene tenni az oldalt.
- Informatikus szemmel hogyan látod a honlapunkat? Változtatnál-e valamit? Ha igen, mit, hogyan és miért?
Talán kissé modernebb felületet és vezérlést tudnék elképzelni olvasói regisztrációval és egyedileg testreszabható profilokkal. Például, hogy mi legyen a kezdőoldal, avatarokkal. Emellett a mobilos és a webes felület színvilágát is jó lenne egyeztetni. Külföldről a mobilos főoldal angolul, de a menü magyarul jelenik meg, amit szintén orvosolni kellene.
- Van-e kedvenced a szerzőtársak közül? Ha igen, ki ő és miért?
Szívesen olvasom mindenkinek a cikkeit. Igazából nyitott vagyok a világ dolgaira és mindenki más témában ír.
- Szakmai kérdésekben kinek a véleményére adsz leginkább a blogmagazin többi szerzője közül? És van-e olyan, akire nem csak szakmai kérdésekben hallgatnál?
Hogy erre válaszoljak, jobban meg kell ismernem a csapatot. Egyelőre olyan témákat keresek, ahol több iparág összefonódását szeretném elemezni. Ezek kapcsán persze sok kérdésem lesz.
- Kire hallgatsz leginkább (bloggertársaidon kívül) környezetvédelmi kérdésekben? És általában az életben?
Környezetvédelmi kérdésekben egyes vélemények helyett inkább a tájékozódást és a mérlegelést választom. Nem mondom, hogy teljesen önfejű vagyok, de határozott elképzeléseim és céljaim vannak. Persze a családom és barátaim véleményét is mindig kikérem.
- Mit üzennél az olvasóidnak?
Az építő jellegű kritikát, észrevételeket, a hiányosságokra és hibákra való rávilágítást szívesen fogadom. Emellett persze témajavaslatokra is nyitott vagyok.
- Kérdeznél-e valamit valamelyik szerzőtársadtól? (A válaszok először hozzászólásban jelennek meg, majd ha mindenki válaszolt mindenkinek, akkor összefoglalom az Interjúk rovatban egy Egymástól kérdeztük című cikkben.)
Azt hiszem cikkek írása közben jönnek majd a kérdések.
Pécsett születtem, így azon szerencsések közé tartozom, akik egy kellemes, mediterrán hangulatú városban nőhettek fel a mecseki erdő tövében. Ahol egy bazilika és egy dzsámi megfér egymás mellett, és amely egyben az ország első egyetemével is büszkélkedhet. A szülővárosom mindig is a legközelebb állt a szívemhez. Ugyanakkor nagyon hamar rájöttem, hogy ott az informatikai ambícióim nem fogom tudni érvényesíteni. Habár sosem dolgoztam környezetvédelmi területen, mégis csak olyan vállalathoz adtam a nevem, ahol ez kiemeltem fontos kérdés volt. Amíg Magyarországon éltem, a Nokia, majd az Ericsson csapatát erősítettem, később a Frankfurt melletti Peiker, most pedig a Harman navigációs részlegénél dolgozom Münchenben.
- Az informatika kívülről egy elég mesterséges, zárt világnak tűnik. Hogyan kapcsolódik a környezetvédelemhez?
Elsőre talán zárt világnak tűnik, sőt laikus szemmel kissé különcnek is. De ez csak a látszat. Az informatika környezetvédelemmel való összefonódása sokkal szorosabb mint elsőre gondolnád. Évente több mint egymilliárd mobiltelefon talál gazdára, és ugyanennyitől válnak meg a tulajdonosai. A csomagolóanyag forrása és újrahasznosíthatósága, a készülékház szerkezete és egyszerű szétszerelhetősége legalább annyira fontos, mint a telefonokból keletkező éves 150-200 ezer tonna elektronikai hulladék kezelése. Ezen hulladék a ritka földfémek páratlan tárháza, a chipek arany, ezüst és réz komponensei, de maga a kijelző is új életre kelhet. A Samsung korábban szója-alapú festékekkel is próbálkozott, de hamar rájött arra, hogy egy élelmiszer-alapanyag alternatív felhasználása nem épp a fenntarthatóság szimbóluma. Ezek csupán a telefonok. Egy minőségi autós navigáció szintén sokat segíthet a környezet megóvásában. A torlódások, útakadályok és lezárások korai felismerése révén tervezett, gyorsan átjárható alternatív útvonalak és a zöldhullám követése egyaránt lehetővé teszi, hogy az autók a lehető legkevésbé terheljék a környezetet.
