Az előző cikkben elkezdtem kiértékelni a január-február hónapok során kitöltött kérdőívre adott válaszokat.
Az első cikk az általános adatok és az általános környezetvédelmi témakörök elemzésével foglalkozott.
Most a szakmai kérdések következnek.
A „Mi jut eszébe az éghajlat változásáról?“ kérdésre az alábbi válaszok érkeztek, a színeknek semmi jelentősége nincs, és próbáltam a felsorolásból minden kifejezésnél csak egyet hagyni, hiszen sok megfogalmazás sokszor visszatért más-más szavakkal, vagy akár ugyanúgy is (adott helyesírással)::
károsanyagkibocsátás, erdőpusztulás, fajok kihalása, környezetszennyezes, fenntarthatóság, pazarlás, visszafordíthatalanság
felmelegedés, ózon réteg változása, bőrrák
Aszály, talajerózió
évszakok megszűnése
Ember (minden káros tevékenysége, pazarló élelmoszergazdálkodása, álltatartása)
üvegházhatás, szélsőséges időjárási helyzetek
szén-dioxid,
Jégsapka olvadás
Magyarországon nem honos növény és állatfajok terjedése, betegségek terjedése, àrvízek és közben szárazság
éhinség, természeti katasztrófák, vízszint emelkedés, Klíma-migráció
aszály
Glaciális és interglaciális, normális az irány csak gyors a tempó. Túlságosan "rásegítünk"
vízszint, tornádó, hőség,légszennyezés, el nino jelenség erősödése,
Gyorsul,CO2, Klímaváltozás, földrengés, tengervízszint emelkedés
források kiapadása,
túldramatizálják,Gaia elmélet,konferencia,áttelelő növények,sok rovarkártevő,invazív fajok,következő kérdéshez írnám, az aggasztó ahogyan mi kezeljük az éghajlatváltozást
élelmiszerellátási problémák, közüzemek bizonytalan működése, megelőzés és alkalmazkodás.
élelmiszerhiány, co2, ch4
ózonlyuk, esőerdők pusztulása
víz, föld, meleg, hideg,
vízparti városok/települések eltűnése, szmog, uv sugárzás, gyárak, egészségtelen körülmények, betegségek
szerintem természetes folyamat, amelyre az ember rásegít
ökológiai egyensúly felbomlása,
éhezés, háború, nélkülözés, népvándorlás, igazságtalan vagyoni elosztás....
gleccserek olvadás, UV sugárzás erősödése, Aral-tó
ivóvíz hiány, élelmiszer hiány, természeti katasztrófák, pusztulas
aggasztó, kihalás, veszélyeztetett fajok, bőrrák, tengeráramlatok megváltozása, éghajlati övezetek megváltozása,élővilág megváltozása adott területen, mezögazdasági problémák
A kitöltők 84,2%-a (48 fő) szerint aggasztó, hogy változik a Föld éghajlata. Összesen ötvenöten hallottak arról, hogy a Föld éghajlata az elmúlt évezredek során többször is megváltozott, és minden válaszadó egyetért azzal, hogy jelenleg is változik.
Arra a kérdésre, hogy megállítható-e az éghajlat jelenlegi irányú változása, a vál szadók kétharmada azt mondta, hogy igen, de csak akkor, ha szigorú szabályok születnek, és melyeket be is tartanak. Ezzel szemben a válaszadók 26,3%-a szerint a változás nem állítható meg.
Az egészségre gyakorolt hatások közül a válaszadók nagy része a rosszullét (szédülés, hányinger), szívproblémák és nagyobb folyadékigény fellépését említette meg. A napozás során fellépő bőrpírt a válaszadók fele jelölte meg.
Az egyéb tünetek és hatások között néhányan a bőrrák kialakulását említették, és egy válaszadó szerint az allergiás tünetek is gyakoribbak lesznek.
Megnő a különböző betegségek előfordulása, és nagyobb arányban alakulnak ki fertőzések, de ez utóbbiak típusát nem írta meg a válaszadó. Érdekes módon itt említette meg egy válaszadó az élettér változást, valószínűleg azért, mert az egyes emberek jelenlegi élettere egészségtelenné fog válni. Egy válaszadó szerint, ha óvatosak vagyunk, akkor semmilyen hatás nem fog érni minket.
A válaszadók többsége szerint az időjárásban előtérbe fognak kerülni az extrém jelenségek: erős viharok, tornádók, jégesők, extrém száraz idő, erős napsugárzás (válaszadók 80-85%-a szerint).
A mezőgazdaság több öntözővizet igényel (56%). A trópusi jellegű esők európai megjelenését 63%, a fák korai kirügyezését 66%,a későbbi levélhullást pedig 45,6% valószínűsíti.
A válaszadók 42%-a véli úgy, hogy kevesebb, 14%-a pedig úgy véli, hogy több lesz az éves csapadékmennyiség. Itt azonban nem jelöltük meg, hogy hol, hiszen ez fontos, de a válaszadók többnyire regionálisan értelmezték a kérdést, vagyis Magyarországra és Európára vonatkoztatták leginkább.
Fontos megemlíteni, hogy bár sok helyen olvashatjuk, hogy korábban kezdődik a tavasz és később ér véget az ősz, a válaszadók 12-15%-a véli úgy, hogy az ősz korábban fog kezdődni.
