Lectori Salutem- Üdv az Olvasónak!
A Fővárosi Gázművek óbudai gyáregységében 1984-ig végeztek városigáz gyártást (kőszén alapú gázgyártás). Ennek utolsó fázisa a gáztisztítás, melynek mellékterméke a fűrészpor és vasoxid keverékéből álló gáztisztító massza, amely kémiai és fizikai módon elemi kén formájában kötötte meg a szennyező anyagokat, elsősorban kénhidrogént.
A Fővárosi Gázművek óbudai gyáregységében 1984-ig végeztek városigáz gyártást (kőszén alapú gázgyártás). Ennek utolsó fázisa a gáztisztítás, melynek mellékterméke a fűrészpor és vasoxid keverékéből álló gáztisztító massza, amely kémiai és fizikai módon elemi kén formájában kötötte meg a szennyező anyagokat, elsősorban kénhidrogént.
A massza a szűrő kapacitásának kimerülésekor többé nem hasznosítható hulladékká vált, amelyben azonban az élő szervezetekre ártalmas anyagok (ammónium-, cián-, és arzénvegyületek, nehézfémek, higany, stb.) is megtalálhatók. Az akkori jogszabályok alapján a még nem veszélyes hulladéknak minősülő anyagot 1967-1976 között az Üröm-Csókavár kőfejtőben helyezték el oly módon, hogy a hulladék lerakása előtt a bányaüreget még csak nem is szigetelték.
A környezettudatosság fejlődése és a korszerű európai jogszabályok átvétele folyamán a lerakott hulladékot veszélyes hulladékká minősítették át. Mennyiségét 50- 60.000 tonnára becsülték. Földdel történt lezárását követően kommunális és autóroncs hulladékokat is szállítottak ide.
A szennyezett terület a Pilis- hegységben fekszik, Üröm külterületén, a Csókavár nevű felhagyott mészkőbányában. A terület fontos karsztvíz nyerő terület: ivóvízbázis, illetve a csillaghegyi strandfürdő és a Római fürdő vizeit is innen nyerik. A terület fokozottan érzékeny karsztos terület.
A kőfejtőben már a római kortól kezdve, egészen az 1930-as évekig folyt kőbányászat. Nevét az egyik üregben fészkelő csókákról kapta.
A gázmasszában a kármentesítést megelőző analízis alapján a következő komponensek fordultak elő:
Mindezek alapján az alábbi célállapot elérése volt az elsőrangú feladat:
A környezetvédelmi hatóság 1998-ban azonnal végrehajtandó feladatként, határozatban kötelezte a Főgáz Rt-t a csurgalékvíz eltávolítására.
A projekt Támogatási Kérelme a KvVM Fejlesztési Igazgatóság Kohéziós Alap Főosztályán az Igazgatóság szakembereinek bevonásával készült, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), mint Irányító Hatóság és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kedvezményezett) vezetői 2006. június 15-én írtak alá. A projekt bruttó forrásmegosztása: Kohéziós Alap 85%, Központi Költségvetés: 15% részarányú. A Támogatási Kérelmet az Európai Bizottság 2006. december 20-án hagyta jóvá.
EU Bizottsági Határozat szerint rendelkezésre álló forrás összesen: 23 979 000 Euró (közel 6,9 milliárd Forint)
Országos Környezeti Kármentesítési Program keret, EU támogatásból nem támogatható, kármentesítéshez kapcsolódó munkák finanszírozása
Tervezett határidők:
Aktív kitermelési szakasz vége: 2010. 03. 25.
Szerződés szerinti teljesítési határidő: 2010. 06. 30.
Projekt elszámolása EU felé: 2010. december 31.
A hulladék hasznosítása:
Az előkészítő munkálatokat követően 2008. július 1- én a munkaterületet a KDV KÖVIZIG-től átvette a kivitelezést végző cég a műszaki beavatkozási munkák előkészítése céljából. Irodakonténereket és egyéb felvonulási épületeket helyezett el a VKKI kezelésében lévő állami tulajdoni területen.
Kotrógépes kitermelés I. (2008. december 15. - 2009. február 10.)
A kivitelező 2008. december 15-én jelentette be a kivitelezés aktív szakaszának kezdetét, elkezdte a gáztisztító massza kotrógéppel történő kitermelését, amelyet folytatott mindaddig, amíg el nem érte a szerződése szerint vállalt teljes gáztisztító massza mennyiség 20%-ának a BÉM Zrt-be történő szállítását.