- Hogyan kezdett el érdekelni az informatika?
Az első informatikához köthető emlékem egy reklám: ITT Nokia: a dobozba zárt világ. Amikor láttam, azt mondtam, hogy egyszer ott fogok dolgozni. Ez az álom beteljesült, bár „ITT” nélkül. Nyolc éves koromban kaptam az első számítógépem. Az ENTERPRISE 128 egyáltalán nem a játék, hanem a programozás miatt fogott meg. Alkotni valami újat, megoldani egy problémát, vagy egyszerűen csak feszegetni a lehetőségek határait. Az életem azóta is betöltik a különféle műszaki eszközök és megoldások.
- Hogyan kezdett el érdekelni a környezetvédelem?
Mivel egy természethez közeli városban születtem, így ez már a gyerekkoromban kezdődött. A gesztenye- és hársfák árnyékából a fővárosba lépve azonnal megértettem, hogy a teleszemetelt, kietlen látkép nem igazán tetszik. Az általános iskolában többször is a környezetünk tisztításába kezdtünk, amely eleinte nem igazán tetszett, de a végeredmény lenyűgözött: maroknyi ember pár órás munkája is elég ahhoz, hogy a környezet sokkal szebb legyen. Persze nem mindent egyszerű utólag megoldani, így egyre inkább a megelőzés kezdett foglalkoztatni. Azt hiszem ez lehetett a környezet iránti szeretet csírája bennem.
- Hogyan kezdtél blogot írni? Személyes vagy szakmai bloggal kezdted?
Az életem nyitott könyv a barátaimnak, de kívülállóknak semmi köze hozzá. Magamról sosem írtam volna blogot, így szakmai témában kezdtem. Persze számomra a telekommunikáció volt a leginkább kézre álló. 2002-óta írtam szakmai bejegyzéseket és ahol lehetett, ott környezetvédelmi utalásokat is tettem. Talán néhányan ismerik az (An)Dante nevet és a hozzá tartózó tizenötezer hírt.
- Milyen környezetvédelmi terület érdekel legjobban?
Igazából ez egy kirakó: a teljességhez minden részre szükség van. Ennek ellenére engem elsősorban a termékek előélete, utóélete, újrahasznosíthatósága, a fenntartható fejlődés és a megújuló energiák kiaknázása érdekelnek a legjobban.
- Mihez értesz a legjobban a környezetvédelmen belül és azon kívül?
Nem vagyok környezetvédelmi szakember, így kicsit kilógok a csapatból. Bár önszorgalomból rengeteg környezetvédelmi technológiát tanulmányoztam és ipari környezetben is láthattam a folyamatos fejlődésüket. A fagyasztott kaszáspók-petés növényvédelemtől egészen a hajlékony OLED kijelzők előállításáig. Környezetvédelmi vonatkozáson kívül elsősorban a mobil távközlési és autóipari technológiákhoz értek a legjobban.
- A magánéletedben mennyire élsz zölden? Mit teszel magánemberként a környezetért?
Az otthonomban nincsenek hagyományos izzók, csak LED fények és energiatakarékos lámpák, asztali gép helyett alacsony fogyasztású laptopot használok és energia-hatékony háztartási gépeket. Emellett a szelektív hulladékgyűjtés a mindennapok részét jelenti, akárcsak a lakásban lévő kisebb dzsungel gondozása. Saját autó helyett tömegközlekedési eszközökön utazom, persze Münchenben nagyon egyszerű a dolgom. A boltokban is mindig megnézem, hogy csak „Fair Trade” (ellenőrzött körülmények között, megfelelő bérezéssel jutalmazott munkával előállított) és „UTZ Certified” (fenntartható termesztésből származó) termékeket vegyek. Tojás és hús esetén pedig odafigyelek arra, hogy csak „Freilandhaltung”, vagyis szabad-tartású gazdaságokból származzon.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma Magyarországon és mit tehet ellenük egy átlagember?
