Az Európai Unió nevében Janez Potočnik, környezetvédelmi biztos (képen éppen aláír) és Valentinas Mazuronis, Litvánia környezetvédelmi minisztere írta alá (balról a második) a japán Kumamoto városban a Minamata-egyezményt.
Az egyezmény, melyet az elhíresült higany-szennyezésről neveztek el, a higany teljes életciklusát minden formájában követi. Csak két példa: higanyos lázmérők és amalgám fogtömések formájában találkozunk a higannyal leggyakrabban, így nem véletlen, hogy fontos a téma. Ugyanis, ha jól végig gondoljuk az amalgám fogtöméseket, elmondhatjuk, hogy a temetők az egyik legnagyobb higany-források napjainkban. A halottaink fogaiból a talajban szabaddá váló higany, mivel illékony fémről van szó, kikerül a légkörbe, és így nagy távolságokat képes megtenni, mielőtt kiülepedik valahol. A kiülepedés során zöldségekre-gyümölcsökre ülepedve bekerül a táplálékláncba.
Az egyezményt aláírók első konferenciájáig ki kell dolgozni, hogy hogyan lehet meggátolni a higany táplálékláncba kerülését, és a Minamata- betegség kialakulását.
Az EU Biztossága már előkésztette az egyezmény ratifikálását. Az EU mellett további 140 ország kezdi meg az egyezmény jogrendszerbe ültetését és akciótervek kidolgozását.
Néhány szó a higany és a hozzá kapcsolódó vegyipar fontosságáról:
Széles körben használják ipari technológiákban, mint pl. a klóralkáli elektrolízis során, kősóból (nátrium-klorid, NaCl) mely terméke a klórgáz és nátrium-hidroxidot, NaOH (higany katód, grafit anód). A korszerűbb technológiák már nem higanyt alkalmaznak. A technológia alapozza meg a PVC (poli-vinilklorid) szintézis és sok más szerves kémiai szintézis technológiáit. Maga az elektrolízis nagy elektromos áram igényű. A folyamat során keletkező NaOH-ot a timföldgyártáshoz (bauxitból állítják elő) használják.
A folyamat: NaCl → (Hg katód, grafit anód, elektromos áram, vizes közegben) → Na (fém) H2 és Cl2.
A klórt palackozzák nagynyomású tartályokban, a fém nátrium pedig, mivel vizes közegben megy végbe az egész folyamat, nem is fog megjelenni nagy mennyiségben, mert a higannyal HgNa-t képez, és ahogy vízzel érintkezik, ez meg is szűnik, mert hidrogén-fejlődés közben azonnal elreagál a vízzel:
2Na + 2H2O = 2NaOH + H2
Ugyanebből a folyamatból természetesen annyi NaOH keletkezik, mely a mosószerek gyártásához is elegendő. 1 tonna klórgáz előállítása mellett kb. 1,12 tonna NaOH és 28 kg hidrogén gáz keletkezik. Ez utóbbinak is van felhasználási lehetősége: szerves és szervetlen technológiák (pl. ammónia, sósav, metanol előállítás)
Minamata- betegség:
A higany a központi idegrendszerre van hatással. A betegség a japán Minamata-öbölben felhalmozódott higanyszennyezés következtében alakult ki: az ott működő acetaldehid gyár a higany-tartalmú szennyvizet a tengerbe engedte, ahol a baktériumok szerves higany-vegyületekké (metil-higany, (CH3)2Hg ahol a higanyhoz két metil-csoport kapcsolódik) alakították át. A baktériumok, magukban a higannyal, a halakon keresztül jutottak be a táplálékláncba, így a higany is bekerült oda. Először halászokon és családtagjaikon vették észre a mérgezést: az ujjak, a nyelv és az ajkak részlegesen megbénultak, erős fejfájás, nagyothallás lépett fel, és a betegek látótere beszűkült, valamint a kóbor macskák, melyek az elhagyott halakat fogyasztották el, szintén mutatták a tüneteket: remegő lábaikon alig tudtak járni. Terhes nők esetében vetélés és halva születés jelentkezett.
Az említett acetaldehid kellemetlen szúrós szagú folyadék, forráspontja 20 °C, szaga érett gyümölcsre emlékeztet.
A higanyos technológia során acetilén (C2H2) hidrolízisével állították elő: a hidratáció kénsavval végezhető el higany(II)-szulfát (HgSO4) katalizátor jelenlétében.
A modern technológiákban már nem használnak higany-szulfátot, helyette palládium(II)-kloridot, réz(I)- és réz(II)-kloridot használnak sósavas közegben, mely sokkal kedvezőbb és környezetbarátabb.
Magyarázat: a fém-vegyületek nevében szereplő római számok az adott fém oxidációs állapotát mutatják, azaz azt jellemzik, hogy az adot fém-ion hány elektron leadásával jött létre.
Forrás:
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-929_en.htm