Kivitelezés szünetel (2009. február 10 - 2009. április 7.)
2009. február 10-től a kitermelés szünetelt. A kialakult rendszernek megfelelően a keletkezett technológiai szennyvizek, valamint a hulladéktestből származó csurgalékvíz gyűjtése, kitermelése, szállítása és tárolása folyamatos volt. A tárolt hulladékvíz mennyisége, PH értéke, a levegő hőmérséklete, a napi lehullott csapadékvíz mért mennyisége, a hulladék kiszállítások naprakészen és a Mérnök műszaki ellenőre általi ellenjegyzéssel igazoltan továbbra is az építési naplóban rögzítésre kerültek. Folyamatos a feltárásra került barlangok, járatok és sziklafelületek gépi és kézi kőzet tisztítása, a főbb munkafolyamatok, események fotódokumentációval való rögzítése.
Kotrógépes kitermelés II. (2009. április 7. - 2009. május 29.)
Toronydarus technológia előkészítése (2009. május 29. - 2009. szeptember 23.)
A toronydarus kitermelés és a darualap kiépítés előkészítése geológus, statikus és barlangász szakemberek bevonásával történt, miközben a környezetvédelmi hatóság kérésének megfelelően az Amfiteátrum barlang állapotfelvétele, fényképfelvételeken történő rögzítése 30 méter mélységig megtörtént. Kiépítésre kerültek a megtisztított sziklaszinttől az eredeti terepszint magasságáig a támfalak, a bejárati út, a darualap, a bányagödörbe levezető lépcső, csapadék és csurgalékvíz elvezetők. Telepítésre került a toronydaru, majd ezt követően felállításra és rögzítésre került a konténer-ürítő keretszerkezet. A konténeres rendszerű daru sikeres próbaüzemét követően megtörtént a végleges üzembe helyezés.
Toronydarus kitermelés (2009. szeptember 23 - 2010. március 25.)
A kedvezőtlen téli, csapadékos időjárás ellenére az új technológia alkalmazásával hatékonyan folytatódott a gáztisztító massza kitermelése, és BÉM-be történő elszállítása. A darus kitermelés heves viharok, illetve nagy erősségű széllökések idején -munkavédelmi szempontok figyelembevételével- nem üzemelhetett. Ezeken a napokon a bányafal tisztítása történt. A bányabejáratnál található szűk kanyonban épült meg a darualap, ezáltal a kivitelezés nagyon kis területre koncentrálódott. A munka szoros határidejére tekintettel hosszított műszakban, illetve szombati napokon is folyt a kivitelezés a zord időjárás ellenére is.
A környezettudatosság fejlődése és a korszerű európai jogszabályok átvétele folyamán a lerakott hulladékot veszélyes hulladékká minősítették át. Mennyiségét 50- 60.000 tonnára becsülték. Földdel történt lezárását követően kommunális és autóroncs hulladékokat is szállítottak ide.
A szennyezett terület a Pilis- hegységben fekszik, Üröm külterületén, a Csókavár nevű felhagyott mészkőbányában. A terület fontos karsztvíz nyerő terület: ivóvízbázis, illetve a csillaghegyi strandfürdő és a Római fürdő vizeit is innen nyerik. A terület fokozottan érzékeny karsztos terület.
A kőfejtőben már a római kortól kezdve, egészen az 1930-as évekig folyt kőbányászat. Nevét az egyik üregben fészkelő csókákról kapta.
A gázmasszában a kármentesítést megelőző analízis alapján a következő komponensek fordultak elő:
- vas – leginkább Fe2O3, FeO(OH) és részben FeS2, FeSO4 formájában
- elemi kén – az összes kén mintegy 80%-a, a fennmaradó részt kénvegyületek, főleg szulfátok, szulfidok
- cianid – leginkább Fe4[Fe(CN)6]3 (Berlini kék), és kisebb részben szabad cianid
- tiocianátok (rodanidok)
- kalcium – CaCO3 és CaSO4 formájában
- szilícium – SiO2 és szilikátok formájában
- toxikus és nehézfémtartalom: cink, réz, ólom, arzén, stroncium, króm, bárium, nikkel, kobalt, kadmium, molibdén, higany
- szénhidrogének és aromás szerves vegyületek: poliaromás szénhidrogének (PAH), benzol, toluol, etil-benzol, xilolok, piridin, fenol.
