Sajnos nem múlik el hónap melegrekordok nélkül.
Most is, akár csak korábban, a melegrekordok megdőléséről kell beszámolni: 2016. március és április hónapok egyaránt meelgebbek voltak, mint a referencia időszak átlaghőmérséklete az azonos hónapban.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos esetekben rekordmennyiségű hó hullott egyes helyeken, jelesül az Egyesült Államok keleti partvidékén az utóbbi 3 télen mennyiségi rekordok dőltek meg. Egy hétvége alatt 62 cm hó hullott a keleti államokban, ami persze Európa egyes vidékein normális mennyiség, de az Egyesült Államokban ez nem egészen az.
Idén rekorderősségű El Niño jelenséggel számolnak a kutatók és meteorológusok, ami azt jelenti, hogy tovább emelkedik az átlagos hőmérséklet. Ezt mutatja az is, hogy márciusban ismét meleg-rekord dőlt meg: 1,3 fokkal volt magasabb a márciusi globális átlaghőmérséklet a referencia időszakhoz képest. Mindezt tovább tetézi az az újabb NASA-jelentés, miszerint az 1951-1980 közötti referencia adatokhoz képest április 1,2 fokkal volt melegebb, mint a jelzett időszak átlaga.
A fenti ábra azt mutatja, hogy globálisan milyen erületeken milyen hőmérsékleti rendellenességeket lehetett mérni áprilisban. A bordó színű területeken a referencia-idősak átlagához képest 4-6 fokkal volt melegebb. A kék területek azt jelenti, hogy ezeken a területeken viszont alacsonyabb hőmérsékletet mértek.
A kék területek oka az, hogy az édesvíz nem tud felmelegedni, azokra területekre a meleg óceáni áramlások sem visznek melegebb vizet.
A magasabb hőmérséklet azt is jelenti, hogy tovább olvadnak a gleccserek, az állandóan jég borította permafrost területek, és sarki jégsapkák.
A permafrostból kiszabaduló metán tovább fogja erősíteni a felmelegedést. Hogy ezt megakadályozzuk, vissza kell szorítani a károsanyag-kibocsátást.
Erről viszont már pozitív hírek is vannak: tovább csökkent a közlekedési eredetű CO2-kibocsátás, és a Párizsi Egyezménynek köszönhetően valószínűleg az ipari eredetű is tovább fog csökkenni.
Kutatók rávilágítottak arra is, hogy az Antarktisz körüllévő óceán jégborítottsága növekszik, fontos figyelembe venni, hogy az Északi-sark körüli jég viszont egyre kisebb, a kettő különbsége pedig negatív, tehát összességében kevesebb a jégfelület. Ennek oka, hogy az Északi-sark környezete a megszokottól eltérően a téli időszakban 16-30 fokkal volt melegebb, mint kellett olna.
Az Északi-sark évente átlagosan 53900 km² területtel csökken, az Antarktisz jégmezője pedig évente átlagosan 18900 km²-rel növekszik.
A változásoknak van azonban egy érdekes visszacsatolása: a magasabb hőmérséklet azt eredményezi, hogy több víz fog párologni, ami végső soron felhőképződést, csapadékképződést és lehűlést eredményez.
2016. április 22-én írják alá New Yorkban a Párizsi Egyezmény néven elfogadott megállapodást.
Ez az egyezmény fogja felváltani 2020-bn a Kiotói Egyezményt, és remélhetőleg hatékony intézkedésekkel az egyes országok vissza fogják tudni szorítani a káros anyag kibocsátásokat.
2. Felhő, csapadék
3. Légnyomás. A szelek kialakulása, széltípusok
4. Szelekre ható erők, ciklonok és frontok
5. Üvegházhatású gázok
6. Visszacsatolások és kapcsolatok
Összefüggések
Már nem szeszélyesek, nincsenek évszakok
Az éghajlat-változás képekben
A klímaváltozás összefüggései - 1. rész, mely elkalauzol minket a tengeráramlatok világába.
A klímaváltozás összefüggései - 2. rész, mely a vulkánok és a tektonikai mozgások által kifejtett hatásokról szól.
A klímaváltozás összefüggései - 3. rész, mely bemutatja az energetikai összefüggéseket és az erdők hatásait.
A klímaváltozás összefüggései - 4. rész, melyben áttekintjük az éghajlat változásának következményeit.