Idén már augusztusban eljött a túlfogyasztás napja, vagyis amikor az emberiség többet fogyaszt, mint amennyi a Földön egy év alatt termelhető. Ez persze nem azt jelenti, hogy a bolygónk nem tudna ellátni mindenkit, hiszen a nyugati világban a megtermelt javak hatalmas része hulladékként végzi, miközben a fejlődő országokban éhínség tizedel.
Napjainkban egyetlen magára valamit is adó élelmiszerbolt sem engedheti meg magának, hogy a polcai ne legyenek roskadásig tele, hiszen a hatalmas választék valóságos mágnesként vonzza a vásárlókat, akik el is várják az agresszív túlkínálatot. Ennek azonban súlyos ára van: a minőségmegőrzési idő lejártával az árukészlet nem éppen elhanyagolható része hulladékként végzi, noha jelentős részük továbbra is alkalmas lenne emberi fogyasztásra.
Németországban a becslések szerint évente mintegy húszmillió sertés kerül kivégzésre értelmetlenül, hiszen húsuk a boltok polcairól közvetlenül hulladékhasznosításra kerül. Ezt csak tetézi a lakossági túlvásárlás, mely révén rengeteg állati eredetű termék hasonlóan végzi. Vagyis Németországban minden négy lakosra jut legalább egy feleslegesen leölt sertés, miközben egy lakos átlagosan évente 39 kg húst fogyaszt. Emellett a szupermarketek a kifogásolható, nehezen eladható külalakú zöldségeket és gyümölcsöket sem veszik át a termelőktől, vagyis egy görbe uborka is gyakran a komposztdombon végzi.
Franciaország nemrég megelégelte az üzletek értelmetlen pazarlását, így megtiltotta a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek számára a lejárt szavatosságú élelmiszerek megsemmisítését. Ehelyett azok a minőség megőrzési idő lejártakor egy élelmiszerbankba kerülnek. Az emberi fogyasztásra továbbra is alkalmas termékeket a rászorulók ellátására fordítják, a többi pedig a minőségétől függően állateledelként vagy komposztálókban végzi, mely révén legalább az örök körforgásba kerül.
Németországban a becslések szerint évente mintegy húszmillió sertés kerül kivégzésre értelmetlenül, hiszen húsuk a boltok polcairól közvetlenül hulladékhasznosításra kerül. Ezt csak tetézi a lakossági túlvásárlás, mely révén rengeteg állati eredetű termék hasonlóan végzi. Vagyis Németországban minden négy lakosra jut legalább egy feleslegesen leölt sertés, miközben egy lakos átlagosan évente 39 kg húst fogyaszt. Emellett a szupermarketek a kifogásolható, nehezen eladható külalakú zöldségeket és gyümölcsöket sem veszik át a termelőktől, vagyis egy görbe uborka is gyakran a komposztdombon végzi.
Franciaország nemrég megelégelte az üzletek értelmetlen pazarlását, így megtiltotta a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek számára a lejárt szavatosságú élelmiszerek megsemmisítését. Ehelyett azok a minőség megőrzési idő lejártakor egy élelmiszerbankba kerülnek. Az emberi fogyasztásra továbbra is alkalmas termékeket a rászorulók ellátására fordítják, a többi pedig a minőségétől függően állateledelként vagy komposztálókban végzi, mely révén legalább az örök körforgásba kerül.
A boltok pazarlásának árnyékában az éhezés világszerte elkeserítő tendenciát mutat: az Amerikai Egyesült Államokban minden hetedik ember kénytelen nélkülözni, miközben a gyorséttermek és boltok tonnaszámra semmisítenek meg élelmiszert. Amerikai beszámolók szerint az élelmiszerek akár negyven százaléka is hulladéklerakókban végezheti, hiszen az ország nem jeleskedik sem a szelektív hulladékgyűjtésben, sem a biológiai hulladékok újrahasznosításában, komposztálásában és általában a környezettudatos gondolkodás terén.
Környezetvédelmi és etikai szempontból egyaránt az állati eredetű termékek túlkínálata elgondolkodtató: rengeteg haszonállat teljesen értelmetlenül éli sanyarú sorsát és kerül vágóhídra. Nem elhanyagolható az sem, hogy ezen állatok életük során rengeteg metánt és salakanyagot termelnek, melyek közömbösítése nem minden esetben egyszerű feladat.
Apropó, mondtam már, hogy az emberek és csimpánzok után a sertés a legintelligensebb állat?
Környezetvédelmi és etikai szempontból egyaránt az állati eredetű termékek túlkínálata elgondolkodtató: rengeteg haszonállat teljesen értelmetlenül éli sanyarú sorsát és kerül vágóhídra. Nem elhanyagolható az sem, hogy ezen állatok életük során rengeteg metánt és salakanyagot termelnek, melyek közömbösítése nem minden esetben egyszerű feladat.
Apropó, mondtam már, hogy az emberek és csimpánzok után a sertés a legintelligensebb állat?