Mindezek alapján az alábbi célállapot elérése volt az elsőrangú feladat:
- műszaki védelem nélkül lerakott gáztisztító massza eltávolítása, ártalmatlanítása
- a több, mint egy millió ember egészséges ivóvízellátását veszélyeztető, veszélyes hulladéknak minősülő, gázmassza 100%-os ártalmatlanítása
- híres budai langyos gyógyforrások védelme
- Észak- budai Karszt vízgyűjtő területének megóvása
- élő szervezetre ártalmas és veszélyes anyagok ártalmatlanítása
A környezetvédelmi hatóság 1998-ban azonnal végrehajtandó feladatként, határozatban kötelezte a Főgáz Rt-t a csurgalékvíz eltávolítására.
A projekt Támogatási Kérelme a KvVM Fejlesztési Igazgatóság Kohéziós Alap Főosztályán az Igazgatóság szakembereinek bevonásával készült, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), mint Irányító Hatóság és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kedvezményezett) vezetői 2006. június 15-én írtak alá. A projekt bruttó forrásmegosztása: Kohéziós Alap 85%, Központi Költségvetés: 15% részarányú. A Támogatási Kérelmet az Európai Bizottság 2006. december 20-án hagyta jóvá.
EU Bizottsági Határozat szerint rendelkezésre álló forrás összesen: 23 979 000 Euró (közel 6,9 milliárd Forint)
Országos Környezeti Kármentesítési Program keret, EU támogatásból nem támogatható, kármentesítéshez kapcsolódó munkák finanszírozása
Tervezett határidők:
Aktív kitermelési szakasz vége: 2010. 03. 25.
Szerződés szerinti teljesítési határidő: 2010. 06. 30.
Projekt elszámolása EU felé: 2010. december 31.
A hulladék hasznosítása:
- EU Bizottsági Határozatban előírt környezetvédelmi hasznosítás a BÉM-be történő 100%-os szállítással megvalósul.
- BÉM Zrt. (Borsodi Érc, Ásvány- és Hulladék Hasznosító Mű Zrt, Sajókeresztúr): gáztisztító massza ártalmatlanítása és feldolgozása - zsugorítás és acélipari alapanyagként való újrahasznosítása- megvalósul.
- A csurgalékvíz ártalmatlanítása 100%-ban megvalósul a TERSZOL Szolnoki telephelyén.
Az előkészítő munkálatokat követően 2008. július 1- én a munkaterületet a KDV KÖVIZIG-től átvette a kivitelezést végző cég a műszaki beavatkozási munkák előkészítése céljából. Irodakonténereket és egyéb felvonulási épületeket helyezett el a VKKI kezelésében lévő állami tulajdoni területen.
Kotrógépes kitermelés I. (2008. december 15. - 2009. február 10.)
A kivitelező 2008. december 15-én jelentette be a kivitelezés aktív szakaszának kezdetét, elkezdte a gáztisztító massza kotrógéppel történő kitermelését, amelyet folytatott mindaddig, amíg el nem érte a szerződése szerint vállalt teljes gáztisztító massza mennyiség 20%-ának a BÉM Zrt-be történő szállítását.
Kivitelezés szünetel (2009. február 10 - 2009. április 7.)
2009. február 10-től a kitermelés szünetelt. A kialakult rendszernek megfelelően a keletkezett technológiai szennyvizek, valamint a hulladéktestből származó csurgalékvíz gyűjtése, kitermelése, szállítása és tárolása folyamatos volt. A tárolt hulladékvíz mennyisége, PH értéke, a levegő hőmérséklete, a napi lehullott csapadékvíz mért mennyisége, a hulladék kiszállítások naprakészen és a Mérnök műszaki ellenőre általi ellenjegyzéssel igazoltan továbbra is az építési naplóban rögzítésre kerültek. Folyamatos a feltárásra került barlangok, járatok és sziklafelületek gépi és kézi kőzet tisztítása, a főbb munkafolyamatok, események fotódokumentációval való rögzítése.
Kotrógépes kitermelés II. (2009. április 7. - 2009. május 29.)
Toronydarus technológia előkészítése (2009. május 29. - 2009. szeptember 23.)