A válaszadók közel harmada szerint jobban el fognak terjedni a gyomnövények, 68,4%-a szerint kevesebb lesz a fehér karácsony, és 64,9%-uk szerint az őshonos állat- és növényfajok is kihalással veszélyeztetettek.
Az egyéb kategóriában az alábbi válaszokat adták meg:
-Éghajlattól függően az összes fent említett forgatókönyv lehetséges
-nem csak felmelegedés, de extrém hidegek is jöhetnek, tehát a normálistól bármerre eltérhetünk, illetve a 4 évszak is megváltozik
-állatok bioritmusának felborulása, ennek következtében eléggé valószínű, hogy ebbe belehalnak
-kártevő rovarok tél-túlélése
-Ezek közül számos vagy akár mind, de változó, hogy melyik területen mi. Pl. lehet, hogy az Alföldön más lesz mint a Mátrában
-Ezeket a válaszokat nem lehet általánosságban értelmezni, helyi szinten eltérőek lehetnek a válaszok, ráadásul nyáron több, télen kevesebb csapadék várható. Javaslom a Magyarország környezeti állapota 2013 és 2014 könyvek éghajlatváltozással foglalkozó fejezeteit.
A legtöbb válaszadó (84%) szerint nehezebb lesz a mezőgazdasági termelés, 4 vélemény azt mutatja, hogy a szőlészet ésborászat számára kedvező lesz. Ez utóbbi igaz, hiszen könnyebben fognak érni a különböző szőlőfajták, de hosszú távon azonban ez nem lesz jó.
Németországban a borvidékek profitálni fognak a felmelegedésből, ez egyértelmű, de a magyar borok nagy részének ez nem lesz minden esetben pozitív.
Sokan mondták, hogy amit megspórolunk a fűtőanyagok fel nem használásával, azt nyáron az épületek hűtésére használjuk el – annak ellenére, hogy vannak már olyan korszerű hűtési technológiák, melyek a megújuló energiákat használják.
A válaszadók 35%-a (20 válaszadó) jelölte meg, hogy télen kevesebbet kell majd fűteni, valamint harmincöten jelölték meg, hogy több légkondicionáló berendezést kell majd működtetni.
Egyéb:
- végre rájönnek az emberek, hogy vissza kell térni a hagyományos gazdálkodási formákhoz
- nehéz meghatározni, mert az ember mindig alkalmazkodik és vele együtt a technológia is. (?????????????? Ezt sajnos nem tudom értelmezni. Milyen alkalmazkodásra gondoltál? Ha olvasod ezt az elemzést,kérlek, hozzászólásban fejts ki véleményedet! Köszi! - A Szerk.)
- más növények termesztésének bevezetése
- Megint csak éghajlattól függ... a kerdes az hogy mi emberek mennyire alkalmazkodunk majd es fogadjuk el,hogy mas novenykultúrákkal kell foglalkoznunk,mint pártíz évvel ezelőtt ill máshol lesz termesztheto az,ami ma lakohelyunk kozvetlen kozeleben
- migráció
- mindenképp kedvezőtlen a mezőgazdaság mostani állapotára, mert nem fogunk tudni ipari méretekben mezőgazdasági tevékenységet úzni, át kell állni az embereknek az önellátásra jobban, mert a nagy monokultúrás termőföldek kizsigerelik a föld humusztartalmát és nem áépítik vissza azt. Nem beszélve e vegyszerekről!
- mivel a növények nem teremnek meg még nagyobb volumenű éhezéshullám söpör majd végig a Földön
- Ha rosszabb a mezőgazdaság akkor az az állattenyésztésre is hat.
- Bizonyos mezőgazdasági és gyümölcstermesztés nehezebb lesz - más fajokat kell alkalmazni.
- Változtatni kell a haszonnövényeket
A nemzetközi környezetvédelmi konferenciákról 52 válaszadó hallott már. Ezen belül speciálisan az ENSZ tagországok által elfogadott Éghajlat-változási keretegyezményről már megoszlanak a válaszok.
válaszadók 28,0%-a még nem hallott róla, egy válaszadó mondta azt, hogy hallott ugyan róla, de Magyarország nem írta alá, és nem is fogja. Hatan jelölték meg, hogy aláírták hazánk vezetői, de jelenleg nem alkalmazzuk.
A helyes választ, miszerint az egyezményt Rio de Janeiróban fogadták el és New Yorkban írták alá (1992-ben), összesen csak 17 kitöltő jelölte meg. Hazánk 1994-ben küldte meg az ENSZ főtitkárának (vagyis helyezte letétbe) az Országgyűlés által megerősített okiratot.
Helytelenül tizenegyen jelölték meg a Kyotói Egyezményt, valószínűleg azért, mert az utóbbi időben erről lehetett hallani a legtöbbet. Tizenhárman szintén jó választ jelöltek meg: hazánk jogrendjébe illesztette és alkalmazásában is részt vesz.
A 2015. november 30.-december 11. között Párizsban megrendezett „Klímacsúcsról“ a válaszadók 78,9%-a (45 fő) hallott, 11 válaszadó nem hallott róla, és egy kitöltő szerint nincs ilyen rendezvény.