A legnagyobb probléma talán az atomenergiába vetett hit lehet. Ez a technológia nem csak drága és veszélyes, de a keletkezett rádióaktív hulladékok ártalmatlanítása sem egyszerű vagy olcsó feladat. Ez ellen már sokan megpróbáltak tüntetni, de ez nem igazán ért célba. A második legnagyobb probléma talán a felelőtlen lakossági hulladékkezelés lehet. A szelektív hulladékgyűjtők megfelelő használata kulcs lehet az újrahasznosításhoz. Talán ehhez kapcsolódik a harmadik súlyos probléma is: a hulladékok ártalmatlanítása. Magyarországon továbbra is rengeteg hulladék kerül lerakókba, némelyek csak égetés után. A hulladék újraválogatás és szeparálás valóságos kincsesbányává változtathatná a hulladékot. Számomra az is furcsa, hogy míg más országokban minden zsebkendőnyi területre fát ültetnek, a körforgalom közepére sziklakertet építenek, a villamos sínek közé füvet ültetnek, addig Magyarországon mindent aszfaltoznak. Persze azt nem kell gondozni.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma a világon és mit tehet ellenük egy átlagember?
A világ legnagyobb problémái ellen az átlagember keveset tehet. Az árérzékeny vásárlók könnyen elcsábulnak az olcsóbb termékek iránt, még ha az rendkívül környezetszennyező és embereket kizsákmányoló technológiával készültek is. Komoly probléma az is, hogy a világ két legfontosabb nagyhatalma semmibe veszi a környezetünk védelmét. Az egyik tudományos elemzéseket készít arról, hogy az óceánok még mekkora szemétterhelést bírnak el, a másikat pedig még ez sem érdekli és egyszerűen pusztítja a folyóit és levegőjét. A legfontosabb azonban az őserdő irtása és a talajerózió lehet. Sok helyen tarvágással próbálnak újabb termőterülethez jutni, de ezek pillanatok alatt kimerülnek, vagy a elmossa őket a víz. Az átlagember mit tehet? Megnézi, hogy mit vesz. Egy apró lépés, hogy nem támogatjuk azokat, akik rombolják a környezetünk.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot hazánk környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
Egyelőre még kicsit rögös úton halad ugyan, de a szelektív hulladékgyűjtés mindenképp komoly előrelépést jelent. Ennek tartós fennmaradása csak az emberek mentalitásán és tanításán múlik. Jó látni, hogy a termékdíjak bevezetése ellenére azért Visontán mégis létesült egy nagy kapacitású naperőmű. Szintén komoly előrelépés, hogy a MÁV és a BKV is egyre környezetkímélőbb közlekedési eszközökre vált.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot a világ környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
Ha őszintén kell hogy válaszoljak nem igazán tudok sok pozitívumot említeni. Néha összeül egy-egy csúcskonferencia, ahol néhány elefántcsont-toronyból szabadult politikus megpróbálja megérteni a világ baját, majd végül megbeszélnek egy új időpontot, hogy mikor ülnek össze. Globális eredményeket még nem láttam. Az időjárás egyre szélsőségesebb, válaszok viszont nincsenek.
- A Facebookon azt láttam, hogy Németországban élsz. Hogyan látod a német környezetvédelem helyzetét Magyarországhoz képest? Hol jobb a helyzet és miért? És általában az életben hol jobb és miért? Tervezed a hazatérést Magyarországra?
Azt hiszem, hogy az első költői kérdésedre kár is lenne válaszolnom. De hogy hű maradjak a múltamhoz... Láttál már régi Nokia használati útmutatót? A felső kék sáv az ég szimbóluma, az alsó zöld pedig a Földet jelenti. Magyarán: ég és föld. Németországban egyre több nagyváros tűzte ki célul, hogy belátható időn belül tisztán megújuló energiára váltson, mely a német vasút törekvései között is szerepel. Hol jobb az élet? Erre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ. Szeretem a munkám, azt hogy senki nem siet sehová, ahogy egyszerre egymás mellé állnak be az átszállást biztosító metrók és HÉV-ek, hogy Münchenben a 375 hektáros angolkert (Englischer Garten) csak egy a megannyi hatalmas park közül, hogy minden zsebkendőnyi felületre fát ültetnek, mint ahogy egyre több parkolóház és épület tetejét borítják napelemek. Van saját lakásom Pesten, de nem tervezem a hazaköltözést. És hogy miért? Itt minden a kölcsönös bizalomról szól. Amikor bemegyek a boltba... Erről inkább nem mondok többet. Egyszerűen már nem tudom elképzelni az életem úgy, hogy folyton bizonyítgatnom kellene, hogy igazat mondok.