A toronydarus kitermelés és a darualap kiépítés előkészítése geológus, statikus és barlangász szakemberek bevonásával történt, miközben a környezetvédelmi hatóság kérésének megfelelően az Amfiteátrum barlang állapotfelvétele, fényképfelvételeken történő rögzítése 30 méter mélységig megtörtént. Kiépítésre kerültek a megtisztított sziklaszinttől az eredeti terepszint magasságáig a támfalak, a bejárati út, a darualap, a bányagödörbe levezető lépcső, csapadék és csurgalékvíz elvezetők. Telepítésre került a toronydaru, majd ezt követően felállításra és rögzítésre került a konténer-ürítő keretszerkezet. A konténeres rendszerű daru sikeres próbaüzemét követően megtörtént a végleges üzembe helyezés.
Toronydarus kitermelés (2009. szeptember 23 - 2010. március 25.)
A kedvezőtlen téli, csapadékos időjárás ellenére az új technológia alkalmazásával hatékonyan folytatódott a gáztisztító massza kitermelése, és BÉM-be történő elszállítása. A darus kitermelés heves viharok, illetve nagy erősségű széllökések idején -munkavédelmi szempontok figyelembevételével- nem üzemelhetett. Ezeken a napokon a bányafal tisztítása történt. A bányabejáratnál található szűk kanyonban épült meg a darualap, ezáltal a kivitelezés nagyon kis területre koncentrálódott. A munka szoros határidejére tekintettel hosszított műszakban, illetve szombati napokon is folyt a kivitelezés a zord időjárás ellenére is.
A projekt lezárása:
A szerződés szerinti kivitelezés befejezési határideje 2010. június 30. A Vállalkozó bejelentette a környezetvédelmi hatóságnak a bányagödör hulladék mentesítését, aki akkor fogadja el teljes körűen a kármentesítés befejezését, amennyiben a bányagödrön kívül fellelt gáztisztító massza is kitermelésre, elszállításra és feldolgozásra kerül. A cikk írása idején a vitás kérdés rendezetlen.
Az érvényes vállalkozói szerződés értelmében az aktív kármentesítést követően rekultiválják a területet az eredeti állapot visszaállítása céljából. A helyi önkormányzat és civil szervezetek folyamatosan figyelemmel kísérték a munkálatokat, elismerésüket fejezték ki. Jelezték azon elképzelésüket, amely szerint a közkedvelt ürömi tanösvény részeként szeretnék a megtisztított bányaterületet bemutatni. Jelenleg a megvalósítás folyamatban van.
A karsztvíz minőségi változásainak nyomonkövetése negyedévente a munkaterület környezetében erre a célra létesített karsztvíz és csurgalékvíz figyelő kutak, valamint az Amfiteátrum barlangi-tó vízmintáinak értékelésével történik, az alábbi elemek meghatározásával:
Forrás: KDV KÖVIZIG
Képek: KDV KÖVIZIG
Első kép: kotrógépes kitermelés
Második kép: tiszta kőbánya
A szerződés szerinti kivitelezés befejezési határideje 2010. június 30. A Vállalkozó bejelentette a környezetvédelmi hatóságnak a bányagödör hulladék mentesítését, aki akkor fogadja el teljes körűen a kármentesítés befejezését, amennyiben a bányagödrön kívül fellelt gáztisztító massza is kitermelésre, elszállításra és feldolgozásra kerül. A cikk írása idején a vitás kérdés rendezetlen.
Az érvényes vállalkozói szerződés értelmében az aktív kármentesítést követően rekultiválják a területet az eredeti állapot visszaállítása céljából. A helyi önkormányzat és civil szervezetek folyamatosan figyelemmel kísérték a munkálatokat, elismerésüket fejezték ki. Jelezték azon elképzelésüket, amely szerint a közkedvelt ürömi tanösvény részeként szeretnék a megtisztított bányaterületet bemutatni. Jelenleg a megvalósítás folyamatban van.
A karsztvíz minőségi változásainak nyomonkövetése negyedévente a munkaterület környezetében erre a célra létesített karsztvíz és csurgalékvíz figyelő kutak, valamint az Amfiteátrum barlangi-tó vízmintáinak értékelésével történik, az alábbi elemek meghatározásával:
- általános analízis
- toxikus nehézfémek (higany, arzén, kadmium, réz, cink, ólom, króm, nikkel, kobalt)
- szervetlen vegyületek: cianidok, tiocianátok
- PAH, összes alifás szénhidrogén tartalom, valamint fenol-index
Forrás: KDV KÖVIZIG
Képek: KDV KÖVIZIG
Első kép: kotrógépes kitermelés
Második kép: tiszta kőbánya
RSS Feed