Ez a január-februári kérdőív kiértékelésének harmadik, befejező része, mely az üvegházhatás témakörében feltett kérdésekre adott válaszokat elemzi, és melyben összefoglalom a tapasztalatokat.
Természeti jelenség, mely nélkül a globális átlaghőmérséklet -15 és -18 Celsius-fok között lenne (47,4%)
Az emberi tevékenység is befolyásolja (64,9%), természetes folyamatok befolyásolják (29,8%), a Nap sugárzása befolyásolja (38,6%), eve a mezőgazdaságban és zöldség-termesztésben alkalmazott
üvegházakról kapta (22,8%), a légkörben lévő gázok keveréke okozza (68,4%).
A következő kérdésnél meg kellett jelölni,melyek a felsoroltak közül az üvegház-hatást erősítő anyagok. A felsorolásból az alábbi anyagoknak és gázoknak van a természetes üvegházhatást erősítő hatása (zárójelben ismét a válaszadók aránya):
szén-dioxid (91,2%), vízgőz (50,9%), metán (68,4%), kén-hexafluorid (24,6%), halogénezett szénhidrogének (35,1%), dinitrogén-monoxid (33,3%), ózon (36,8%).
Itt kell megjegyezni, hogy a válaszadók közül akadt, aki a halogénezett szénhidrogéneket a felajánlott válaszok között nem tudta társítani a korábban hűtőgépekben hűtőközegként használt freonokkal, így az egyéb sorban említette meg ezeket.
Helytelen válaszként is voltak jelölések:
Kén-dioxid (17,5%), oxigén (3,5%), egyéb, nem halogénezett szénhidrogének (3,5%), nitrogén-monoxid (1 szavazat).
Tehát ezek az anyagok NEM üvegházhatást erősítő hatásúak!
A következő kérdés a légkörben lévő LEGNAGYOBB mennyiségben jelen lévő üvegházhatású ANYAGRA vonatkozott:
A légkörben a legnagyobb mennyiségű üvegházhatású anyag a vízgőz, így ez egyben a legfontosabb is. A vízgőz azonban nem a legerősebben fejti ki hatását, mert az a kén-hexafluorid, mely a CO2-hoz viszonyíta 32.000-szer szorgalmasabb ilyen szempontból.
A kérdésre helyes választ 19 kitöltő adott, a szén-dioxidot 29, a metánt 7, a nitrogént pedig 2 válaszadó jelölte meg, mint legnagyobb mennyiségű üvegház-hatású anyag.
A kérdőív tartalmazott egy vicces kérdést is: arra voltam kíváncsi, hogy mi a kitöltők véleménye arról, hogy a légkör 79%-a nitrogén.
Ezt a mennyiséget a válaszadók 3,5%-a vélte aggasztónak (ez amúgy 2 választ jelent), további négyen vélték úgy, hogy ez világméretű probléma. Ketten mondták azt, hogy ez még ennél több is lesz. Négyen választották azt, hogy a magyar jogszabályok ezt majd rendbe teszik.
Szerencsére a többség azonban nem vélte problémás jelenségnek a nitrogén ilyen mértékű légköri jelenlétét.
Konklúzió
Az olvasók nagy része nem járatos a környezetvédelmi kérdések általánosságain túlmutató kérdésekben.
Az éghajlat védelme olyan speciális terület, melyben nem mélyed el mindenki, azonban a napi hírek hallgatása és olvasása közben az ezzel kapcsolatos információk sem feltétlenül helyesek, gondolok itt arra, hogy sokan a Kiotói Egyezményt vélik azonosnak az éghajlat-védelmi keretegyezménnyel.
Nagyon hasznosnak és fontosnak tartom, hogy a legtöbben a környezet védelme érdekében szelektíven gyűjtik a hulladékokat és komposztálnak a kertben, valamint energiatakarékos berendezéseket használnak. Az ilyen irányú tudást népszerűsítik is és gyermekeiknek, családjuk tagjainak is tovább adják a megszerzett tudást ilyen téren.
A különböző témakörökben való elmélyedés és a tudatosság formálása érdekében az alábbi olvasnivalókat ajánlom figyelmetekbe:
Hogyan védhetjük a környezetet? Mit tehetünk?
- Mészáros András cikkei
1. rész: Mit tehetünk? - Bevezetés
2. rész: Mit tehetünk? - Általános környezetvédelem
3. rész: Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció
4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia
5. rész: Mit tehetünk? - Fenntartható fejlődés
6. rész: Mit tehetünk? - Hulladékgazdálkodás
7. rész: Mit tehetünk? - Klímaváltozás
8. rész: Mit tehetünk? - Környezet és társadalom
9. rész: Mit tehetünk? - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: Mit tehetünk? - Kutatás-fejlesztés
11. rész: Mit tehetünk? - Légszennyezés és levegőtisztítás
12. rész: Mit tehetünk? - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás
13. rész: Mit tehetünk? - Talajvédelem és talajtisztítás
14. rész: Mit tehetünk? - Természet- és tájvédelem
15. rész: Mit tehetünk? - Összefoglalás
Az éghajlattal kapcsolatos ismeretek elmélyítésére:
1. Bevezető: alapok, energiamérleg
2. Felhő, csapadék
3. Légnyomás. A szelek kialakulása, széltípusok
4. Szelekre ható erők, ciklonok és frontok
5. Üvegházhatású gázok
6. Visszacsatolások és kapcsolatok
Összefüggések
Milliós város 100% megújuló energiával
Már nem szeszélyesek, nincsenek évszakok
A Párizsi Egyezményről (Klímacsúcs 2015):
Összefoglalás és értékelés
Az elfogadott Párizsi Egyezmény szövege
Az egyezmény aláírása 2016. április 22.
ENERGETIKA, MEGÚJULÓ ENERGIÁK
1. A szélenergia
2. Napenergia (1)
3. Napenergia (2)
4. Vízenergia (1)
5. Vízenergia (2): példák
6. Bio üzemanyagok
7. Biomassza
A klímaváltozás és annak hatásai
A klímaváltozás összefüggései - 1. rész, mely elkalauzol minket a tengeráramlatok világába.
A klímaváltozás összefüggései - 2. rész, mely a vulkánok és a tektonikai mozgások által kifejtett hatásokról szól.
A klímaváltozás összefüggései - 3. rész, mely bemutatja az energetikai összefüggéseket és az erdők hatásait.
A klímaváltozás összefüggései - 4. rész, melyben áttekintjük az éghajlat változásának következményeit.
A klímaváltozás összefüggései - 5. rész, melyben a pozitív és negatív hatásokat vesszük sorra.