- Mi kell ahhoz, hogy egy ember környezetvédő legyen? Ismeretek, lehetőségek vagy szemlélet kérdése? Vajon ma Magyarországon (és a világon) mindenkinek van-e lehetősége környezetvédővé válni?
Környezetvédőnek lenni nem nehéz. Elég odafigyelni a környező világra, vigyázni a természeti értékekre és ezt megismertetni olyanokkal is akik ezzel esetleg nincsenek tisztában. Sokan nem tudatosan károsítják a környezetet. Nem mindenki tudja, hogy egy-egy növényvédő szer, rosszul elvezetett szennyvíz vagy védett növények leszedése mekkora kárt okoz. Vagy hogy egy több száz éves rózsafából, ébenből kifaragott, maximum egy-két évig használt telefonos hátlap is felesleges áldozat a divat oltárán. Nem kell világmegváltó dolgokra gondolni. Elég csak felnyitni az emberek szemét és felhívni a figyelmet a környezet és természet védelmének fontosságára.
-Zöldíthető-e az emberek szemlélete? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem?
Lenne értelme az oldalnak, hogyha nem lenne „zöldíthető”? A nem túl „zöld” szemléletben sajnos fontos szerepet játszik a megfelelő oktatás hiánya és a sokszor környezetterhelő megoldások pozitív reklámhadjárata. A gyerekekkel lehető legkorábban, játékokkal kell megtanítani és megértetni a környezettudatos magatartás fontosságát. Németországban bevált.
- Az internetes vagy a hagyományos médiát látod hatékonyabb ismeretterjesztő lehetőségnek?
Ez mindig a célközönségtől függ. Az idősebb korosztályt általában könnyebb hagyományos úton megcélozni, míg a fiatalabb generáció az interneten érhető el. A fiataloknak viszont varnak kérdéseik is, így ha őket szeretnénk megcélozni, akkor válaszolni is tudnunk kell. Őket nem csak a tények, számadatok érdeklik, hanem a „miért” is. Persze nem árt a megfelelő nyelvezet megválasztása sem, hiszen a száraz szakzsargon biztosan nem jut célba.
- Miben látod az internetes média 3 legnagyobb előnyét és hátrányát?
Az internetes média a célközönség sokkal könnyebb elérését teszi lehetővé, ráadásul az újdonságokról is gyorsabban lehet értesülni. A közösségi oldalak megosztásai révén sokszor olyanokhoz is eljut, akik szaklapokkal biztosan nem bajlódnának. Komoly hátrány azonban sokszor az oldalak közötti gyorsasági verseny, mely révén a hírek minősége és tartalma is erősen felhígul. Lektorálás hiányában a nyelvezet és a helyesírás is sokszor bőven hagy maga után kívánnivalókat.
- Milyen lehetőségei és korlátai vannak szerinted a blognak, mint műfajnak? Alkalmas-e ismeretterjesztésre ez a műfaj?
Közel tíz éve írok blogokat. A friss hírek mellett szakmai analízisekre és ismeretterjesztésre is bőséges lehetőséget teremt, ráadásul az olvasók könnyű elérése is hatalmas előny. Ám a műfaj jellege miatt célszerű bizonyos korlátok között maradni. A blog nem igazán alkalmas túlságosan mély tudományos elemzésekre. Széles olvasóréteg megszólításához nem árt megmagyarázni az elvont szakmai kifejezések jelentését. Szerintem bármilyen témát lehet úgy tálalni, hogy az egy átlagember érdeklődését is felkeltse és egy szakember számára is érdekes legyen.
- Van-e célod a környezetvédelmi blogírással és ha igen, mi az?
Természetesen van. Elég régóta élek Németországban ahhoz, hogy ne csak pillanatképként, hanem folyamataiban is lássam a környezetvédelem fejlődését és ezt Magyarországra is sok esetben könnyen át lehetne ültetni. Másrészt az informatika, távközlés, autóipar és a környezetvédelem kapcsolata is sokkal mélyebb, mint azt sokan gondolnák. Ennek bemutatása is sokak számára érdekes lehet. De a legfőbb cél persze a környezetvédelem fontosságának megismertetése a lehető legszélesebb réteg számára.
- Megtervezed-e előre a témáidat, vagy mindig arról írsz, ami aktuálisan éppen eszedbe jut?
Közhely ugyan, de a téma néha tényleg a lábaink előtt hever. Ezek olyan ad-hoc ötletek, de emellett persze van egy fő csapásvonal is, amit már említettem.
- Kiknek ajánlanád a környezetvédelmi blogírást? (Számít-e pl. a kor, nem, lakóhely, végzettség, IQ-szint, környezetvédelmi tapasztalat, stb?)
Szerintem bárki belefoghat, aki úgy érzi, hogy meg tud szólítani néhány embert, vagy egy szélesebb réteget az írásaival.
- Kiknek ajánlanád a cikkeid olvasását?
Elégé csapongó cikkeket tervezek, így erre nehéz válaszolni. Korábban is volt aki kedvelte és volt aki nagyon nem szerette a stílusom vagy a témáim. Ez szerintem néhány írásom elolvasása után kialakul.
- Olvasod-e honlapunk más szerzőinek a cikkeit? Ha igen, kinek ajánlanád őket?
Régóta követtem az oldalt és természetesen mások cikkeit is olvasom. A széles spektrum miatt szerintem mindenkinek érdemes elolvasnia, akik szeretnének tájékozódni a fenntartható fejlődésről és csillogó reklámok árnyoldaláról.
- Szerinted mi a honlapunk 3 legnagyobb előnye és hátránya? Hogyan lehetne az előnyöket megtartani, de a hátrányokat megszüntetni?
Az oldal legfőbb előnye az egyszerű megjelenés és navigálás. Felépítése számomra kissé szokatlan. A „Főoldal” szerintem sokkal inkább egy „Bemutatkozás”, hiszen nem innen lehet elérni a többi tartalmat, hanem az oldalsávból. Azt hiszem sokkal több tartalomra lenne szükség egy stabil, visszatérő olvasóbázis eléréséhez és persze sokkal ismertebbé kellene tenni az oldalt.
- Informatikus szemmel hogyan látod a honlapunkat? Változtatnál-e valamit? Ha igen, mit, hogyan és miért?
Talán kissé modernebb felületet és vezérlést tudnék elképzelni olvasói regisztrációval és egyedileg testreszabható profilokkal. Például, hogy mi legyen a kezdőoldal, avatarokkal. Emellett a mobilos és a webes felület színvilágát is jó lenne egyeztetni. Külföldről a mobilos főoldal angolul, de a menü magyarul jelenik meg, amit szintén orvosolni kellene.
- Van-e kedvenced a szerzőtársak közül? Ha igen, ki ő és miért?
Szívesen olvasom mindenkinek a cikkeit. Igazából nyitott vagyok a világ dolgaira és mindenki más témában ír.
- Szakmai kérdésekben kinek a véleményére adsz leginkább a blogmagazin többi szerzője közül? És van-e olyan, akire nem csak szakmai kérdésekben hallgatnál?
Hogy erre válaszoljak, jobban meg kell ismernem a csapatot. Egyelőre olyan témákat keresek, ahol több iparág összefonódását szeretném elemezni. Ezek kapcsán persze sok kérdésem lesz.
- Kire hallgatsz leginkább (bloggertársaidon kívül) környezetvédelmi kérdésekben? És általában az életben?
Környezetvédelmi kérdésekben egyes vélemények helyett inkább a tájékozódást és a mérlegelést választom. Nem mondom, hogy teljesen önfejű vagyok, de határozott elképzeléseim és céljaim vannak. Persze a családom és barátaim véleményét is mindig kikérem.
- Mit üzennél az olvasóidnak?
Az építő jellegű kritikát, észrevételeket, a hiányosságokra és hibákra való rávilágítást szívesen fogadom. Emellett persze témajavaslatokra is nyitott vagyok.
- Kérdeznél-e valamit valamelyik szerzőtársadtól? (A válaszok először hozzászólásban jelennek meg, majd ha mindenki válaszolt mindenkinek, akkor összefoglalom az Interjúk rovatban egy Egymástól kérdeztük című cikkben.)
Azt hiszem cikkek írása közben jönnek majd a kérdések.